Konferencia Csoóri Sándor életművéről
,,Jóslás a te idődről” címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor
,,Jóslás a te idődről” címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor
emlékére, 2017. február 6-án és 7-én, az MMA székházában, a Pesti Vigadóban,
az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI).
A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja volt.
Monográfusa, a 2013-ban elhunyt Görömbei András így foglalta össze Csoóri Sándor jelentőségét: „Több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek". A konferencia a költő-gondolkodónak arról a verséről kapta a címét, amely az 1979-ben azonos címmel megjelent verseskötetében olvasható.
Csoóri ahhoz a generációhoz tartozott, melynek tagjai számos 20. századi traumát éltek át, köztük a két világháborút, a nyilas uralmat, 1948-at, 1956-ot és a rendszerváltást, így művészetével, egyéni útkeresésével a nemzet sorsának helyreigazítása is feladata volt. A közel fél éve elhunyt művész temetésén mondott emlékbeszédek adták a konferencia ötletét, amelyek tele voltak érzelemmel, valamint irodalmi, történelmi minőségű megállapításokkal. Így húszfajta megközelítésben, mintegy húsz, felkért előadó emlékezik meg Csoóri Sándorról a költőről, a politikusról – fogalmazta meg Fekete György a tanácskozás megnyitásaként.
Kocsis Miklós, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója, az első szekció levezető elnöke - mielőtt felkérte Tőkéczki László történészt, egyetemi tanárt - elmondta, hogy Falusi Márton ötlete nyomán rendezik most, február elején a konferenciát, hiszen egyrészt Csoóri Sándor február 3-án lett volna 87 esztendős, másrész monográfiaírójára, Görömbei András, Kossuth-díjas, magyar irodalomtörténészre is február 5-én emlékezhetünk. A költészet felelősségvállalás, és e rendezvény Csoóri Sándor tág, sokrétű életművét tudományos igényességgel, több szempontból boncolgatja.
Fekete György köszöntője után, amelyben az MMA elnöke arról is beszélt, hogy ritka az, amikor egy eltávozott személyről annyi méltatás hallható a búcsúztatásakor, mint amennyi Csoóri Sándorén elhangzott, vette kezdetét a konferencia előadásainak sora.
Először Tőkéczki László tartotta meg előadását. A történész, aki a költő-gondolkodó barátja és - a Csoóri Sándor alapította Hitel című folyóiratnál - munkatársa is volt, azokat a történelmi körülményeket, elsősorban az úgynevezett népi–urbánus ellentét problémáit, tárta föl, amelyek közepette Csoóri Sándornak másokkal együtt meg kellett vívnia a harcát.
Kovács István, költő és történész személyes visszaemlékezésével elevenítette föl Csoóri Sándor alakját és szellemi erőfeszítéseit. Mint mondotta: „tiszteltem meg nem alkuvó bátorságát", majd abszurd módon hozzátette: „akkor is költőnek tartanám, ha egyetlen verset sem írt volna".
Cs. Nagy Ibolya, irodalomtörténész Csoóri Sándor és Sütő András barátságáról beszélt a ,,Társak az írásban és a gondban” című előadásában.
Papp Endre, kritikus - aki Csoóri Sándor halála után a Hitel főszerkesztője lett - a költő-gondolkodó 21. századi esszéit és az egyre súlyosbodó szellemi válság különféle megjelenési formáit feltáró gondolatmenetét mutatta be, felhívva a figyelmet Csoóri Sándor egyik alapvető megállapítására, miszerint „régen szabadsághiányban szenvedtünk, ma pedig valósághiányban". Erre vonatkozóan Csoóri Sándor „a kiherélt tudás korszakáról" írt. Papp Endre kiemelte a költő-gondolkodónak azt a fájdalmas megállapítását is, hogy a mai korban a transzcendens, spirituális irányulást a fogyasztói társadalom hamis csillogása váltotta föl, és hogy a tudomány és technika elsorvasztotta az ember spiritualitását. Papp Endre azzal zárta előadását, hogy Csoóri Sándor esszéi és a korról vett látleletei a modern válságirodalom szerves részét képezik.
Elek Tibor, irodalomtörténész arra hívta föl a figyelmet, hogy Csoóri Sándor elsősorban költő volt, és hogy sokan, akik a közéleti munkásságával foglalkoznak, ezt elfelejtik. A Bárka című irodalmi folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy Csoóri Sándorban a költő és a közéleti személyiség nem vált szét, a szabadság és a teljesség igénye vezette mindkét tevékenysége során.
Gróh Gáspár - kritikus, irodalomtörténész - Csoóri Sándor nemzetfelfogásáról beszélt, és arról, hogy miként lett és volt Illyés Gyula és más írófejedelmek örököseként a nemzet lelkiismerete.
Imre László (Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja stb.) Csoóri Sándor monográfusáról, Görömbei Andrásról és a kettejük szellemi kapcsolatáról beszélt.
Jánosi Zoltán, irodalomtörténész és az Irodalmi Magazin főszerkesztője, Csoóri Sándor munkássága és az úgynevezett bartóki modell közti szoros összefüggéseket mutatta be.
Szakolczay Lajos, irodalomtörténész és kritikus Csoóri Sándor nevezetes szociográfiáját, az 1963-ban megjelent ,,Tudósítás a toronyból”-t taglalta.
Márkus Béla, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Csoóri Sándor hogyan szegült szembe a kommunista hatalommal, valamint arról, hogy voltaképpen a kommunista hatalom szegült szembe Csoóri Sándorral, méghozzá orvul, alattomos és alantas módon.
Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa, Szokolay Sándor Télvégi Tavaszváró című, Csoóri Sándor költeményeire írt kantátáját elemezte. A nap végén a zenemű koncertelődásának filmfelvételét nézhette, hallgathatta végig a konferencia közönsége.
***
A második napon Vasy Géza, irodalomtörténész volt az első előadó, aki Csoóri Sándor hetvenes-nyolcvanas évekbeli költészetét mutatta be, rámutatva arra, hogy Csoóri Sándornak csak a költészete is további monografikus feldolgozást érdemelne.
Tarján Tamás, irodalomtörténész az ifjúságképzet mítoszának változásairól beszélt Csoóri Sándor lírájában, felhívva a figyelmet többek közt arra, hogy a költő-gondolkodó a múló idő ellenére lírai énjének örök fiatalságát mindvégig fenntartotta, megőrizte.
Ekler Andrea - kritikus - az egyén és közösség viszonyát és egységét elemezte Csoóri Sándor költészetében, az ünnepek és a hétköznapok motívumai alapján.
Alföldy Jenő, irodalomtörténész Csoóri Sándor verseinek szerkezeti sajátosságait mutatta be, mint azon lírikusét, aki hozzájárult a magyar költészet megújításához.
Falusi Márton - költő, az MMA MMKI tudományos munkatársa - Csoóri Sándor metaforáinak működését elemezte, főként Paul Ricoeur metaforaelmélete alapján.
Nagy Gábor - költő, irodalomtörténész, az MMA rendes tagja - Csoóri Sándor költészetének utolsó három évtizedéből a költő-gondolkodó szellemiségére, költészetére rendkívül jellemző hazaverseket és apokaliptikus nemzetvíziókat mutatta be.
Pécsi Györgyi, kritikus Csoóri Sándor esszéírói és költői munkásságának viszonyáról beszélt a különféle értelmezések és hallgatólagos elvárások tükrében.
---
Sebő Ferenc - a Nemzet Művésze - a népköltészet, a népzene és Petőfi Sándor viszonyát elemezte Csoóri Sándor erre vonatkozó írásai alapján.
Fehér Anikó, az MMA MMKI tudományos munkatársa, arról beszélt, hogy Csoóri Sándor alkotásainak nagy része a népi kultúra, a népköltészet továbbgondolása, valamint arról, hogy Csoóri Sándor költészetének, szellemiségének szerves része a magyar népi kultúra.
---
Szekfű András, címzetes egyetemi tanár, Csoóri Sándor részvételéről beszélt a magyar filmművészet és filmkultúra gazdagításában és megújításában, hiszen főként két barátjával és pályatársával, Sára Sándorral és Kósa Ferenccel összesen tizenegy játékfilm - továbbá dokumentumfilmek (így például Sára Sándor Pergőtüze) - elkészítésében vállalt alkotói szerepet íróként, társíróként vagy dramaturgként. Ezenkívül részt vett a Magyar Mozgókép Alapítvány létrehozásában, valamint a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezője volt a Duna TV létrehozásának is.
Tóth Klára - filmkritikus, az MMA levelező tagja - azzal a kérdéssel foglalkozott előadásában, hogy miért, milyen kulturális, társadalmi és gazdasági, esetleg emberi okok miatt ért véget a remekműveket is megalkotott Kósa–Csoóri–Sára szerzőhármas együttműködése, és hogy Csoóri Sándornak melyek azok a művei, amelyek filmvászonra kívánkoznak.
A kétnapos konferencia legelementárisabb hozzászólója Kósa Ferenc volt a második napon.
A kétnapos konferencia legelementárisabb hozzászólója Kósa Ferenc volt a második napon.
(Forrás: www.mma.hu)
--------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
--------------------------------------------------------
(Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi ig. szám: R-1649)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése