A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1825. november 3.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1825. november 3.. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 3., csütörtök

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

2016. november 3-án, csütörtökön, 10 órakor kezdődött meg a Magyar
Tudományos Akadémia egy hónapos, országos rendezvénysorozata,
a Magyar Tudomány Ünnepe.
Az Akadémia egyik legfontosabb közfeladata, hogy ne csak művelje
a tudományokat, de az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé.
Ennek a tudománynépszerűsítő tevékenységnek a csúcspontja az egész
országra, sőt határainkon túlra is kiterjedő
programsorozat, a Magyar Tudomány Ünnepe.
 




A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány”. Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában. Az első előadást élőben is láthatták az érdeklődők – a téma ,,A nyelv és az identitás a Kárpát-medencében”.

Az ünnepélyes megnyitón először Lovász László, az MTA elnöke, majd Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese köszönti a hallgatóságot. Ezután díjátadások következtek.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Az idei MTÜ nyitóelőadását Kiss Jenő nyelvtörténész, szociolingvista és Péntek János hungarológus, szociolingvista tartotta csütörtökön délelőtt „A nyelv szerepe a Kárpát-medencei magyarság identitástudatában” címmel.
 
Az előadást további kilenc kiemelt rendezvény követi majd november 18-ig. November 7-től két héten át minden este aktuális, közérdeklődésre számot tartó kérdések legfrissebb kutatási eredményeit foglalják össze élvezetes, közérthető formában a téma neves szakértői. A 18.00 órakor kezdődő programok akár egy mozi vagy színház helyett is jó szívvel ajánlhatók.

Bartholy Judit és Veisz Ottó a klímaváltozásról és főként annak várható magyarországi hatásairól beszélt, valamint arról, hogy készül-e válasz e kihívásra növénynemesítőink martonvásári boszorkánykonyhájában. Dávid Gyula a világegyetem tömegének jelentős részét kitevő, mégis láthatatlan sötét anyag alkotóelemeinek eredt nyomába. Csapó Benő az oktatás hatékonyságát javító módszereket elemezte, és bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia által 2016-ban elindított tantárgy-pedagógiai kutatási programot is.
 
Az egyre többeket érintő autizmus kialakulásának hátterében álló okokat vizsgáló kutatások legfrissebb eredményeiről számolt be Sperlágh Beáta. A könnyen elérhető információ függővé tehet – ez volt az alapgondolata Janszky József előadásának, aki kutatócsoportjával MRI-készülékkel vizsgálja, mi is zajlik az agyunkban, ha túlzottan „rákattanunk” valamire.

Korinek László izgalmas példák sorával mutatta be, hogyan jutott el a nyomozás tudománya a legegyszerűbb módszerektől a DNS-vizsgálatig, társelőadója, Pajcsics József pedig egy rejtélyes haláleset megítélését értékelte újra, több mint negyven év távlatából.

HIV, Ebola- és legújabban a Zika-vírus – mi lesz a következő? - Harrach Balázs előadásából kiderült, hogy sokkal több a vírus körülöttünk, mint azt korábban sejtettük.

Róna-Tas András a székely-magyar rovásírás eredetét boncolgatta, és egészen az Árpád-korig, sőt a honfoglalást megelőző időkbe vitte el hallgatóságát. Diákoknak szóló előadásában Benczúr András és Buttyán Levente a mesterséges intelligencia és a digitális adatok titkosításának világába kalauzolta el közönségét.

November végén ismét kinyitják kapuikat az MTA kutatóhelyei is. Mi a matematika, és kik a matematikusok? Milyen jelek előzhetik meg és kísérhetik a földrengéseket? Hogyan élt az amerikai magyarok első nemzedéke egy pennsylvaniai magyar bányászfaluban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők a november 21-től november 25-ig tartó rendezvénysorozaton.

A ,,Kutatóhelyek tárt kapukkal” programjairól további információ és regisztrációs lehetőség szintén a tudományünnep.hu oldalon található.

Széchenyi István újító szellemiségét, valamint tettrekészségét méltatta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott ünnepi köszöntőjében. Az egy hónapig tartó programsorozatra utalva arról beszélt, hogy az nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia iránt megnyilvánuló közbizalom további erősítéséhez járulhat hozzá, hanem Széchenyi szándékainak megvalósításához is.

Az MTA elnöke Török Ádám főtitkárral helyezte el a tisztelet koszorúit Széchenyi István sírjánál.

A nagycenki főhajtást megelőzően az ünneplők Sopronpusztán elültették az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – idén 191. – hársfát. A Magyar Tudományos Akadémia 2000-ben, megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Soproni Tanulmányi Erdőgazdálkodási Rt.-vel közösen Akadémiai Emlékerdőt létesített Sopronpusztán. A kezdetben 175 hársfából álló erdő fáinak száma minden esztendőben eggyel bővül.


(Forrás: MTA)


----------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

----------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))




2014. november 8., szombat

MESSZE LÁTÓ TUDOMÁNY - A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

„Messze látó tudomány” – megkezdődött az MTA egy hónapig tartó rendezvénysorozata,
a Magyar Tudomány Ünnepe

Lovász László elnök köszöntőjével és Csépe Valéria akadémikus ,,A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy" című nyitóelőadásával megkezdődött az MTA november végéig tartó, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja, a Magyar Tudomány Ünnepe. A rendezvénysorozat idén elsősorban a jövőnket alakító, tudományos kutatások és technológiák számára kínál bemutatkozási lehetőséget.




1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét lehetővé tévő nemes gesztus emlékére november 3-át - egy 2003-ban elfogadott törvényben - a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánították.

A Magyar Tudományos Akadémia által azóta évente megrendezett, egy hónapon át tartó eseményfolyam programjait minden esztendőben egy központi téma köré szervezik. Idén a jövőt formáló, messze látó tudomány szempontjából vizsgálják a természet- és társadalomtudományok művelőinek legújabb eredményeit. Az országszerte több mint kétszáz, változatos programot kínáló eseménysorozat ünnepélyes megnyitóján Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlteket. Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. A kutatók felelősségéről szólva kiemelte: nem elég csupán a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani. Szükség van a tudományos látásmód továbbadására, a felfedezés örömének megismertetésére is.

A hagyományoknak megfelelően, a nyitóünnepségen több tudományos díjat adtak át. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. A kitüntetést Gallé László, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék professor emeritusa, Kuszmann János, a kémiai tudomány doktora, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott tudományos tanácsadója, osztályvezetője, Móricz Ferenc, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék professor emeritusa, Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék professzora, Szederkényi Tibor, a földtudomány doktora, a Pécsi Egyetem Földtani Tanszék nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, Szűcs István, a közgazdaság-tudomány doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa, valamint Voigt Vilmos, a néprajztudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Intézet Folklore Tanszék professor emeritusa kapta meg.

Az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által alapított Szily Kálmán-díjat Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont titkárságvezetője vehette át Lovász Lászlótól.

A Nobel-díjas magyar fizikusról, Wigner Jenőről elnevezett, a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma által odaítélt díjat Zoletnik Sándor, az MTA Wigner Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a fizikai tudomány kandidátusa vehette át.

Hajós György, a kémiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont professzor emeritusa kapta a Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat.

A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat megosztva Kónya Krisztinának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék adjunktusának és Mándi Attilának, a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszék tudományos munkatársának ítélték.

A hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja, Pungor Ernő emlékének méltó megőrzéséhez hozzájáruló díjat Demeter Ádám, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezető-helyettese vehette át.

Mezei István, okleveles gépészmérnök, a Magyar Államvasutak nyugalmazott igazgatója kapta életműve elismeréseként a Mikó Imre-díjat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét. Az aktív szakember kategóriában megosztva ítélték oda az elismerést Jászberényi Attila okleveles villamosmérnöknek, a MÁV-START műszaki főmunkatársának és Virág István hidászmérnöknek, a MÁV Zrt. osztályvezetőjének.

Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók munkáját elismerő Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat Fried Miklós, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Fotonikai Kutatócsoportjának osztályvezetője, Vukics Krisztina gyógyszerkutató vegyészmérnök, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszerkémiai szerves szintetikus kutatólaboratóriumának osztályvezetője, valamint Zámboriné Németh Éva, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyógy- és Aromanövények Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára kapta megosztva.

A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségének zárásaként, egyúttal a hónap öt kiemelt eseménye közül elsőként Csépe Valéria pszichológus, akadémikus tartott előadást a hangok hatalmáról. A beszédet és a zenét közvetítő emberi környezetnek a megismerő folyamatokat és az agy fejlődését befolyásoló hatását vizsgálva betekintést nyújtott a témával kapcsolatos legújabb tudományos eredményekbe, továbbá összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása még a jövő feladata.

A nyitóünnepséget követően 14.00 órakor Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke felavatta a Magyar Tudományos Akadémia Székházának történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.
Az elnöki köszöntőről, a kitüntetésekről és a nyilvános előadásról további információk az mta.hu oldalon olvashatók.

Az MTÜ további részletes tájékoztatója a www.mta.hu/tudomanyunnep oldalon olvasható.


(Szövegforrás és további információ: www.mta.hu;
MTA Titkárság - Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6321, E-mail: sajto@titkarsag.mta.hu)

-----------------------------------------------------------------------------------


(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))