2016. április 15., péntek

DÖMSÖDI TAVASZ

Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-én.
Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt
termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja.
Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt
irat szerint 'Gumschud' a gyümölcsöd szóval volna azonos.
Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt.


 
Dabról már 1313. óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik: ,,Dabi falu pöcsétje".
 
1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a református egyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat őriztek.
 
A községet ez időben főleg magyarság lakta. A múlt század elején Nagy István Pest megyei Főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak.
 
1424-ben Zsigmond király adományozta Czillei Borbálának Hunyadi János kormányzása idején.
 
Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt. Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos.
 
A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök kiűzése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ők a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848-as szabadságharc idejéig.
 
Igen hatalmas és híres a zsilipelt Duna-ág közelében nőtt, ,,nyolc-ember-karolású" tölgyfa, mely alatt Petőfi Sándor írta a ,,Piroslik már a fákon a levél" című versét.
 
A varázslatos holtág-rendszer különös ártéri stb. virágoknak és madaraknak ad menedéket, és egy-egy hattyúpár is visszatérő költőmadár.
 
1939. január 1.-én a két község Dömsöd néven egyesült. A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. szerveződés első hulláma 1949/50-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat.
 
Az államosítás sok kis- és középbirtokost tett nincstelenné, és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős tsz-ek jöttek létre, melyek a 70-es években egyesültek, és Dózsa MgTsz. néven országos elismerést szereztek.
 
1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben épült a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat.
 
A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó, európai színvonalú, regionális, szilárd hulladéklerakó telep, és átadásra került a szennyvízcsatorna hálózat.
                         

(Forrás: www.domsod.hu)


---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
 
















































































































































 

2 megjegyzés: