2019. március 13., szerda

ÉRTÉK ÉS MINŐSÉG NAGYDÍJ (2019.)

Újra célpontban a minőség a Kárpát-régióban - 39 főkategóriában
lehet nemzetközi szintű elismerésre pályázni

A gazdaság szinte teljes palettáját felölelő, 39 főcsoport több mint
100 témakörében hirdették meg az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot,
a legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyét a Kárpát-régió
egész területén. A pályázat igen széles spektrumban kínál lehetőséget
azon vállalkozások számára, amelyeknek fontos, hogy produktumát hazai 
és nemzetközi szinten is elismerjék.


Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy tradíciókra épülve képviseli a kimagasló minőséget, a határainkat átlépve – jelentette be az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa március 12-én, a Benczúr Házban tartott, ünnepélyes sajtótájékoztatón. A kiírók törekednek arra, hogy a vidéki városainkban, valamint a Kárpát-medencében legaktívabban működő vállalkozások egyaránt bekapcsolódjanak a pályázati rendszer munkájába. Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit, a tanúsított „minőség jelképét”- melyre 2019. május 24-ig lehet pályázni -, a Gazdaság Ünnepén, a Parlament Felsőházi Termében adják át szeptember 10-én.

Az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű termékek előállításának, illetve a magas színvonalú szolgáltatások nyújtásának. A pályázat nyílt jellege lehetővé teszi a jelentkezést az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím elnyerésére és tanúsító védjegy használatára, pályázat tárgya azonban csak a gazdasági életben már ténylegesen testet öltött termék, szolgáltatásban megvalósult ötlet, innovatív elképzelés lehet.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatot 2019-ben második alkalommal írta ki és valósította meg a DIAMOND Szervezőiroda Bt. (a védjegyalapítók megbízásából a pályázat szervezési és lebonyolítási teendőit koordináló és végző szervezet), a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. Az Érték és Minőség Nagydíj pályázat eseményeinek fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kiemelt önkormányzati partnere Gyula város önkormányzata. Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat nemzetközi jelenlétének fontos része a lokalitás különböző szintjein megjelenő együttműködési lehetőségek keresése, a meglévők megerősítése, a határainkon túli együttműködés.

Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Titkárság ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Egy ország gazdasági erejét az is mutatja, ha minél több termékén, szolgáltatásán látható valamilyen minősítő védjegy. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy bevezetését is a fejlődés diktálta. A Kiírói Tanács fókuszpontjai között a tavalyi évben kiemelt helyet kapott a generációs megújulás elősegítése és a tudásvagyonnal való gazdálkodás értékelése. A bevezetés és az első esztendő sikeres volt. A pályázóink, így a díjazottak nagy része is kis- és középvállalkozó, persze nagy vállalkozás is található közöttük, de megjelentek a művészek, alkotók, szellemi szabadfoglalkozásúak, egyéni vállalkozók és hagyományos gazdálkodást folytató őstermelők is. Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a pályázóink között is tapasztalható a gazdasági élet területén jelentkező generációváltás, amely egyértelműen a nyitottság, a tenni akarás felé irányul. Díjazottjaink kirakatai a szakértelemnek és ötletességnek, kiváló példával szolgálnak arra nézve, hogyan lehet az innovációs tevékenység növelésével gazdasági előnyt szerezni.”

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte: „Örömmel tapasztalhattuk, hogy a Kiírói Tanács törekvése találkozott a kiemelkedő minőségű termékeket előállító vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozások céljaival. Egy minőségtanúsító védjegy csak akkor válhat sikeressé és ismertté, ha annak odaítélője, illetőleg jogosultja a helyi vállalkozásokat legjobban ismerő szervezetekkel együtt akar és tud működni. Éppen ezért kulcsfontosságú a lokalitás különböző szintjein megjelenő együttműködési lehetőségek keresése, a meglévők megerősítése. Bízom benne, hogy a 2019-es év pályázói, különösen azok, akik az elbírálást követően aktív minőségpolitikájuk és értékteremtő, innovatív termékeik vagy éppen szolgáltatásaik elismeréseként idén szeptemberben, az Országházban vehetik majd át az Érték és Minőség Nagydíját, a magyar lokalitás legtágabb terét, a Kárpát-medencét is meghódítva képesek lesznek további sikereket elérni.”

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében így összegzett: „Mindazokat az anyaországi és külhoni magyar vállalkozásokat, amelyek viselik az Érték és Minőség Nagydíj tanúsító védjegyet, eltérő tevékenységük ellenére is összeköti valami: mindannyian hisznek szülőföldjük, szűkebb, tágabb régiójuk felemelkedésében. Bízom benne, hogy a pályázat során az idei évben tovább bővül azon vállalkozásoknak sora, amelyekkel partnerekként dolgozhatunk együtt hazánk és a Kárpát-medence felemelésében.”

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjében kiemelte: „Ez a pályázati lehetőség is azt bizonyítja a Kárpát-medencei magyarság számára, hogy gazdasági értelemben sincsenek határok, de fontosnak tartom azt is, hogy közösen alakíthatunk ki ebben a határtalanságban egy olyan gazdasági kultúrát, amelyben a vállalkozók nem pusztán csak vállalkozásaik felvirágoztatására törekednek, hanem arra is, hogy a minőség és az érték is munkájuk védjegyévé váljon. Bátorítom az erdélyi kis- és középvállalkozókat, népművészeti termékek kivitelezőit, egyéni vállalkozókat, hagyományos gazdálkodást folytató őstermelőket és innovációra építő kezdeményezéseket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az igényességre való közös törekvésben, a védjegyet pedig munkájukban tekintsék egy olyan mércének, amely az értékteremtésben elengedhetetlen.”

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatra jelentkezhet 2019. május 24-ig minden természetes és jogi személy, jogi személyiség, egyéni vállalkozó vagy alkotóközösség. A meghirdetett 39 pályázati főcsoport érinti többek között a vendéglátást, az építő-, a bútor-, a mezőgazdasági- és élelmiszeripart, az infrastrukturális beruházásokat, az informatikai programokat, rendszereket, szabadidős és kulturális tevékenységeket, rendezvényeket, az oktatást, az orvostechnikai- és kozmetikai szegmenst, vagy akár a ruházati és sporttermékek gyártását is.

A Kiírók Tanácsa döntése alapján a legkiemelkedőbbnek ítélt pályázatok elnyerik az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető címet, és ezzel együtt az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy egy éves díjmentes használatát. A díjat - Balázs Károly grafikus művész által tervezett - kitüntető oklevél tanúsítja, jelképe az Érték és Minőség Nagydíj emblémájával díszített, a Hollóházi Porcelángyár Kft. alkotógárdája által készített, egyedi iparművészeti trófea.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati Rendszer keretében a Pályázat Kiírói Tanácsa, a pályázat kiírói és a kiírókon kívül különböző cégek, intézmények, szervezetek is felajánlanak különdíjakat. Különdíjat csak a tárgyévben nagydíjat elnyert pályázatok és pályázók kaphatnak, kivétel az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Életmű Díja, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Nívódíja, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kárpát Hazáért Életmű Díja, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kommunikációs Nívódíja, valamint az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Emlékdíja.

Bővebb tájékoztatás az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszerről a Háttérinformáció című anyagban található (http://www.emin.hu)!

Budapest, 2019. március 12.; az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat Kiírói Tanácsa


(Forrás és további információ: http://www.emin.hu)


---------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

---------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

















 
























NŐNAPI KONFERENCIA AZ ORSZÁG HÁZÁBAN (2019.)

A nők és a családok helyzete elválaszthatatlan egymástól

A kormány szerint a nők helyzetének javítása elválaszthatatlan
a családok és a gyerekvállalás támogatásától - mondta az Emberi
Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért
felelős államtitkára pénteken, Budapesten, a Fiatal Családosok
Klubjának (FICSAK) nőnapi konferenciáján, az Országházban.


Novák Katalin azt mondta, meggyőződésüket a számok is alátámasztják, hiszen ma Magyarországon a 40 év feletti nők 91 százaléka anya.

Az államtitkár hangoztatta, hogy a nőknek ma már vannak lehetőségeik, hiszen tanulhatnak, alakíthatják a közéletet, munkát vállalhatnak, karriert építhetnek, ugyanakkor vannak privilégiumaik is, hiszen kizárólag nekik adatott meg, hogy gyereket hordjanak ki, szüljenek és szoptassanak. A lehetőségekkel pedig úgy kell élni, hogy közben ne mondjunk le a privilégiumokról - jelentette ki Novák Katalin.

Az államtitkár a családtámogatási rendszer elemei közül kiemelte, hogy ismét otthon lehet három évig maradni a gyerekekkel, bevezették a Nők 40 programot, a gyed extrát, jövő évtől bevezetik a nagyszülői gyedet, és folyamatosan bővítik a bölcsődei ellátást annak érdekében, hogy 2022-re minden gyereknek legyen helye a bölcsődében, akinek a szülei ezt igénylik.

Novák Katalin kitért arra is, hogy egy éve alapították meg a Nők Magyarországért Klubot, most pedig úgy döntöttek, a klub kibővítéseként elindítják a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalmat, amelynek elsődleges célja, hogy az egyenjogúságért folytatott küzdelem ne forduljon át az egyformaságért folyó harccá.

A mozgalommal szeretnének közösen tenni a magyarság erősödéséért, felelősséget viselni a következő generációkért, valamint kifejezni, hogy fontos számukra az élet, a család tisztelete, bíznak a hit és a szeretet erejében, a család értékteremtő és nemzetépítő erejében, a nemzeti összetartozásban - mondta el az államtitkár.

Hollik István kormányszóvivő úgy fogalmazott: a nők szerető társként támaszt jelentenek, otthont teremtenek, nevelik gyermekeinket, munkájukkal értéket teremtenek. Mivel a munka világába való belépés eltörölte a nőket és a férfiakat elválasztó teljesítményhatárokat, már rég nem igényel bizonyítást a nők rátermettsége a munka világában - emelte ki.

A kormányszóvivő szerint egy közösség csak akkor lehet egészséges lelkű, boldog és sikeres, ha a nők számára biztosítja mindazt, amely szükséges "az Istentől kapott hivatásuk, személyes női szerepük be- vagy kiteljesítéséhez", azaz a szabadságot céljaik megvalósításához és biztonságos környezetet az anyai szerep megéléséhez.

Hozzátette: a kormányzat felelőssége is, hogy mindebben segítse a nőket. Ha gyermeket vállalnak, akkor abban, ha dolgozni szeretnének, akkor abban, ha pedig ezt a kettőt szeretnék összeegyeztetni, akkor abban.

Hollik István kifejtette: a férfi és a nő szövetségét, annak megbonthatatlanságát hangsúlyozni 30-40 évvel ezelőtt még értelmetlen és indokolatlan volt, ma azonban már nem az. Mint mondta, vannak olyan ,,társadalom-mérnökösködő, emberi jogi fundamentalisták", akik szembe akarják állítani a nőt a férfival, és az anyaságot egy meghaladott és lealacsonyító női szerepnek tartják. El akarják hitetni, hogy a női princípium csak a férfival szemben teljesíthető ki, ,,ez a liberális progresszív gondolkodás egyik főbűne" - jelentette ki.

Király Nóra, a FICSAK alapítója úgy fogalmazott, olyan korban élünk, amikor kőbe vésett törvényeket kísérelnek meg felülírni, és el szeretnék bizonytalanítani az embereket olyan alapvetésekben, hogy fiúk vagyunk vagy lányok, nevezhetjük-e még magunkat apának vagy anyának.

Ebben a kusza korban a legnagyobb feladat megőrizni mindazt, amit szüleinktől, nagyszüleinktől örököltünk, belekapaszkodni a gyökerekbe, amelyek megtartanak bennünket a Kárpát-medencében magyarként, nőként, férfiként, anyaként és apaként - emelte ki a FICSAK alapítója. Hozzátette, ez az értékőrzés nem heroikus tetteket követel, hanem a mindennapok átgondolt megélését, családi, nemzeti hagyományaink és ünnepeink ápolását, a magyar nyelv megőrzését, valamint a gyerekeink és önmagunk művelését.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: ha azt akarjuk, hogy egy nemzet fejlődjön, erősödjön, elsősorban a nőket kell megszólítani. Hozzáette: a nők azok, akik a család összetartozását garantálják.

A konferencián előadást tart még Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója és Csép Andrea Éva, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke, valamint kerekasztal-beszélgetést tartanak Női hozzáadott érték? címmel.


(Forrás: MTI)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA