2016. február 29., hétfő

LUGOSSY LÁSZLÓ – SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK

LUGOSSY LÁSZLÓ - SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK

A Nyugat-Berlinben 1985-ben Ezüst Medve-díjat nyert film a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet 81. DVD kiadványa.

Lugossy László ,,Szirmok, virágok, koszorúk” című filmjének DVD-bemutatója
2016. január 19-én, kedden 16.00-tól zajlott az Írók Boltjában (1061 Budapest,
Andrássy út 45.). A rendezvény meghívott vendégei: Lugossy László, rendező;
Ragályi Elemér, operatőr és Cserhalmi György, színművész;
a beszélgetést vezette: Fazekas Eszter, filmtörténész, kiadványszerkesztő.






,,Szerelmesek voltunk a magyar történelembe." – A világosi fegyverletétel után játszódó ,,Szirmok, virágok, koszorúk" című nagyjátékfilmjének (1984.) születéséről mesélt a szerző. A filmért Lugossy László elnyerte az 1985-ös XVII. Magyar Játékfilmszemle rendezői díját, ugyanezért az alkotásért tüntették ki ekkor Selmeczi György zeneszerzőt és Cserhalmi György színművészt. ,,A történelmi emlékezet életszükségletünk, mint ahogy a történelmi eszméletvesztés kóros, sőt életveszélyes állapot. A történelem az ember sorsa, de a konkrét emberi sorsok konkrét történelmi időkhöz kötődnek, amelyeket nem lehet tetszés szerint csereberélni." – nyilatkozta a film kapcsán Lugossy László a Filmvilágnak, 1985-ben.
 
A világosi fegyverletétel után játszódó, kivételes szépségű, történelmi film drámai és szikár alkotás, amely azoknak - a hetvenes évek végén kezdődő, illúziókkal leszámoló - történelmi analíziseknek a sorába illeszkedik, amelyek a forradalmak leverését követő, önkényuralmi időszakot már nem a közösségi ideológiák nézőpontjából, hanem az egyén, a túlélő személyes prizmáján, a lehetséges magatartásformák nézőpontjából vizsgálta. A nyolcvanas évek elejére jellemző ún. „ötvenes-évek-filmek" mellett az 1848. és a kiegyezés között játszódó művek azoknak a kérdéseknek eredtek a nyomába, amelyek a 1968-at követő „pangó kádárizmusban" is aktuálisak voltak.

Mit lehet kezdeni az illúzióktól, álmoktól megfosztott múlttal, lehet-e hűnek lenni egy ilyen korszakban a korábbi eszmékhez, s ha igen, milyen túlélési technikák léteznek, mi minősül megalkuvásnak, s mi álmoknak, téveszméknek? A korszak nagyon érzékeny volt ezekre a kérdésfelvetésekre. A korabeli Filmvilágban egész cikk-sorozat jelent meg „A történelem visszavétele" címmel. Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975.), Sára Sándor: 80 huszár (1978.), Elek Judit: Mária-nap (1983.), Grunwalsky Ferenc: Eszmélés (1984.), hogy csak néhány címet említsünk az áramlatból. Ezek a filmek nem adtak kész válaszokat, hanem különös, erős karakterekkel, drámai közelképekben vizsgálták a lehetséges magatartásformákat.

A Szirmok, virágok, koszorúk kivételes erővel ábrázolja a hatalom légkörét, s a levert forradalmat túlélők közérzetét, kilátástalanságát. Lugossy Kardos István forgatókönyvíróval olyan konkrét, drámai motívumokat épített be a történetbe korabeli emlékiratokból – többek között Bölöni Deák Farkas, Vachot Imre naplóiból – a besorozásokról, megtorlásokról, különböző szervezkedésekről, amelyek erősítették a film áthallásos jellegét, párhuzamait az 1956. leverését követő időszakkal.

Majláth Ferenc huszárfőhadnagyot büntetőszázadba sorozzák be, miután parancsnoka, az Ezredes megszökött. Két év után a hatalmat kiszolgáló, befolyásos Heinrich nagybácsi közbenjárására leszerelik. Otthon apátiába, passzív rezisztenciába süllyed, mígnem egy családi keresztelőn összetűz jótevőjével. Még aznap felbukkan a titokzatos Ezredes, Kossuth ügynöke, aki az ellenállást szervezi. Víziójában sejtekből, szirmokból, építi föl a láthatatlan ellenállás nagy virágait. Másnap az egész családot letartóztatják, Ferenc tébolydába kerül, nevét provokatív módon fölhasználják, s míg ő az önkéntes tűzhalált választja, a család többi tagja így-úgy, beépül. Csak a fiatalabb Tarnóczyt viszi a hajó messze valahova, tengerentúlra.

A kiváló színészi alakítások sorából a passzív rezisztencia és a hajolni nem tudó, negyvennyolcas szerepét visszafogott, mély drámaisággal alakító Cserhalmi György mellett Boguslaw Linda emelkedett ki, akit a korabeli közönség Xantus János Eszkimó asszony fázik című filmjéből és Andrzej Wajda Dantonjából már ismert. Tarnóczy Kornél szerepében a rettegés és a ravaszkodás minden fokozatát eljátszotta. Őze Lajos Ezredese pedig különös lobogást kapott a szabadság és a besúgás démonaitól. A film a berlini különdíj mellett Avellinóban is rendezői díjat nyert, s a filmszemlén is nagyon sikeres volt – a legjobb rendezői, zeneszerzői díj, színészi alakítás díj (Cserhalmi Györgynek), a magyar filmkritikusok rendezői díja.

A kiadvány extrája, Lugossy egyetlen Balázs Béla Stúdióban forgatott kísérleti filmje, a Különös melódia (1968.). A Karinthy Frigyes Cirkusz című művének formabontó adaptációja Oberhausenben, 1969-ben szintén díjat nyert.


(Forrás: MMA)

---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
 






































 

2016. február 27., szombat

TE DEUM - OLASZ FERENC ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA

TE DEUM - Olasz Ferenc fotográfus-polihisztor életmű-kiállítása

2016. február 27. és április 10. között lesz látható Olasz Ferenc fotográfus
kiállítása a Vigadó Galériában (Budapest V., Vigadó tér 2.). A kiállítás
február 26-án, este 6 órakor nyitották meg.
 


Olasz Ferenc a Zala megyei Alsópáhokon született. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, Keszthelyen a Vajda János Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben magyar-történelem-ének szakos tanári diplomát szerzett Egerben, majd 1968-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakán is diplomázott. Zircen, Pápán és Hévízen gimnáziumban tanított.

1970. szeptember 1-jétől a Magyar Televízióban asszisztensként, szerkesztőként, majd - a Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányai után - 1972-től 2002-ig rendezőként dolgozott.

Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban, első fotókiállítását is ebben az évben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlatban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át (A Szent Korona, Szent László herma, Halotti beszéd) Csontváry-ig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekintette legfontosabb feladatának.

Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit kereste.

Az elmúlt negyven évben mintegy félszáz kiállítása volt a Vigadó Galériától Krakkóig, Tihanytól Párizsig, Rómától Alsópáhokig.

Első könyve, a Fejfák 1975-ös megjelenése óta mostanáig 12 fotóalbuma jelent meg.

A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

***
 
„Képeim: meditációk… Hitről, csöndről, a lélek csöndjéről vallanak. Ezek a képek kérelmek és kiáltások egy Isten-nélküli világban. Újra kell építenünk a templomot: a Szépség és a Szeretet templomát, hogy mire Isten visszatér, akkor készen találja azt, hogy már csak a gyertyákat kelljen meggyújtani benne. A farizeusi ünnepek helyett meg kell teremtenünk az ünnepek varázsát, a Lélek ünnepeit, és meg kell teremtenünk a mindennapok szakralitását is!
Zajos, túlhajszolt életünket megszólító, meditációra hívó hangnak szánom munkáimat, vigaszul a HIT és az ÉLET mulandósága ellen."

(Olasz Ferenc)


(Forrás: vigado.hu; Wikipédia)


---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA