2018. október 28., vasárnap

CSERNUS TIBOR ÉS A MONTMARTRE

CSERNUS ÉS A MONTMARTRE - Egy műterem titkai

2018. október 18-án hivatalosan is megnyílt a Kovács Gábor Művészeti
Alapítvány (KOGART) ,,Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai”
című kiállítása a Várkert Bazár Testőrpalotájában.




Párizsi éjszakák, boksztermek világa, aktok, repülő- és tengeralattjáró modellek, E. A. Poe művei ihlette képek tűnnek fel a világhírű magyar festőművész, Csernus Tibor (1927– 2007) egykori műtermének és hagyatékának anyagából összeállított, legfrissebb KOGART kiállításon.

Az október 18-án, a Várkert Bazár Testőrpalotájában megnyílt tárlat az 50-es évek végétől a francia fővárosban emigrációban dolgozó festő alkotói folyamataiba enged betekintést, bemutatva a művész sokrétűségét, megidézve a Montmartre világát és Csernus szűkebb környezetét a híres-hírhedt Bateau-Lavoirban lévő műterem világát. A műterem teljes anyagát és a hagyatékot kezelő Kovács Gábor Művészeti Alapítvány ezúttal a művész párizsi világára és műtermének titkaira, eddig be nem mutatott alkotásaira és alkotói folyamataira helyezi a hangsúlyt.

***

Skiccek, vázlatok, a művész által épített repülőgép- és tengeralattjáró-modellek, tanulmányok és könyvillusztrációk mutatják be Csernus Tibor alkotói sokszínűségét, de a kiállított anyagból egy-egy nagy kompozíció születésének folyamata is nyomon követhető. A tematikus egységekben megjelennek a fülledt párizsi éjszakák, a nagyváros kávézóinak, bárjainak világa, visszaköszön a műterem miliője, virtuóz aktképek sorozatával találkozhatunk. A gondosan összerakott modellekből és gépek ihlette művekből képet kaphatunk Csernus technikához fűződő viszonyáról, ugyanakkor egy sajátos világ tárul elénk az E. A. Poe írásaitól ihletett művek sorozatából. Ezek az alkotások részben bepillantást engednek munkásságának néhány meghatározó, de eddig alig feldolgozott részébe, amilyen például az itthon és Párizsban is nagy sikerrel folytatott könyvillusztrátori tevékenysége, vagy rávilágítanak sokrétű technikai tudására, sajátos alkotói módszereire, ahogyan alakította, érlelte, fejlesztette azokat a képrészleteket, mozdulatokat, figurakapcsolódásokat, amiket aztán nagyobb kompozícióin megfestett.

***

Párizs árnyai

Habár a városkép, az utcai forgatag Csernusnak már az 50-es években Budapesten festett műveiben is megjelent (pl. Taxiállomás, 1954), számára a nagyvárost mindenekelőtt Párizs jelentette, ezen belül pedig a híres-hírhedt Montmartre művésznegyede, vagyis lakóhelyének környéke. Míg azonban a 70-es évek hiperrealista utcaképei (pl. Lányok farmernadrágban az utcán, 1971) a nappali fényben fürdő házak tövében összetorlódott, ráérősen bámészkodó, vásárolgató vagy sietősen haladó embereket ábrázolnak, addig a 90-es években festett városi jeleneteken elsősorban a bárok, kávéházak környékének éjszakai élete köszön vissza. A napfényt fölváltják a villanylámpák és neonok kísérteties fényei, a turisták és járókelők helyett utcalányok, züllött bohémek, rosszarcú figurák bukkannak elő a homályos sarkokból, árnyékos kapualjakból, mintha csak egy film noir szereplői lennének.

Külön sorozatot alkot a műterméhez közeli Place Émile-Goudeau mindig turistáktól és fiataloktól nyüzsgő életének témája. Ezeken az impulzív látvány festészettel való rögzítése volt a célja. A személyessé változtatott nagyvárosi életképek szereplője sokszor önmaga, így a képek festett naplóvá állnak össze. A spontán hatású kompozíciók berántják a nézőt a jelenetbe, a szereplők fixírozzák, taglejtésükkel bevonják az eseményekbe, nem maradhat közömbös szemlélő, miközben Csernus folyamatosan leleplezi ennek az életközeli világnak a festett jellegét.

***

Magyar festő Párizsban

Csernus Tibor egy kis magyar faluból, Kondorosról származott, de Párizsban találta meg a számára legmegfelelőbb szellemi kisugárzást, a Bateau-Lavoir („Mosoda-hajó”) műteremházban, ahol egykor Picasso és Braque is dolgoztak. A Montmartre-on lévő műtermének magányában is mindvégig megmaradt magyar festőnek, miközben a hagyományokra oly fogékony újítóként a tradíció áramába vetette magát. Munkássága jól elkülöníthető, stilárisan egészen változatos periódusokra osztható, azonban e korszakok szervesen fejlődtek egymásból.

Csernus hatalmas életműve a posztimpresszionizmust és a francia avantgárdot ötvöző festészettől a szürnaturalizmuson, majd a hiperrealizmuson, később a neobarokk Caravaggio parafrázisokon át az egészen szabad és áramló expresszív festészetig terjed. Az örökösen kereső-kísérletező művész szenvedélyesen kutatta a festészet lehetőségeit, a tradíció újraértelmezésének módszereit.

A kiállítást a Várkert Bazár Testőrpalotájának 3. emeletén berendezett Csernus Tibor emlékműterem teszi teljessé, melybe belépve a látogató bepillantást nyerhet nemcsak a művész mindennapjainak legszűkebb környezetébe, hanem rajta keresztül megismerkedhet a páratlan életmű tárgyi hátterével is.

A kiállítás megtekinthető: 2018. október 18 - január 27. között.


(Forrás: www.kogart.hu)


--------------------------------------------------------


(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége -  nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)


TOVÁBB NE TÖRJ! - A CSONTRITKULÁS VILÁGNAPJA

Az immár minden 10. magyar embert érintő csontritkulás jelentős
terhet ró a gazdaságra és a társadalomra. Az Oszteoporózis Világnapon
az AMGEN Kft. támogatásával a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai
Társaság, az Affidea Diagnosztikai Kft. és az országos gyógyszertárhálózat,
a BENU Gyógyszertárak közreműködésével országos törési kockázatfelmérő
és edukációs kampányt szervez.


Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO kezdeményezésére 1999. óta október 20-án tartják a Csontritkulás, azaz az Oszteoporózis Világnapot. Az oszteoporózis – a csontritkulás – a csontváz rendszerbetegsége, a csont ásványi anyag tartalmának fokozatos megfogyatkozásával jár, majd ennek következtében a mikroarchitektúra károsodása okaként (a csökkent csontszilárdság miatt) a csontok fokozott törékenységéhez vezet. A csontritkulás egyértelműen jelentős probléma a gazdaságilag fejlett és korszerű egészségügyi ellátórendszerű országokban is. Az egyre öregedő népesség és a megváltozott életkörülmények következményeként a metabolikus csontbetegségek száma az elkövetkező 50 évben megduplázódik.

A társadalom elöregedésével egyre jelentősebb problémává váló csontritkulás Magyarországon minden tizedik embert érint – férfiakat és nőket egyaránt. A betegség gyakorisága és a vele járó költségek miatt jelentős terhet ró a gazdaságra és a társadalomra. A csontritkulás számos olyan, a teljes mozgás beszűkülésével járó folyamat oka, mint a medencetörés vagy a csigolyatörés.

Fontos, hogy a már törést elszenvedett betegeknek még a fele sincs tisztában az állapotával, pedig megfelelő kezelés nélkül ötször nagyobb eséllyel jelentkeznek a törések. Napjainkban a kezelés alatt álló betegek száma folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy az átlagéletkor növekedésével együtt a betegség gyakorisága emelkedik. Ennek valószínű oka lehet, hogy a betegség sokszor tünetmentes marad a törés(ek) bekövetkeztéig, ezért is hívják „néma betegség”-nek, illetve étrendkiegészítő termékek alkalmazásától teljesen védettnek érzik magukat a potenciálisan érintettek, vagy egyszerűen korral járó problémának tekintik.

„Ha egy felszólító mondatban kellene összefoglalni az orvosi tanácsot, akkor azt kérném, hogy „Előzd meg a törésed!”” – mondta Prof. Dr. Takács István, a program együttműködő szervezete, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság Elnöke.

A „Tovább Ne Törj!” Programban országosan közel 70 BENU Gyógyszertár vesz részt, amelyekben 4 héten keresztül, a patikai dolgozók bevonásával történik a felmérés. ,,Örömmel veszünk részt ebben a Programban, hiszen a BENU számára továbbra is a legfontosabb érték: az ember és az egészség. Gyógyszertárainkban a betegek gyógyszerrel történő ellátása mellett külön figyelmet fordítunk a megelőzés és az egészséges életmód támogatásáraʺ - nyilatkozta Dr. Zlinszky János, a BENU Magyarország Zrt. igazgatósági tagja.

A szűrőprogramban a 10 éves csonttörési rizikó vizsgálatára szolgáló számítógépes FRAX-tesztet használják. Azok, akiknél magas kockázat mutatkozik, egy ingyenes megelőző, oktató csomagot kapnak, amelyben többek között receptkönyv, tornanapló és tájékoztató füzet is lesz. Az érintetteknek javasolják továbbá, hogy az eredménnyel keressék fel háziorvosukat és konzultáljanak vele a további vizsgálatokról. A MOOT támogatásának köszönhetően lehetőség nyílik arra is, hogy a korábban már csonttörést elszenvedett, magas kockázatú betegek közvetlenül szakemberhez kerülhessenek.

,,A csontritkulás felismerésének és a gyógykezelés azonnali megkezdésének az alapja, hogy a betegséget még a korai stádiumban, a panaszok megjelenése előtt diagnosztizáljuk. Erre a célra szolgál a DEXA-vizsgálat, amellyel  a csontok ásványianyag-tartalmát, töréskockázatát, a csontritkulás mértékét, valamint a már folyamatban lévő kezelés eredményességét tudjuk kimutatni. A két régióra kiterjedő, teljesen fájdalommentes és csupán 10 percet igénybe vevő vizsgálatot minden 50 év feletti nőnek és kockázati csoportba tartozó  férfinak is érdemes évente elvégeztetni” - mondta el dr. Bács Éva, az Affidea radiológus főorvosa.

„Egy globális felmérésből az vált ismertté, hogy az aktivitás és a függetlenség megőrzése elsőrendű cél a 60 feletti nők körében. Az AMGEN által szponzorált, országos csonttörési kockázat felmérési programmal ezt az igényt szeretnénk minél hatékonyabban szolgálni” – jelentette ki Dr. Molnár Edit, a programot támogató AMGEN Kft. orvosi információs osztályának vezetője.

A világnapon bejelentett országos törési kockázat felmérő program a tervek szerint október végén indul majd, és a szervezők reményei szerint több ezer olyan betegnek segíthet, akik eddig nem is tudtak a csontritkulással kapcsolatos érintettségükről.


(Forrás: www.amgen.co.hu/)


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------


(Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)



SZÉKELY JÁNOS NAPOK BUDAPESTEN

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író,
drámaíró, esszéista a 20. század második felének
egyik legfontosabb alkotója.


Székely János a Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán, Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon.

A Gyulai Várszínház nyáron kétnapos programsorozattal próbálta felhívni az életmű teljességére a figyelmet. 2018. október 17-én és 18-án a programsorozat minden eleme Budapesten is látható, átélhető volt két helyszínen: a Pesti Vigadóban, valamint a Nemzeti Színházban.

Székely János legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

Az október 17-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpad termében megrendezett tudományos konferencia előadói: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos és Szász László a lírai, prózai, drámai, esszéírói életmű legfontosabb darabjait és kérdéseit tárgyalták. Ugyanott az Én és a világ című előadói est során Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból adott elő egy válogatást.

17-én este a Dózsa című monodráma került színpadra (Bartus Gyula megformálásában) és a 18-ai programok: A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvétel bemutatása, a kerekasztal-beszélgetés ráhangolóként és a Caligula helytartója című dráma előadása már a Nemzeti Színházban volt látható.


(Forrás: http://gyulaivarszinhaz.hu/)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA















































KRÚDY-SZIMPÓZIUM ÓBUDÁN

2018. október 15-16-án az óbudai Esernyős Galéria
Szindbád Közösségi Terében rendezett kétnapos szimpóziumot
az MMA MMKI Krúdy Gyula életműve kapcsán.


„A nagyvárosi ködbe, tramway-csengős, robogó bérkocsisos, újságfesték-szagú, vasalt pincéres, a város belseje felé kopogón ezerlépésű, álmosan ébredező reggeli Budapestre úgy érkezhetett meg mindenki, mint egy regényhős, akire nagy dolgok várnak a szellőzködő ablakú házak között.” (Krúdy)

A TÁRGY, TÉR, TÁVLAT, METSZET, TEXTÚRA, KÉPZET, TOPOSZ és ATTRIBÚTUM szekciókban olvasták össze az előadók, hozzászólók az egykori fővárosi kultúrát és az írói életművet.

Az ülésszak annyit mutat meg Krúdy Gyulából, amennyit ő mutatott önmagából budapesti anzix-aiban. Nagyléptékű miniatűrjeiben nemcsak egy álarcokat váltó életút és egy nosztalgikus-ironikus életmű érhető tetten, hanem az a közeg is, amely környezetet, keretet és gátat teremtett az író számára.

Az 1910 és 1930 közötti budapesti kulturális élet speciális, olykor túl-, máskor alulértékelt urbanisztikáját, városi miliőjét és mikrotörténetét Krúdy nyomán, mentén mutatták be a fölkért előadók.

Az egyes szekciókban - az irodalomtudomány képviselői mellett - megszólaltak a korszak budapesti urbanisztikáját, anyagi kultúráját, városi életét, fotográfiáját, építészetét, komplex vizualitását és zeneiségét kutató szakemberek is.

A nyitóelőadás vetette fel a konferencia kulcskérdését. „Lehet-e egy városnak kulturális emlékezete, ha azt bármilyen alakban számon akarjuk kérni egy-egy műtől?” A válaszadásra felkért kutatók nemcsak keresik, értelmezik, de több ízben el is utasítják majd az arra való feleletet, hogy egy közös, nagyvárosi párbeszéd keretében íródjék újra Krúdy és Budapest közös és külön emlékezete.

Ahogy a plakát, az előadások narratívája, úgy a helyszín is kulturális provokáció. Mennyiben érthető, értelmezhető és érinthető Krúdy városa napjaink Krúdy-városában?



(Forrás: https://www.mma-mmki.hu)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA