A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

2016. november 3-án, csütörtökön, 10 órakor kezdődött meg a Magyar

Tudományos Akadémia egy hónapos, országos rendezvénysorozata,

a Magyar Tudomány Ünnepe.

Az Akadémia egyik legfontosabb közfeladata, hogy ne csak művelje

a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé.

Ennek a tudománynépszerűsítő tevékenységnek a csúcspontja az egész

országra, sőt határainkon túlra is kiterjedő

programsorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe.

 



A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány”. Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában. Az első előadást élőben is láthatták az érdeklődők – a téma ,,A nyelv és az identitás a Kárpát-medencében”.

Az ünnepélyes megnyitón először Lovász László, az MTA elnöke, majd Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese köszönti a hallgatóságot. Ezután díjátadások következtek.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Az idei MTÜ nyitóelőadását Kiss Jenő nyelvtörténész, szociolingvista és Péntek János hungarológus, szociolingvista tartotta csütörtökön délelőtt „A nyelv szerepe a Kárpát-medencei magyarság identitástudatában” címmel.

 

Az előadást további kilenc kiemelt rendezvény követi majd november 18-ig. November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. A 18.00 órakor kezdődő programok akár egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók.

Bartholy Judit és Veisz Ottó a klímaváltozásról és főként annak várható magyarországi hatásairól beszélt, valamint arról, hogy készül-e válasz e kihívásra növénynemesítőink martonvásári boszorkánykonyhájában. Dávid Gyula a világegyetem tömegének jelentős részét kitevő, mégis láthatatlan sötét anyag alkotóelemeinek eredt nyomába. Csapó Benő az oktatás hatékonyságát javító módszereket elemezte, és bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia által 2016-ban elindított tantárgy-pedagógiai kutatási programot is.

 

Az egyre többeket érintő autizmus kialakulásának hátterében álló okokat vizsgáló kutatások legfrissebb eredményeiről számolt be Sperlágh Beáta. A könnyen elérhető információ függővé tehet – ez volt az alapgondolata Janszky József előadásának, aki kutatócsoportjával MRI-készülékkel vizsgálja, mi is zajlik az agyunkban, ha túlzottan „rákattanunk” valamire.

Korinek László izgalmas példák sorával mutatta be, hogyan jutott el a nyomozás tudománya a legegyszerűbb módszerektől a DNS-vizsgálatig, társelőadója, Pajcsics József pedig egy rejtélyes haláleset megítélését értékelte újra, több mint negyven év távlatából.

HIV, Ebola- és legújabban a Zika-vírus – mi lesz a következő? - Harrach Balázs előadásából kiderült, hogy sokkal több a vírus körülöttünk, mint azt korábban sejtettük.

Róna-Tas András a székely-magyar rovásírás eredetét boncolgatta, és egészen az Árpád-korig, sőt a honfoglalást megelőző időkbe vitte el hallgatóságát. Diákoknak szóló előadásában Benczúr András és Buttyán Levente a mesterséges intelligencia és a digitális adatok titkosításának világába kalauzolta el közönségét.

November végén ismét kinyitják kapuikat az MTA kutatóhelyei is. Mi a matematika, és kik a matematikusok? Milyen jelek előzhetik meg és kísérhetik a földrengéseket? Hogyan élt az amerikai magyarok első nemzedéke egy pennsylvaniai magyar bányászfaluban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők a november 21-től november 25-ig tartó rendezvénysorozaton.

A ,,Kutatóhelyek tárt kapukkal” programjairól további információ és regisztrációs lehetőség szintén a tudományünnep.hu oldalon található.

Széchenyi István újító szellemiségét, valamint tettrekészségét méltatta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott ünnepi köszöntőjében. Az egy hónapig tartó programsorozatra utalva arról beszélt, hogy az nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia iránt megnyilvánuló közbizalom további erősítéséhez járulhat hozzá, hanem Széchenyi szándékainak megvalósításához is.

Az MTA elnöke Török Ádám főtitkárral helyezte el a tisztelet koszorúit Széchenyi István sírjánál.

A nagycenki főhajtást megelőzően az ünneplők Sopronpusztán elültették az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – idén 191. – hársfát. A Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben, megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Tanulmányi Erdőgazdálkodási Rt.-vel közösen Akadémiai Emlékerdőt létesített Sopronpusztán. A kezdetben 175 hársfából álló erdő fáinak száma minden esztendőben eggyel bővül.

(Forrás: MTA)

----------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

----------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu

főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;

GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;

budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))