2021. február 2., kedd

VIZES ÉLŐHELYEINK FEJLESZTÉSE

Február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja, éppen 50 évvel ezelőtt 
ezen a napon írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek
védelméről szóló nemzetközi egyezményt. 

        Magyarország élen jár az egyezmény végrehajtásában, ezzel párhuzamosan folya-                        matosak a vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések.

Az elmúlt 10 évben az állami természetvédelem soha nem látott volumenben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. 

A több mint 76 milliárd forint összértékű 272 egyedi beruházás révén összességében 232 355 hektárnyi területen javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát, továbbá biztosítjuk a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházáscsomag forrásainak mintegy harmadát (35%) – 58 projekt, 26,8 milliárd forint értékben, összesen 77770 hektárnyi területen – vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztések megvalósítására használtuk, használjuk fel.

Folytatva az előző európai uniós pénzügyi időszakban követett irányokat, célunk, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsuk a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjunk az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.

       A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike,
       mára már 171 ország csatlakozott hozzá, amelyek összesen 2414 ramsari területet 
       jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 
       millió km2-t, ami több mint 27 Magyarországnyi területet jelent. 

Az idei világnap jelmondata a vizes élőhelyek és a víz kapcsolatrendszerére hívja fel a figyelmet: a vizes élőhelyek nemcsak gazdag élőviláguk miatt fontosak, hanem különböző, úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásaik is kiemelkedőek: a vizes élőhelyek természetes szűrőként működve kiemelt szerepet játszanak felszíni és felszín alatti vízbázisaink védelmében, jelentős továbbá hatásuk az éghajlat-változás miatti szélsőségek (pl. extrém árvizek, aszályok, vagy hőhullámok) enyhítésében is. Bölcsen kell tehát gazdálkodnunk velük, a magunk és az utánunk következő nemzedékek jól felfogott érdekében is.

       Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt 
       a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, mintegy 260 667 hektár
       kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka. Hazánk számára kiemelten
       fontos az Egyezmény végrehajtása, erre jó példa a határon átnyúló Ramsari terüle-
       tek kihirdetése Szlovákiával és Ausztriával közösen, és ezáltal a jószomszédi                                      együttműködés kialakítása, illetve folytatása ezen a szakterületen is, emellett a világ
       első úgynevezett „Ramsari városai” között egy magyar város, Tata is részesült ebben 
       az elismerésben 2018-ban. 

A Vizes Élőhelyek Világnapján már hagyományosnak tekinthető országos rendezvényt, konferenciát az idei évben a járványhelyzet miatt nem tudja megrendezni az Agrárminisztérium.

A nemzeti park igazgatóságok (NPI) azonban, természetesen figyelemmel a járványügyi előírások betartására, több szabadtéri, illetve online programot is szerveznek erre az alkalomra: van olyan igazgatóság, amelyik vezetett túrát szervez (létszámkorláttal) egy vizes élőhelyhez, és van, ahol a közösségi média segítségével emlékeznek meg a világnapról.

 

(Forrás: AM Sajtóiroda)

 

---------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

---------------------------------------------------------------


Szerző/Leközlő:

  

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

 

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI VILÁGTALÁLKOZÓ

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világtalálkozó

Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével 
megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA),
amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt. 


A koronavírus-járvány miatt január 18-22. között online formában megrendezett tanácskozás résztvevőinek küldött miniszteri videóüzenetében Nagy István a rövid ellátási láncok előtérbe helyezését, ezáltal a helyi termelők támogatásának fontosságát hangsúlyozta. Az elmúlt közel egy év megmutatta és megerősítette a mező- és élelmiszergazdaság jelentőségét, valamint, hogy mennyire nélkülözhetetlen a gazdák és a termelők munkája - emelte ki levelében az agrárminiszter. 

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet: amellett, hogy a gazdatársadalom szenvedi meg leginkább a klímaváltozás hatásait, az elmúlt években sokat tettek természeti környezetünk megóvásáért. Nagy István azon meggyőződését is megosztotta a világfórum résztvevőivel, miszerint a felmerülő problémákat a gazdákat bevonva, velük együtt lehet csak megoldani. Közös érdek, hogy az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók megélhetése és társadalmi elismertsége biztos legyen - mondta.

Közös feladatunk nem csupán a globális mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszer stabilizációja, hanem az egész világra kiterjedő élelmezésbiztonság és az ezért dolgozó gazdák tiszteletének biztosítása - fogalmazott a „Hogyan lesznek képesek megerősödni az élelmiszerellátási rendszerek a COVID-19 járvány után?” címmel megrendezett szekcióülésen történt felszólalásában Feldman Zsolt, az agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. 

Az államtitkár kifejtette: a magyar kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az agrártermékek kereskedelme akadálymentesen és biztonságosan folyjon. Ezen felül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ajánlásokkal, útmutatókkal és egyéb kiadványokkal nyújt segítséget a vállalkozásoknak a termelés biztonságához, valamint a lakosság számára. Emellett jelentős gazdasági segítséget nyújtottunk a legnagyobb gazdasági károkat szenvedett ágazatok számára a munkáltatói terhek csökkentésével, a hitelekhez kapcsolódó kamat- és hitelmoratóriummal. Magyarország Kormánya összességében több mint 25 milliárd forint többletforrással támogatta a koronavírus-válság okozta gazdasági károkat a mezőgazdasági és élelmiszeripar szektorban - fogalmazott Feldman Zsolt.

A Világfórum résztvevői közös nyilatkozatban hangsúlyozzák a biodiverzitás megőrzésének kiemelt szerepét, a beporzók, a modern öntözési rendszerek jelentőségét, az erdőtelepítések klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatását. 

A deklaráció megállapítja, hogy az élelmiszergazdaság termelékenységének növelése kulcskérdés, amelyhez a digitalizáció és a legújabb technológiák alkalmazásának támogatása feltétlenül szükséges. Mindemellett jelzik, hogy a hulladékok csökkentése és az élelmiszerpazarlás mérséklése is olyan kihívás, melyre a Föld összes országának hatékonyabb választ kell kidolgoznia.

A nyilatkozatban érvényesülnek azon nemzeti érdekeink, amelyek Magyarország speciális elhelyezkedése, a magyar agrárium jellegzetességei, hazánk tradíciói és jövőképe szempontjából is elengedhetetlenül fontosak. Sikerként könyvelhető el, hogy olyan jelentős témákkal foglalkoztak a résztvevők, mint például az agrárpiacon tapasztalható áringadozások mérséklése, a stabil jövedelem biztosítása, a vidéken élők infrastruktúrájának javítása, az állatbetegségek visszaszorítása, vagy például a klímaváltozás hatásainak csökkentése.

Ez a világtalálkozó nagyon jelentős iránymutatással segíti az idei évben soron következő csúcstalálkozókon képviselendő érdekeinket. A deklaráció segítséget ad például ahhoz, hogy a Klímacsúcstalálkozón, vagy az ENSZ Élelmezési Csúcstalálkozóján az agrár- és élelmiszerágazat érdekei megfelelő súllyal szerepeljenek.

  

(Forrás: AM Sajtóiroda) 


--------------------------------------------------------------- 

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

---------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna