2014. január 25., szombat

A LELKIBETEGSÉG NEM HÍRÉRTÉK ÉS NEM TÉNYFÖLTÁRÁS

A LELKIBETEGSÉG NEM HÍRÉRTÉK ÉS NEM TÉNYFÖLTÁRÁS
 
Szükségszerű lenne gyakrabban alkalmazni a médiabiztos ajánlását az öngyilkosságokról szóló tudósítások szerkesztésekor

Sokat tehet a média az öngyilkosságok előtt mutatkozó figyelmeztető jelek tudatosításáért – hangsúlyozták a résztvevők azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a híradások szerepét vizsgálták pszichiáterek, újságírók, valamint a média- és hírközlési biztos az öngyilkosságok megelőzésében pénteken a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) budapesti kongresszusán.




Az elmúlt két év alatt a tíz legjelentősebb tévé- és rádiós hírműsorokban közzétett 575 öngyilkossággal foglalkozó tudósításból csupán hét esetben jelent meg a krízishelyzetben ingyen hívható lelki elsősegély telefonszáma, a 116-123 – közölte dr. Bodonovich Jenő a kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában. A média- és hírközlési biztos, valamint az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ/WHO) ajánlásai ugyanakkor kifejezetten kérik, hogy az esemény feldolgozásakor az újságírók, szerkesztők emeljék ki, hol kaphatnak segítséget a bajban lévő emberek.

Dr. Balázs Judit gyermekpszichiáter, a kerekasztal-beszélgetés másik előadója bemutatta a nemzetközi koordinációban gondozott Supremebook.org mentális egészség-fejlesztő honlapot, amely az öngyilkosságok megelőzésében is eredményes. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát, mivel Európában naponta 400 ember hal meg öngyilkosság következtében.


A kerekasztal-beszélgetésen Farkas Melinda, a Magyar Nemzet újságírója elmondta, lapjuknál arra törekszenek, hogy az általános társadalmi okokat térképezzék fel egy-egy öngyilkossági eset bemutatása kapcsán. Fürst-Borsos Ádám, a Blikk munkatársa követendőnek tartja azt a szerkesztési elvet, amely egy öngyilkosságról szóló tudósítás mellé közvetlenül olyan hírt tördel be ellensúlyozásként, amely pozitív kicsengésű, és kiemeli például a családi összetartozás fontosságát. Polgár Julianna, a Polgári Összmagyar Rövidhír Média alapító-főszerkesztője kiemelte, hogy ,,az öngyilkosság nem hírérték és nem tényföltárás", a magánéletnek olyan fájdalmas területe, amelyet az adott család, közösség mindenképp nehezen dolgoz föl, mélyen embertelen és etikátlan abban bárkinek, bármilyen szervezetnek, médiának - országos nyilvánosság előtt - vájkálnia.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a médiában közreadott tudósításokban hasznos közölni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek öngyilkossági szándékot vetíthetnek előre. Ezek megismertetése a médiafogyasztókkal elősegítheti azt, hogy a jövőben kevesebb öngyilkosság következzen be. Magyarország ugyanis még mindig a második helyen áll az egy főre jutó, befejezett öngyilkossági esetek számát tekintve: Európában Litvánia mögött, és világszinten is az 5-6. helyen áll (a legmagasabb értéket Dél-Koreában mérték)!

A szimpózium után dr. Balázs Judit és dr. Bodonovich Jenő sajtótájékoztatón foglalta össze az elhangzottakat. Dr. Balázs Judit - többek között - beszámolt arról, hogy az öngyilkosságot elkövetők 90 százaléka valamilyen pszichiátriai betegségben szenved, jellemzően depresszióban.

Dr. Bodonovich Jenő a média felelősségét elemezte, nyomatékosítva azt, hogy a tudósítások mikéntje, a bemutatott részletek növelhetik az öngyilkosságok bekövetkeztének kockázatát.



(Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Kommunikációs Igazgatóság)

---------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése