Új eredmények Trianonról – tizenegy újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA
A 100 éves évfordulóhoz közeledve mit tudunk a trianoni békeszerződésről, és mi az, amit még nem? Hogyan használjuk egyik fő artikulációs szervünket, a nyelvünket, ha magyarul beszélünk? Milyen erők formálták a világegyetemet olyanná, amilyennek ma látjuk? Mit mond az evolúció a rák kialakulásáról? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 11 nyertese. Kutatásaikat az Akadémia öt éven keresztül összesen mintegy 400 millió forinttal támogatja.
A 100 éves évfordulóhoz közeledve mit tudunk a trianoni békeszerződésről, és mi az, amit még nem? Hogyan használjuk egyik fő artikulációs szervünket, a nyelvünket, ha magyarul beszélünk? Milyen erők formálták a világegyetemet olyanná, amilyennek ma látjuk? Mit mond az evolúció a rák kialakulásáról? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 11 nyertese. Kutatásaikat az Akadémia öt éven keresztül összesen mintegy 400 millió forinttal támogatja.
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét.
Az MTA legutóbbi, 2015 végén meghirdetett Lendület-pályázatára 95 pályamunka érkezett. A legtöbbet, 41-et a matematikai és természettudományok művelői nyújtották be. Az élettudományokkal foglalkozó kutatók közül 33-an, a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselői közül pedig 21-en pályáztak.
Kétkörös bírálati rendszer
A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Először legalább 3-3 szakértő adott pontozásos, illetve szöveges véleményt a pályázatokról, egyben azt is jelezték, javasolják-e őket támogatásra. A második szakaszban nyilvános zsűri értékelte és összegezte tudományterületenként a pályázatokat, majd a pályamunkák és az azokról szóló anonim vélemények ismeretében hozta meg döntését.
Négyszázmilliós akadémiai támogatás 11 kutatónak
Az MTA 5 évre szóló, évente összesen mintegy 400 millió forintos támogatását 11-en nyerték el. Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II.-t pedig heten. Közülük ketten külföldről térnek haza. Mindkét kategória nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.
A nyertesek közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában vagy -intézetében, hatan pedig egyetemeken alakíthatnak önálló kutatócsoportot akadémiai támogatással. Az MTA számára a Lendület is alapvető eszköze annak, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a hazai egyetemekkel, amit az is jelez, hogy 2011 óta, amikor a kiválósági programot a hazai egyetemekre is kiterjesztette, összesen 53 Lendület-kutatócsoport alakult felsőoktatási intézményekben.
Az MTA 2016-ban több mint 3,6 milliárd forinttal támogatja a Lendület program keretében működő kutatócsoportokat.
---------------------------------
A Lendület program új nyertesei és kutatási témáik:
Ablonczy Balázs
Kutatócsoportja a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára
készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikál, amelyek a szélesebb
közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Céljuk, hogy leróják a
magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és
a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítsék és érthetően
bemutassák az így létrehozott és rendszerezett tudást.
Beke-Somfai Tamás János
A mikrobák által okozott betegségek globális méretű
fenyegetést jelentenek. A baktériumok gyorsan növekedő ellenállása miatt
kiemelten fontos új vegyületek keresése és tervezése, amelyek a jövőben
sikeresen pótolják a jelenlegi antibiotikumokat. Ezek olyan vegyületek, amelyek
a baktériumok számára toxikus hatásúak. Egyik csoportjuk, az ún.
peptid-antibiotikumoké, amelyek közül több egy lapos, redőzött rétegszerkezetet
vesz fel, hasonlóan a jól ismert Alzheimer-kórhoz kapcsolt amyloid
fibrillumokhoz, ahol a kezdeti elváltozás során kis, hordószerű egységek
jelenhetnek meg. Ezeket a „hordórendszereket” tervezi vizsgálni a kutató
számítógépes és kísérleti módszerekkel. Azt reméli, hogy a vizsgálatok
előrelépést jelentenek a gyógyszertervezés több területén: az Alzheimer-kór kapcsán
a betegség jobb megértése lehetővé teszi hatékonyabb gyógyszerek tervezését; a
megismert toxikus hordószerkezet pedig remélhetőleg olyan vegyületek tervezését
segíti elő, amelyek toxikus hatásukat célzottan baktériumokon fejtik ki.
Bíró Péter
A párosítási piacok az élet minden területén jelen vannak.
Sok esetben – például a diákok iskolákhoz történő allokációjakor – nincsenek
pénzkifizetések, a preferenciák és prioritások függvényében alakul ki, hogy ki
kivel lesz párosítva. Vannak piacok, ahol az allokáció egy központi koordinátor
segítségével megy végbe, az preferenciák alapján központosított mechanizmus
vezet el egy igazságos, optimális megoldáshoz. David Gale és Lloyd Shapley
1962-ben az egyetemi felvételi problémájára kidolgozott eljárását számos helyen
vezették be a világon, a hazai középiskolai és felsőoktatási felvételi is ezen
alapul. A kérdéskörrel többfajta tudomány képviselői is foglalkoznak,
elsősorban matematikusok, számítástudósok, közgazdászok és játékelméleti
szakemberek. A 2012-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat is az ezen a területen
elért munkájáért kapta meg Alvin E. Roth és Lloyd Shapley. A kutatócsoport
célja a párosítási piacok tervezésének komplex, multidiszciplináris vizsgálata
és a gyakorlati alkalmazásokban való részvétel.
Dénes Ádám
Az idegrendszeri betegségek kiemelt terhet jelentenek a
társadalom és az egészségügyi ellátórendszerek számára. Annak ellenére, hogy
költségük Európában meghaladja az évi 800 milliárd eurót, nagyon kevés hatékony
terápia áll rendelkezésre. A kutatók a közelmúltban feltárták a gyulladásos
folyamatok kiemelt szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásában.
Emellett igazolták, hogy a fő agyi gyulladásos sejttípus, a mikroglia fontos
szerepet játszik mind az egészséges, mind a sérült idegsejtek aktivitásának
szabályozásában, és ennek révén stroke során képes az agyi károsodás mértékét
csökkenteni. A folyamat pontos mechanizmusai azonban jelenleg még nem ismertek.
A pályázat célja annak megértése, hogyan szabályozza a mikroglia az idegi
aktivitást, és ezt hogyan befolyásolják az agyi gyulladásos folyamatok. Dénes
Ádám és csoportja kutatásaihoz modern, korábban nem alkalmazott módszereket
használ. Eredményeinek fontos szerepe lehet a stroke, az epilepszia vagy a
neurodegeneratív betegségek kezelésében.
Insperger Tamás Antal
Az instabil egyensúlyi helyzetek stabilizálása fontos
feladat mind mérnöki, mind biomechanikai alkalmazásokban. Instabil helyzetből
könnyebb gyors mozdulatsort indítani, mint stabilisból, és a szabályozási
folyamat energiaigénye is alacsony. Az egyensúlyozás képessége az emberek
számára is létfontosságú: az időskori halálesetek jelentős része vezethető
vissza egyensúlyzavar miatti esésekre. A projekt célja az emberi egyensúlyozás
folyamatának megértése, határainak kiterjesztése a reflexkésés és az érzékelési
bizonytalanságok figyelembevételével. A projekt főbb célkitűzései, hogy
kísérletileg azonosítsák az emberi egyensúlyozás során használt szabályozási
elvet, módszereket dolgozzanak ki az emberi egyensúlyozási képességek
javítására, feltérképezzék a több szabadsági fokú rendszerek egyensúlyozásának
mechanizmusát, illetve az eredményeket mérnöki alkalmazásokra ültessék át, ahol
aszimptotikus stabilizálás helyett a véges idejű korlátos mozgások megvalósításának
feltételeit vizsgálják.
Markó Alexandra
A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció,
azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek
mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle
artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a
nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek
mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak,
az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció,
azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A
tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában
érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan
műszereket használnának, amelyek megfelelnek a korszerű kívánalmaknak:
elektromágneses artikulográfot, ultrahangot és elektroglottográfot. A
vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése
szükséges.
Papp Tamás
A projekt célja egy mikrobiológiai és patogenomikai
kutatócsoport létrehozása, amely a klinikai törzsek mikrobiológiai és
immunológiai elemzése, továbbá nagy áteresztőképességű genomikai,
transzkriptomikai, proteomikai eljárások és rendszer-biológiai megközelítések
komparatív alkalmazásával vizsgálná a humánpatogén fonalas gombák patogenitási
folyamatait. Eltérő tüneteket okozó, eltérő alapbetegség-típusokhoz (pl. egyes
ritka betegségek, cukorbetegség, immunszuppresszált állapot) társuló
modellrendszerekkel vizsgálná a gazda-patogén interakciókat, a feltételezett
virulenciafaktorokat, a gombaellenes hatóanyagok aktivitását és a molekuláris
diagnosztika fejlesztésének lehetőségeit. A modellek kiválasztása illeszkedik a
ritka betegségek kutatását és terápiájának fejlesztését célzó erőfeszítésekhez.
Az immunológiai folyamatok tisztázása, a patogenitási faktorok feltárása új
terápiás célpontok azonosítását, valamint hatékonyabb megelőzési és terápiás
eljárások kifejlesztését teszi lehetővé.
Sramkó Gábor
A tervezett Lendület-kutatócsoport egy, a magyarság számára
kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények eredetét szeretné
vizsgálni. Az élőlények örökítőanyaga (DNS) nagyon sok információt őriz a
múltban lezajlott eseményekről. Ahhoz, hogy a sztyeppei élővilág múltját
kutathassuk, a legmodernebb módszerek alkalmazására, genomi szekvenálási
módszerre van szükség, amely több ezer gén együttes vizsgálatát teszi lehetővé.
A tervezett háromfős kutatócsoport ezt a legmodernebb kutatási módszertant
tervezi használni, hogy feltárja tíz, hazánkban kiemelt jelentőségű sztyeppei
élőlény – hét növény- és három állatfaj – genetikai szerkezetét elterjedési
területükön. A munka végére összegzést szeretnének készíteni a tíz példából
levonható következtetésekből, így derítve fel a sztyeppei élővilág kialakulását
és történetét. A munka járulékos hozadéka a nagy adatbázisokban
alulreprezentált pannon élőlények DNS-bankja, amelyet a mintagyűjtéssel
egybekötve szeretnének kialakítani.
Szöllősi Gergely János
Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos
daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és
hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt
megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben
a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat
rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az
utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította,
hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a Neander-völgyi eredetű,
továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris
evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá
fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat
értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. A kutató célja ilyen, különböző
időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az
évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat
koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.
Virág Bálint
„Az öt szín vakká teszi az ember szemét, az öt hang süketté
teszi az ember fülét” – írja Lao-ce i. e. 4. században, jelezve a spektrális
jelenségek alapvető fontosságát. De a spektrálelmélet, a rezonanciák, hangok,
színek tudománya ma már szinte minden tudományos területen jelen van. Nagy
adathalmazokban ennek segítségével lehet megérteni az erős összefüggéseket, még
a Google kereső is ezen alapszik. Itt már a véletlennek is fontos szerep jut. A
matematikában Wigner Jenő vezette be a véletlen rezonanciákat a nagy atomok
modellezésére, amivel forradalmat indított. Ma már csaknem harminc különböző
fizikai jelenség leírására használják Wigner programját, a véletlen rezonanciák
elmélete a szociális hálózatok elméletétől a wifi kommunikációs eszközön
keresztül az autógyártásig hasznosítható. Virág Bálint kutatási programja ennek
az elméletnek az alapjait próbálja kiteljesíteni.
Werner Norbert
A kutatók új, nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb
megfigyelési adatokat használnak majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz
tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak
megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma
tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a
galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak.
Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetjük, hogy miképpen formálódtak távoli
csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is
alkotó kémiai elemek.
(Forrás: mta.hu)
---------------------------------
(Fotó: JulCSIllag-fotó®)
---------------------------------
(Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése