2018. július 30., hétfő

AZ ERDÉLYI MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE

Minden magyar, így az erdélyi mezőgazdaság versenyképességének
növelése is a feladatunk

Nagy István agrárminiszter három napos erdélyi útja során egy 
vágópontot adott át Csíkcsomortánban, egyeztetett az Erdélyi Magyar 
Nemzeti Tanács (EMNT),az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 
vezetőivel, erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel, valamint részt vett 
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kerekasztal-beszélgetésén
a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.





Anyaországi mintára székely gazdák termelői összefogással hoztak létre vágópontot Csíkcsomortánban, amelyet Nagy István agrárminiszter adott át. Örömmel tölt el, hogy a fiatal székely gazdálkodók kezükbe vették saját sorsukat, céljukat pedig önerőből, együtt, összefogva valósították meg – fogalmazott Nagy István az átadó ünnepségen. Megjegyezte: ez a beruházás mintaprojekt is egyben, hiszen ilyen nem volt még Székelyföldön. A miniszter szerint, ha a gazdák sikeresen üzemeltetik a feldolgozót, az megnöveli a versenyképességet, nagyobb jövedelmet érnek el, ezáltal pedig növekszik a mezőgazdaság vidéki népességmegtartó ereje, ami Székelyföldön különösen fontos szempont.

Látogatása során Nagy István az erdélyi mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, valamint erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel is egyeztetett. Az Agrárminisztérium fontos célkitűzése a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolatok erősítése és kiemelt feladat a magyar gazdálkodók érdekképviselete. A tárca segítette a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén mind a tömbmagyar területeken, mind a szórványban, így a szaktárca ma már egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg fél millió magyar gazdálkodót ér el.

A mezőgazdaság modernizációjának hatása a vidékre címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Nagy István a rendezvényen kiemelte, hisz a magyar falvak életképességében, véleménye szerint az élelmiszeriparnál biztosabb üzlet nem igazán látható. Meggyőződése, hogy a technológiai fejlődések ellenére a mezőgazdaságban az emberi munka is mindig jelen lesz. Hozzátette: az új igényekhez új szaktudással rendelkező szakembergárdára van szükség. Azt is elmondta, hogy a különleges, minőségi, illetve a mennyiségi termelés lehet az ágazat sikerességének kulcsa. Komoly feladatnak nevezte, hogy a jelenleginél több pénz maradhasson a gazdáknál, hogy a jövedelmezőségük növekedjen az Európai Unió tagjaihoz képest is.


(Forrás: AM Sajtó)

___________________

Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649

A SZÉKELYSÉG A MAGYAR NEMZET RÉSZE

Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti
álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern
magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi
Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének (MTA TKKI) 2017 decemberében 
készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről
most teljes terjedelmében közöljük.





Jogi keret, előzmények

A hatályos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Nektv.) 148. § (3)-(6) értelmében lehetőség van a törvény 1. mellékletében felsorolt (taxált) tizenhárom nemzetiség (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) körének bővítésére:

„(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4) A kezdeményezés szervezője az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(5) A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.”

Váradi Barna magánszemély 2017. június 28-án kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a székely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában. A kezdeményezést az NVB a július 25-én kelt 94/2017. sz. határozatával hitelesítette, amely a Kúria Knk. VII.37.689/2017/2. sz. végzésével november 7-én jogerőre emelkedett. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény értelmében, az aláírásgyűjtő íveket azok átvételét követő százhúsz napon lehet benyújtani a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából. Az összegyűlt aláírások ellenőrzését az NVB hatvan napon belül végzi el, az ellenőrzés eredményét határozatban állapítja meg, és amennyiben összegyűlt a kívánt számú aláírás, az NVB elnöke az eredményről a határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki a kezdeményezést a legközelebbi ülésnapon bejelenti. A kezdeményezésről a tájékoztatástól számított harminc napon belül köteles dönteni az Országgyűlés.

A kezdeményezés szervezői kijelentették, hogy „a magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 148. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a nemzetiségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!” A Nektv. 148. § (5) bekezdése alapján a fő vizsgálandó kérdés, hogy a magyarországi székelyek megfelelnek-e a törvény feltételeinek, a Nektv. alábbi nemzetiség-fogalmának (1. § (1)):

„E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.”

A hatályos rendelkezések szerint a Nektv. személyi körébe az elismert nemzetiséghez tartozó, azt kinyilvánító, Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek tartoznak, a népcsoporttá nyilvánítást viszont kizárólag csak a helyhatósági választásokon választójoggal és magyar állampolgársággal rendelkezők kezdeményezhetik. A törvény számos objektív feltételt állapít meg: a százéves honosságot, a számbeli kisebbséget, valamint a saját nyelv, kultúra és hagyományok meglétét. Szubjektív eleme a meghatározásnak az összetartozás-tudat, amely mindezek kifejezésére, a közösség érdekének kifejezésére és védelmére irányul.

***

Álláspontunk szerint a Magyarországon élő székely közösség nem felel meg a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek.


INDOKLÁS

Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekinti, amelyet a vonatkozó szociológiai és kulturális antropológiai kutatások, esettanulmányok is megerősítenek. Egy olyan, a magyar kulturális nemzetből kiszakított, a romániai magyar kisebbség (nemzetrész) integráns részét képező regionális-néprajzi csoport, amelynek önmeghatározásában, különböző megnyilvánulásaiban az etnicitás és a regionális kultúra, a hagyomány meghatározó szerepet játszik. A rendi natio közösségi azonosságtudatát a 19. század közepétől a magyar nemzetépítés regionális közösségtudata váltotta fel a közös eredet, a tájhaza, a kulturális örökség, az önkép tudatosításával.

A székelyek eredete bár nem tartozik a történettudomány megnyugtatóan tisztázott kérdései közé, fontos látni, hogy az erre vonatkozó tudományos interpretációk mellett rendre komoly szerephez jutottak a különböző származásmítoszok, köztük elsőként a sokáig jelenlévő, a nemzeti romantika korában az Árpád-ház eredethagyományának örököseként megerősödött hun származás elmélete. A tudományos vizsgálatok egy része a nem magyar eredet mellett érvel (besenyő, avar, türk, kazár, volgai bolgár), míg mások a magyarság különböző rétegeiből megszervezett határőr csoportnak tartják a székelységet. A 20. század elejétől kezdve egyes román politikai és akadémiai szereplők elmagyarosodott románokként tekintettek a székelyekre.

A székelységnek legnagyobb számban otthont adó Székelyföld az Árpád-kortól a 16. század elejéig a Magyar Királyság része volt, majd a mohácsi csatavesztést (1526) követően a székelység a fokozatosan önállósuló Erdélyi Fejedelemség államalkotó rendi nemzeteinek egyike lett. Az Erdély délkeleti részébe került székelyek kivételével, az ország más részein, elsősorban a határ menti területeken letelepedettek a 14. század végére már elvesztették a területi-népi különállásukat. A Székelyföldön a katonai szolgálathoz szorosan kötődő sajátos szabadságjogaik és a széki közigazgatási szervezet azonban a Habsburg Monarchiához való csatolást követően is megmaradtak a határőrző szereppel együtt. A kiváltságokra alapozva kialakult egyfajta regionális és csoporttudat, de a „székely nemzet” mint rendi formáció és fogalomhasználat az 1848. évi forradalom idejére megszűnt, és 1876-ra a széki szervezetet is felváltották a vármegyék.

A székelyföldi középkori régészeti leletek, a földrajzi nevek, a népi kultúra elemei, valamint a székely nyelvjárások is azt mutatják, hogy magyar népességről volt szó, amely elsősorban életmódjában, gazdálkodásában, regionális intézményességében különbözött a más területeken élő magyaroktól. A székely dialektusok közeli párhuzamot mutatnak egyes dunántúli és Pozsony környéki magyar változatokkal, amely az érintett csoportok korai erdélyi áttelepülésével magyarázható. A magyar nemzettudat gyökerei így jóval korábbiak, és a modern nemzetfejlődés időszakában, a 18. század végétől kezdve a székelyek a modern, polgári értelemben vett magyar nemzet részének vallották magukat.

Az 1918-as impériumváltást követően a Székelyföld is célpontjává vált a román nacionalizmus nemzeti homogenizációs törekvéseinek, amelyek – a sajátos szovjet mintára létrehozott autonóm tartomány széles körű magyar nyelvhasználati jogokat biztosító 1952-1968 közötti periódusa után – visszatértek a kései államszocialista időszakban. Az 1989-es rendszerváltást követően a székelyföldi politikai jövőképet leginkább egy magyar dominanciájú történeti-kulturális autonóm régió kiépítése és intézményesítése határozta meg. Ennek a folyamatnak a része a megerősödő magyar identitástudat, továbbá a székely azonosság valós és mitikus elemeire, a regionális reprezentáció régi és újonnan alkotott formáira is alapozott önkifejezés (emlékezet- és történetpolitika).

A regionális kötődés kifejlődését és erősödését a rendi hagyományokon, az egykori közigazgatási különálláson túl segíti az, hogy a székelyek tömbben élnek, a Székelyföldön lokális többséget alkotnak, és ehhez köthetően sajátos szocializációs és kulturális közeggel, valamint ebből adódóan a közösségi identitást reprezentáló szimbólumokkal rendelkeznek. A magyar nemzeti identitás és a székely regionális identitás szoros összefonódása jelöli így ki napjainkban a Székelyföld mint egyfajta identitásrégió külső határait is.

Az impériumváltást követően, a 20. század folyamán több időszakban került jelentősebb székely népesség a mai Magyarország területére, mindenekelőtt a világháborúkat követően és a rendszerváltást megelőző években. A magyarországi székelyek már a két világháború között létrehozták egyesületeiket. A periódusokból kiemelendő a bukovinai székelyek Bácskába, majd Magyarországra történő áttelepítése a második világháború végén, amelynek eredményeként több tízezer székely lelt új otthonra Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskunban, illetve a Duna mentén. A napjainkban Magyarországon működő székely szervezetek jelentős részét ez utóbbiak teszik ki, és a bukovinai székely kultúrát a magyar kultúra elismert és méltó részeként határozzák meg.

Összességében a mai székely azonosságtudat jóval inkább egy olyan sajátos területi-közösségi identitás, amely a magyar nemzet részeként, de azon belül - jól elkülöníthetően - regionálisan határozza meg önmagát. A magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismertetés objektív és törvényi feltételei tehát nem állnak fent.


(Forrás: www.mta.hu)


------------------------------------------------------------

Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®)

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége -  nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)








BUDAPESTI BIRKÓZÓ VILÁGBAJNOKSÁG (2018.)

Száz nappal a Budapesti Birkozó Világbajnokság (BBVB) rajtja
előtt sajtótájékoztatót tartott a VB szervező bizottsága a budapesti
Városliget Caféban, 2018. július 11-én.



Az eseményen Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára bejelentette, hogy Nenad Lalovicsnak, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) elnökének, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága tagjának, valamint Kulcsár Krisztiánnak, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének a meghívására, októberben Budapestre látogat Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke. A főtitkár kiemelte, hogy Thomas Bach magyarországi látogatása hatalmas megtiszteltetés a sportágnak, s természetesen a magyar sportnak is.

Németh Szilárd köszöntötte a megjelent vendégeket, sportolókat, valamint a sajtó képviselőit. Mint mondta, a megnyitó a Nemzeti Színházban lesz. A Nemzetközi Szövetség is ott fog ülésezni, és tisztújító közgyűlés is lesz. Ezután díjakat és emléklapokat adott át tehetséges birkózó uraknak és hölgyeknek.

A szakági beszédek sorát Gulyás István, szabadfogású szövetségi kapitány kezdte, majd Sike András, kötöttfogású szöv. kapitány folytatta, míg a hölgyek edzője, Ritter Árpád megköszönte a díjazott lányok és hölgyek helytállását, valamint a leendő edzőtáborokról és az ott várható, erős tréningről beszélt.

Ezután bemutatták az ízléses, gyönyörű színű, sportolói öltözékeket is!

Az októberi Budapesti Birkózó Világbajnokság szervezőbizottsága az esemény közösségi oldalán keresi a világesemény kabalaállatának (ChampLion-nak) hazai nevét.

A kabalaoroszlán névadójának jutalma egy válogatott melegítő, valamint a világbajnokságra szóló jegyek is gazdára találnak.

A mindhárom szakág: a kötöttfogás, a szabadfogás, valamint a női birkózás legjobbjait felvonultató BBVB-t 2018. október 20-28. között, a Papp László Budapest Sportarénában rendezik meg.


(Forrás: MTI)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA