A Pálos Rend 2020-ban emlékezett meg a rendet megszervező Esztergomi Boldog Özséb halálának 750. évfordulójáról.
A kormány támogatásával megvalósult, több éven át tartó Boldog Özséb Program keretében az egész magyarországi pálos rendtartományban megújultak a templomok, a kolostorok, és a pálos rend társadalmi beágyazottságát elmélyítő kulturális programokra kerül sor (könyvek és CD-k kiadása, pálos kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban stb.).
A Boldog Özséb Programnak köszönhetően Márianosztrán teljesen megújult kegytemplom várja az odaérkezőket. Felújították a Mária Lak közösségi épületet, a plébániaépületet, átalakult a plébániakert, ahol új autó- és buszparkoló helyeket létesítettek.
A plébániakertben egy új kétállásos garázsépület is felépült, korszerű mellékhelyiségekkel a zarándokok számára. Az energiatakarékosságra és a környezettudatosságra figyelemmel napelemes rendszert telepítettek a kegyhelyen.
Megújult a márianosztrai kálvária is – a hozzá tartozó kápolnával és szabadtéri misézőhellyel együtt. Képeket és feliratokat kaptak a stációk, restaurálták a szobrokat.
Felújították a márianosztrai bazilika külső homlokzatát, és befejeződött az orgona javítása is.
A július 7-i átadási ünnepségen - többek között - jelen volt Burikné Moóri Tamara márianosztrai polgármester, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár, Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár, valamint Katona János, a Márianosztrai Fegyház és Börtön parancsnoka.
Az ünnepségen Sudár Annamária előadóművész, a Boldog Özséb Program kulturális részének felelőse, a rendezvény moderátora köszöntő beszédében elmondta: az ifjú Nagy Lajos király 1352-ben alapította a márianosztrai kolostort, s a későbbiekben egyre több időt töltött Máriaosztrán, a pálos szerzetesek között.
1382-ben, a király uralkodásának utolsó évében, Márianosztráról indultak el a pálos szerzetesek Czestochowába, ahol részük volt annak a kolostornak a megalapításában, amely ma a pálos rend központja.
Sudár Annamária
felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani márianosztrai ünnep előtt tíz nappal
adták át a pálosszentkúti kegyhelyen megvalósult beruházásokat. Pálosok címmel
jelenleg is látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, illetve a
Pálosan szép az élet elnevezésű kiállítóbusz éppen ötvenharmadik állomáshelyén,
Zalaegerszegen tartózkodik, és ezt a „mozgó múzeumot" közel tizenötezer
ember látta már.
***
Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök beszédében ismertette a márianosztrai felújítás részleteit, majd kiemelte: a kegyhely a megújulás és az evangelizáció fontos eszköze, „biztos pont a gyógyulást és a normalitás forrásait kereső emberek számára”.
„Mi, pálosok
szeretünk a jövőbe tekinteni, s megfontolni, hogy mire hív meg jelen korunk és
mai Egyház – fogalmazott a tartományfőnök. – A mostani fejlesztések lehetőséget
teremtenek arra, hogy szembenézzünk magunkkal, mi mit tehetünk a jövőért.”
***
Soltész Miklós a Boldog Özséb-program keretében megújult pálos kegytemplom és plébániakert átadásán arról beszélt, hogy ma értéktelenné akarják tenni azt a több ezer éves ószövetségi és újszövetségi tanítást, amely mindenki szívébe bele van vésve, a nem hívő emberekébe is.
A teremtett világ,
a tízparancsolat törvényei ott vannak minden ember szívében, lelkében, még
akkor is, ha bűnösen éljük meg a világot - fogalmazott. Fontos ezekért az
értékekért ma kiállni, mert akkor az értéktelen dolgok egy vagy két évtized
múlva el fognak tűnni, de ezért mindenkinek a maga helyén el kell végeznie
saját feladatát - fűzte hozzá az államtitkár.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány támogatásával most megvalósult pálos fejlesztések által az egész ország gazdagodik, „azok a nem hívő emberek is, akik turistaként ellátogatnak ide, a Börzsönybe”. Reményét fejezte ki, hogy soha nem térnek vissza azok az idők, amikor a keresztényeknek meggyőződésük miatt büntetőjogi szankciókat kellett elszenvedniük. (Köztudott, hogy kommunizmus idején a márianosztrai börtönben számos egyházi személy raboskodott).
Napjainkban egyre nagyobb erővel és egyre szélesebb körben próbálják lejáratni, gúnyolni a zsidó-keresztény tanítást, pedig a Tízparancsolat minden ember szívébe, lelkébe bele van vésve, még akkor is, ha bűnös emberként élünk ebben a világban. Ki kell állnunk a keresztény értékekért! – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Az államtitkár
egyúttal jó hírt is közölt a jelenlévőkkel: kormányhatározat született a nagy
erejű és kiterjedésű, horvátországi földrengés következtében károsodott, pécsi
pálos templom helyreállításának állami támogatásáról.
***
Rétvári Bence, az
Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, a térség
KDNP-s országgyűlési képviselője azt mondta: szükség van az olyan helyekre,
mint a most átadott pálos kegytemplom és plébániakert, amely a kereszténység
nemzetmegtartó erejét segíti, mert folyamatosan támadják és megpróbálják
háttérbe szorítani mindazt, ami a keresztény örökség, a keresztény identitás
része Európában.
A genderideológia
szép lassan belopakodik a mindennapi életbe - folytatta -, ezért ma ismét
szükséges megvédeni a vallásszabadságot, "mert mi, keresztények a saját
meggyőződésünket már csak büntetőjogi következményekkel való szembenézéssel
vallhatjuk meg". Szerencsére Magyarországon még nincs ilyen, de Európában
már láthatunk erre példákat - jelentette ki az államtitkár.
Rétvári Bence
parlamenti államtitkár, a térség országgyűlési képviselője rámutatott: könnyű
szeretnünk a pálosokat, hiszen ők is magyarok, keresztények, és reménytelen
időkben is reményt adtak. A pálosok a béke üzenetét hordozzák, s ez a béke a
vallásszabadság alapja is, amely értéket napjainkban egyre sürgetőbb feladat
megvédenünk – mondta a politikus.
Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök azt mondta, hogy a kegyhelyek ma nagyon fontos szerepet foglalnak el az egyházban a megújulás és az evangelizáció szempontjából. Olyan jövő előtt állunk, amelyben még nagyobb szükség lesz biztos pontokra, ahol önmagára és Istenre talál az ember, amikor minden megkérdőjeleződik és az emberek újra keresni fogják a gyógyulás és a normalitás forrásait - fogalmazott. Az egyház szent helyei lesznek ezek a biztos pontok - tette hozzá.
Az államtitkár
beszéde után, az avatási ünnepségen a szalagátvágás következett, majd Puskás
Róbert Antal tartományfőnök megáldotta a felújított létesítményeket, amelyek
által „Isten gyógyulást és megújulást kíván adni az ideérkezőknek”.
***
A rendezvényen közreműködött a Szederinda Népdalkör – többek között előadták Gérecz Attila költőnek, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősének a váci börtönben írt, s a pálosoknak dedikált Boldog Özséb-himnuszát.
Az avatási ünnepség zárásaként Szarvas Regina játszott fuvolán, majd Vízi Gábor András pálos házfőnök, márianosztrai plébános a Bazilikába hívta az egybegyűlteket. Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a felújítási munkálatokban.
A pálos házfőnök hangsúlyozta: a béke és a megújulás forrása „a lelkünk békéje, amely Krisztus ajándéka”. Imádkozott a jelenlévőkért, Magyarországért.
A Miatyánk és az
Üdvözlégy közös elimádkozása után a házfőnök áldásával ért véget a rendezvény a
megújult márianosztrai kegyhelyen.
*******
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé. A pálos rend a Magyar Királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt a 15. századtól megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más részein is.
Napjainkban közel félezres létszámmal, négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen a pálos szerzetesek.
A magyar rendtartomány öt kolostort tart fenn összesen tizennyolc rendtaggal. 100 évvel azután, hogy Boldog Özséb esztergomi kanonok Benedek és István nevű társaival – ihletett álma hatására – szerzetesrenddé szervezte a Pilisben magányosan élő, úgynevezett anakoréta remetéket.
I. Lajos király (1342–1382) huszonhat évesen megalapította a márianosztrai kolostort. A visegrádi királyi rezidencia közelében fekvő börzsönyi vadászterületen egy közeli romos vár faragott köveiből kolostort és templomot építtetett az akkor már fehér habitust viselő remeték számára, amelyet a Szűzanya iránti feltétlen hódolata jeléül a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl.
Így nyerte el a kolostor - majd a mellette kialakult falu - a Maria Nostra, a Mi Máriánk nevet.
***
A Boldog
Özséb-program egy 2019-ben indult, hároméves projekt, amely a magyar pálos rend
fejlesztéseit, kulturális tevékenységeit foglalja magába, és a kormány
támogatásával valósul meg.
(Forrás: MTI; www.magyarkurir.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip.,
könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA
MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító -
HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése