A Budapesti Székely Kör ez évi, őszi honismereti kirándulása
a szépséges Veszprémben zajlott,
mely 2023-ban az ,,Európa kulturális fővárosa címet is viseli.
,,Veszprém
(németül: Wesprim vagy Weißbrünn, latinul: Vesprimi, szlovákul: Vesprém,
szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém
vármegye és a Veszprémi járás székhelye. Egyetemi város, a királynék városa.
2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viseli. Magyarország egyik
legrégebben alapított városa, szinte egyidős az állammal. Légvonalban a
Balatontól 11 km-re, Székesfehérvártól 40 km-re, Budapesttől pedig 97 km-re
fekszik, a Bakony déli részén.
A királynék városa
a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj
találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a
Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa által
határolt, átlagosan 270 m tengerszint feletti magasságú Veszprémi-fennsík
területén. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város
kialakulásában és a történelem során betöltött társadalmi-gazdasági szerepében,
jelentőségében.
Veszprém a
legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260-270 méterrel
található a tengerszint fölött. A városba érkező első benyomása egy hegyek
félkaréjával ölelt (fenn)sík-vidéki város képe, amely aztán a központ felé
közeledve markánsan megváltozik. A Séd patak meanderszerű kanyargásával a
fennsíkot feldarabolta, s a városon belül nem ritkán 30–40 méteres
szintkülönbségeket alakított ki. Az ilyen módon eldarabolódó területek
városrészeket alkotnak, melyeket a Séd és mellékvízfolyásainak mélyvonulatai
választanak el. A szintkülönbségek különösen szembetűnőek a Séd-völgy déli és
keleti oldalán, ahol - az északnyugati szelek munkájának is köszönhetően - meredek
dolomitsziklák törnek a magasba.
***
Anonymus (III.
Béla király jegyzője) írásai szerint, itt akkorra már állt egy vár, mely
valószínűleg egy 9. századi frank erőd lehetett, amikor a magyarok először
elfoglalták a területet. A veszprémi, esztergomi és székesfehérvári várak
voltak a legkorábbi magyar kővárak, melyeket már Géza főherceg uralkodása
idején építettek, amikor a földvárak még sokkal gyakoribbak voltak.
Veszprém városának
fontos vallási szerepe volt abban a harcban, hogy a kereszténységet hivatalos
vallássá tegye a Magyar Királyság területén. I. István győzte le legfőbb
ellenfele, Koppány pogány seregeit a város közelében. A város 1009-ben
Magyarország első püspöki székhelyévé, 1993-ban pedig egyik érseki székhelyévé
vált. Ezen kívül a város lett az azonos nevű Veszprém vármegye székhelye, mely
a Magyar Királyság egyik legrégebben alapított vármegyéje volt.
I. István király
Veszprém városát és birtokait feleségének, Gizella királynénak ajándékozta,
innentől kezdve pedig a város a mindenkori magyar királyné birtoka lett. A
Magyar Királyság királynéit évszázadokon keresztül a veszprémi püspök koronázta
meg. Innen ered a város beceneve, a ,,királynék városa" elnevezés. Az
1294-es évben Fenenna királyné erősítette meg azt a kiváltságot, miszerint a
királynénak joga van begyűjteni a Veszprém vármegyei templomok adományait.
Veszprém
rendelkezett a Magyar Királyság első egyetemével. A hallgatók több évszázadon
keresztül tanultak itt jogot és művészetet. Végül az egyetemet tűzvész
pusztította el 1276-ban, mikor Csák Péter betört a városba és megszüntette a
Veszprémi Egyházmegyét. A város a 20. században vált ismét egyetemi várossá.
A város az 1526-os
mohácsi csata után 1684-ig folyamatosan gazdát cserélt az osztrákok és az
oszmánok között. A török 1552-ben kifosztotta, bár nem tudta fenntartani a
megszállást: a Balatontól északra fekvő vidék a Magyar Királyság része maradt.
A város később a Habsburg Birodalom, majd 1867 után az Osztrák-Magyar Monarchia
része lett.
Röviddel a második
világháború vége előtt Veszprémet a 3. Ukrán Front szovjet csapatai foglalták
el 1945. március 23-án a bécsi offenzíva során. A nagy fölénnyel nyugat felé
haladó szovjet egységek súlyos csatákat vívtak a Wiking és a Hohenstaufen SS
hadosztályaival szemben. A várnegyed szerencsésen elkerülte a háború
károsításait. A várost ért bombatámadások következtében keletkezett
lakóépületkárok enyhítése érdekében a vár épületeinek jelentős részét
lakóépületekként használták.
Nagy odaadással és
a részletekre való odafigyeléssel a várost 1945 és 1953 között - szinte az
eredetihez híven - teljes pompájában újjáépült.
2023-ban Temesvár
és Elefszína mellett Veszprém Európa kulturális fővárosa.”
(Forrás:
Wikipédia)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
