POLGÁR JULIANNA: CSOÓRI SÁNDOR (Requiem egy élőért)

2020. február 3-án lett volna 90 esztendős Csoóri Sándor, 

a valós magyar irodalom archaikus, szürreális ,,szavakkal közeledő" verselője; 

tényföltáró esszéista; az igazi, Magyarország egyetlen, organikus TV-jének, 

a valódi Duna TV-nek az elindítója; Sára Sándor, Kósa Ferenc stb. kortárs 

filmes filmjének dramaturgja, forgatókönyvírója; politikus (Magyarok 
Világszövetsége (MVSZ, elnök), Magyar Demokrata Fórum (MDF, alapító)); 
,,a Nemzet Művésze" címmel kitüntetett,  kétszeres József Attila-díjas 
Herder-díjas, Radnóti-díjas, Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas, 
Prima Primissima-díjas (stb.!) magyar költő, esszéíró, prózaíró, 
a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

POLGÁR JULIANNA

Csoóri Sándor 

(Requiem egy élőért) 

,,… ha megírnám hallgatásodat! hatalmasságodat írnám meg /

zokogásod horpadt oldalú fazekak között írnám a /

mérhetetlen ideig tartó fájdalmakat. álmodtam - …”

(Zalán Tibor: Mikor a csöndről már nem divat írni

én megírom hallgatásodat …)

Északi szél hozott vérembe kozmásodó
északi szél s a júliusi szél-szerelemben
hiába csörömpöltek vagonok vonatok
az összevegyülő síneken tavak
születtek és tenger és én megláttam
Mesteremet a vadvizek szegélyén
szédelgő egyedülit hazák s szavak
számkivetettjét
Megyek Veled az önkéntes száműzetésbe
de engedd hogy a költészet keresztjét
(vagy az ács-szögecselt reményt)
én is vihessem a siratóasszonyok helyét
nekem már úgyis kijelölték
Megyek Veled megnézhetjük talán utoljára
a jegenyéket és a vadgesztenyefákat
méhecskerajok és dongók cirmos
aranya felhőzi majd el ágaskodó
ágkapaszkodásukat
Megmaradni ma a szivárvány
lázadásakor hidd el a leggyönyörűbb
cselekedet ha gyermeki szemem is látja
mennyi hamis színt kever a gyűlölet
ecsetje amúgy is elszürkülő napjainkba
Higgy ,,A folyamat pillanatai”-ban
hinned kell mert Mesteremnek egyedül
Téged választhattalak mert az idő
sebvarasító bal keze toll-vezérlő jobb
kezemért nyúlt mert táltosi tobzódásomat
megérhettem megírhattam
A tengert látom újra a lázas ajkú
tengert a hab-csipkébe takart tengert
könny-vádtól vörös szemmel büszke-biztos
léptekkel közeledsz a szavakkal
megvallott látomásaiddal megvallott
látomásaimmal
Hát istenség lennél mégis az aprócska
civódó istenecskék között
Terheidből miért nem adsz rám is
valamennyit már térdrezuhantam elégszer
csak a súlyok közül csak a megkorbácsolt
hátamra kerülő súlyok közül választanék
míg az irigykedő idő engedi
Talán ismerlek - mindig a kétség -
Magyar vagy s vagyok fajtánkat féltő
dacos magyarok az egymásnak ugrók
egymásnak szegülők táborában túlzásainkba
belebukó mégis mindenek ellenére
talpraszökkenő hazafiak
Hát miért az egyetlen s elhagyhatatlan
útra szánt támadás
Hát miért a késekkel kirakott
ösvény
Hát miért az önvédekezés legcsekélyebb
lehetősége sem
Áttérítenélek pogány hitetlenségű hitemre
a fölfoghatatlan tér-idő-végtelenség
imádatára de az összedobált legyilkolt
országok üvöltését te hallottad te élted át
sorstársaiddal az egyetemes mészárszék
fölépülésének elfeledhetetlen éveit – én csak
tanultam arról s csak ránkpárásodó idegsokkját
érzékelem – mégis tanúnak hívom a hóval
veretes hegyormokat a félrevert fejű őzeket
a sirokkós sörényű lovakat a fákra kócolódó
hajkorona-felhőket fakérgek nászutas bogarait
s a hallhatatlan anyag megannyi véges férgeit
- az összpontosított szeretet föltéphető
ajtaja balra van -
Meg akartalak óvni – tartani –
de a csuklyás napok eltakarnak előlem
osztályrészem a Bolyongás maradt
útitársam az Esti dal s az északi szél
Északi szél hozott
December idusa naptáram ötvenedik
heti lapján
Még mindig megnevezhetetlen végzetes
várakozásom évszaka még mindig torkomnak
taszítja bárdját a rénszarvas-rémület
Északi szél hozott meg akartalak óvni
- tartani – legyen hát kísérőd legyen
oltalmazód zsoltáros hitem kísérjen
bátor-dühös könyörgő hangjaival
Zrínyi szózata és a Psalmus Hungaricus
Ámen

(Budapest, 1983. december)



(A vers csak Amerikában, Chicago-ban jelenhetett meg, a Mózsi Ferenc által szerkesztett
SZIVÁRVÁNY című (irodalmi, művészeti, kritikai) SZEMLÉBEN, 1991. márciusában (33.).)

--------------------------------------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;

főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;

GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;

budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)

06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

A 80 ÉVES KÓSA FERENC

A 80 éves Kósa Ferenc

Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere, 

2017. november 21-én lett nyolcvanéves, akinek a Tízezer nap című 

diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. 

Kerek évfordulós születésnapját a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti 

Akadémia (MMA) szervezésében ünnepelhette barátai és tisztelői körében.

Nyíregyházán született, gyermekkorát egy szabolcsi tanyán, nagyanyjánál töltötte. 1956-ban a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol több vizsgafilmjével is felhívta magára a figyelmet (Etűd egy hétköznapról, Jegyzetek egy tó történetéhez, A fény). Diplomájának megszerzése után a Mafilm rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1989-1992. között Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt.

Kósa Ferenc saját filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, de forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének (Vízkereszt, Feldobott kő) társírója volt. 1967-ben a József Attila életéről szóló, Öngyilkosság című rövidfilmje a többi közt elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját, 1977-ben az Adyról szóló, Szeretném, ha szeretnének című kisfilmjét az MTV elnökének nívódíjával jutalmazták.

A filmvilágba az 1965-ben készült Tízezer nap című diplomafilmjével robbant be, amely az első közös munkája volt Csoóri Sándor íróval (az operatőr Sára Sándor volt). Mivel a műben nevén nevezték az 1956-os forradalmat, a hatalom betiltotta az alkotást, a nyilvános bemutatót csak a külföldi siker és számos újravágás után tarthatták meg. A magyar újhullám kiemelkedő darabja, a szociografikus kutatásokon alapuló, balladai hangvételű mű a Cannes-i Filmfesztiválon, 1967-ben, elnyerte a rendezői díjat! A zsűriben - többek között - olyan filmlegendák ültek, mint Vincente Minnelli, Claude Lelouch, Szergej Bondarcsuk, Jancsó Miklós és Shirley MacLaine. A filmet beválasztották a Budapesti Tizenkettő, az 1948-1968. közötti időszak tizenkét, legjobbnak tartott magyar filmje közé, melyeket a magyar filmszakma 1968-ban titkos szavazással jelölt ki. Az alkotás 2014-ben felújított képpel és hanggal jelent meg DVD-n, amelyen helyet kapott a rendező két, korai rövidfilmje (a Fény és az Öngyilkosság), valamint egy beszélgetés is, amelyben a pályakezdéséről, a forgatásról és a film betiltásáról, továbbá a cannes-i seregszemléről beszél.

Kósa Ferenc több munkáját is a kelet-európai diktatúrák, különösen az egyén és a történelem, a szabadság és a manipuláció lehetőségeinek vizsgálata, valamint mitizáló, látomásos ábrázolásmód jellemzi (Ítélet, 1970.; Hószakadás, 1973.; Nincs idő, 1974.). A jelen morális és ideológiai konfliktusainak nézőpontjából jelent meg a nyilas időszak, az ötvenes évek, az 1956-os forradalom tematikája A mérkőzés (1981.) és A másik ember (1987.) című filmjeiben.

Legnagyobb vitát kiváltó munkái mégis dokumentumfilmjei voltak: a Balczó András legendás öttusázóról készült Küldetés (1977.) nagy siker volt a mozikban, de mivel a korabeli kultúrpolitika vezetői ,,rendszerellenes kritikának" minősítették, három hét után levetették a műsorról. A gyógyhatású cseppeket feltaláló Béres Józsefről forgatott riportfilmje, Az utolsó szó jogán két részben készült el, először 1976-ban, majd egy évtized múlva követte a szereplők sorsát. A rendező az utóbbi két évtizedben több magyar-japán dokumentumfilmet is forgatott (Sirakava - a világörökség része, Taigan - A túlsó part).

Kósa Ferenc 1975. és 1990. között a Magyar Filmművészeti Szövetség nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkára volt. Részt vett a rendszerváltó reformmozgalomban, erről filmeket is forgatott. Ott volt a monori találkozón és a lakiteleki sátorban is, majd az MSZMP Reformszövetség platformja vezetőjének is megválasztották. Az MSZP 1989. októberi megalakulása után az országos elnökség tagja (a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértője), 1990. és 2006. között az MSZP parlamenti képviselője volt, nevéhez fűződik - többek között - a filmtörvény megalkotása. A rendező, akinek felesége japán, 1989-től volt a Magyar-Japán Baráti Társaság (MJBT) alelnöke, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

Az évtizedek során több filmnovellát és forgatókönyvet írt együtt Csoóri Sándor, íróval, 1972-ben jelent meg közösen jegyzett novelláskötetük, a Forradás. A rendezőnek az 1970-es évek óta jelennek meg írásai folyóiratokban (Alföld, Új Forrás, Tiszatáj, Valóság, Tekintet) és napilapokban. Filmjeit több, mint ötven országban mutatták be. Tíz éve külföldi utazásain készített fotóiból rendeztek kiállítást, két éve Az idő egésze címmel több mint háromszáz fotográfiájából Hódmezővásárhelyen nyílt tárlata. Egy nyilatkozata szerint a fotózásban érezte igazán szabadnak magát, s szándéka szerint fényképei nemcsak arról szólnak, amit látott, hanem arról is, amit ott és abban a pillanatban érzett.

Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták. 1967-ben a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját, itthon ötször nyerte el a filmszemle díját. 1968-ban Balázs Béla-díjat, 1989-ben érdemes művészi címet, 1997-ben Magyar Örökség-díjat, 2000-ben Tekintet-díjat, 2001-ben Hazám-díjat kapott. 2007-ben nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért Kossuth-díjat kapott, 2008-ban a Magyar Mozgókép Mestere lett. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat, 2012-ben a Magyar Művészetért Díjjal és Prima Primissima-díjjal tüntették ki. 2017-ben Kölcsey-emlékplakettet vehetett át.

(Forrás: MTI)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

CSOÓRI SÁNDOR ÉLETMŰVE - KONFERENCIA A PESTI VIGADÓBAN

Konferencia Csoóri Sándor életművéről

,,Jóslás a te idődről” címmel rendezett kétnapos konferenciát Csoóri Sándor

emlékére, 2017. február 6-án és 7-én, az MMA székházában, a Pesti Vigadóban,

az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI).

 



A 2016. szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor a magyar szellemi-művészeti-irodalmi élet megkerülhetetlen személyisége, a nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja volt.

Monográfusa, a 2013-ban elhunyt Görömbei András így foglalta össze Csoóri Sándor jelentőségét: „Több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek". A konferencia a költő-gondolkodónak arról a verséről kapta a címét, amely az 1979-ben azonos címmel megjelent verseskötetében olvasható.

Csoóri ahhoz a generációhoz tartozott, melynek tagjai számos 20. századi traumát éltek át, köztük a két világháborút, a nyilas uralmat, 1948-at, 1956-ot és a rendszerváltást, így művészetével, egyéni útkeresésével a nemzet sorsának helyreigazítása is feladata volt. A közel fél éve elhunyt művész temetésén mondott emlékbeszédek adták a konferencia ötletét, amelyek tele voltak érzelemmel, valamint irodalmi, történelmi minőségű megállapításokkal. Így húszfajta megközelítésben, mintegy húsz, felkért előadó emlékezik meg Csoóri Sándorról a költőről, a politikusról – fogalmazta meg Fekete György a tanácskozás megnyitásaként.

Kocsis Miklós, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója, az első szekció levezető elnöke - mielőtt felkérte Tőkéczki László történészt, egyetemi tanárt - elmondta, hogy Falusi Márton ötlete nyomán rendezik most, február elején a konferenciát, hiszen egyrészt Csoóri Sándor február 3-án lett volna 87 esztendős, másrész monográfiaírójára, Görömbei András, Kossuth-díjas, magyar irodalomtörténészre is február 5-én emlékezhetünk. A költészet felelősségvállalás, és e rendezvény Csoóri Sándor tág, sokrétű életművét tudományos igényességgel, több szempontból boncolgatja.

Fekete György köszöntője után, amelyben az MMA elnöke arról is beszélt, hogy ritka az, amikor egy eltávozott személyről annyi méltatás hallható a búcsúztatásakor, mint amennyi Csoóri Sándorén elhangzott, vette kezdetét a konferencia előadásainak sora.

Először Tőkéczki László tartotta meg előadását. A történész, aki a költő-gondolkodó barátja és - a Csoóri Sándor alapította Hitel című folyóiratnál - munkatársa is volt, azokat a történelmi körülményeket, elsősorban az úgynevezett népi–urbánus ellentét problémáit, tárta föl, amelyek közepette Csoóri Sándornak másokkal együtt meg kellett vívnia a harcát.

Kovács István, költő és történész személyes visszaemlékezésével elevenítette föl Csoóri Sándor alakját és szellemi erőfeszítéseit. Mint mondotta: „tiszteltem meg nem alkuvó bátorságát", majd abszurd módon hozzátette: „akkor is költőnek tartanám, ha egyetlen verset sem írt volna".

Cs. Nagy Ibolya, irodalomtörténész Csoóri Sándor és Sütő András barátságáról beszélt a ,,Társak az írásban és a gondban” című előadásában.

Papp Endre, kritikus - aki Csoóri Sándor halála után a Hitel főszerkesztője lett - a költő-gondolkodó 21. századi esszéit és az egyre súlyosbodó szellemi válság különféle megjelenési formáit feltáró gondolatmenetét mutatta be, felhívva a figyelmet Csoóri Sándor egyik alapvető megállapítására, miszerint „régen szabadsághiányban szenvedtünk, ma pedig valósághiányban". Erre vonatkozóan Csoóri Sándor „a kiherélt tudás korszakáról" írt. Papp Endre kiemelte a költő-gondolkodónak azt a fájdalmas megállapítását is, hogy a mai korban a transzcendens, spirituális irányulást a fogyasztói társadalom hamis csillogása váltotta föl, és hogy a tudomány és technika elsorvasztotta az ember spiritualitását. Papp Endre azzal zárta előadását, hogy Csoóri Sándor esszéi és a korról vett látleletei a modern válságirodalom szerves részét képezik.

Elek Tibor, irodalomtörténész arra hívta föl a figyelmet, hogy Csoóri Sándor elsősorban költő volt, és hogy sokan, akik a közéleti munkásságával foglalkoznak, ezt elfelejtik. A Bárka című irodalmi folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy Csoóri Sándorban a költő és a közéleti személyiség nem vált szét, a szabadság és a teljesség igénye vezette mindkét tevékenysége során.

Gróh Gáspár - kritikus, irodalomtörténész - Csoóri Sándor nemzetfelfogásáról beszélt, és arról, hogy miként lett és volt Illyés Gyula és más írófejedelmek örököseként a nemzet lelkiismerete.

Imre László (Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja stb.) Csoóri Sándor monográfusáról, Görömbei Andrásról és a kettejük szellemi kapcsolatáról beszélt.

Jánosi Zoltán, irodalomtörténész és az Irodalmi Magazin főszerkesztője, Csoóri Sándor munkássága és az úgynevezett bartóki modell közti szoros összefüggéseket mutatta be.

Szakolczay Lajos, irodalomtörténész és kritikus Csoóri Sándor nevezetes szociográfiáját, az 1963-ban megjelent ,,Tudósítás a toronyból”-t taglalta.

Márkus Béla, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Csoóri Sándor hogyan szegült szembe a kommunista hatalommal, valamint arról, hogy voltaképpen a kommunista hatalom szegült szembe Csoóri Sándorral, méghozzá orvul, alattomos és alantas módon.

Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa, Szokolay Sándor Télvégi Tavaszváró című, Csoóri Sándor költeményeire írt kantátáját elemezte. A nap végén a zenemű koncertelődásának filmfelvételét nézhette, hallgathatta végig a konferencia közönsége.

***

A második napon Vasy Géza, irodalomtörténész volt az első előadó, aki Csoóri Sándor hetvenes-nyolcvanas évekbeli költészetét mutatta be, rámutatva arra, hogy Csoóri Sándornak csak a költészete is további monografikus feldolgozást érdemelne.

Tarján Tamás, irodalomtörténész az ifjúságképzet mítoszának változásairól beszélt Csoóri Sándor lírájában, felhívva a figyelmet többek közt arra, hogy a költő-gondolkodó a múló idő ellenére lírai énjének örök fiatalságát mindvégig fenntartotta, megőrizte.

Ekler Andrea - kritikus - az egyén és közösség viszonyát és egységét elemezte Csoóri Sándor költészetében, az ünnepek és a hétköznapok motívumai alapján.

Alföldy Jenő, irodalomtörténész Csoóri Sándor verseinek szerkezeti sajátosságait mutatta be, mint azon lírikusét, aki hozzájárult a magyar költészet megújításához.

Falusi Márton - költő, az MMA MMKI tudományos munkatársa - Csoóri Sándor metaforáinak működését elemezte, főként Paul Ricoeur metaforaelmélete alapján.

Nagy Gábor - költő, irodalomtörténész, az MMA rendes tagja - Csoóri Sándor költészetének utolsó három évtizedéből a költő-gondolkodó szellemiségére, költészetére rendkívül jellemző hazaverseket és apokaliptikus nemzetvíziókat mutatta be.

Pécsi Györgyi, kritikus Csoóri Sándor esszéírói és költői munkásságának viszonyáról beszélt a különféle értelmezések és hallgatólagos elvárások tükrében.

---

Sebő Ferenc - a Nemzet Művésze - a népköltészet, a népzene és Petőfi Sándor viszonyát elemezte Csoóri Sándor erre vonatkozó írásai alapján.

Fehér Anikó, az MMA MMKI tudományos munkatársa, arról beszélt, hogy Csoóri Sándor alkotásainak nagy része a népi kultúra, a népköltészet továbbgondolása, valamint arról, hogy Csoóri Sándor költészetének, szellemiségének szerves része a magyar népi kultúra.

---

Szekfű András, címzetes egyetemi tanár, Csoóri Sándor részvételéről beszélt a magyar filmművészet és filmkultúra gazdagításában és megújításában, hiszen főként két barátjával és pályatársával, Sára Sándorral és Kósa Ferenccel összesen tizenegy játékfilm - továbbá dokumentumfilmek (így például Sára Sándor Pergőtüze) - elkészítésében vállalt alkotói szerepet íróként, társíróként vagy dramaturgként. Ezenkívül részt vett a Magyar Mozgókép Alapítvány létrehozásában, valamint a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezője volt a Duna TV létrehozásának is.

Tóth Klára - filmkritikus, az MMA levelező tagja - azzal a kérdéssel foglalkozott előadásában, hogy miért, milyen kulturális, társadalmi és gazdasági, esetleg emberi okok miatt ért véget a remekműveket is megalkotott Kósa–Csoóri–Sára szerzőhármas együttműködése, és hogy Csoóri Sándornak melyek azok a művei, amelyek filmvászonra kívánkoznak.

A kétnapos konferencia legelementárisabb hozzászólója Kósa Ferenc volt a második napon.

(Forrás: www.mma.hu)


--------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi ig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA