GYÖNGYÖS ÉS GYÖNGYÖSPATA ŐSZI SZÉPSÉGE

GYÖNGYÖS ÉS GYÖNGYÖSPATA SZÉPSÉGE

GYÖNGYÖS

Gyöngyös nevét az oklevelek először 1261-ben „Gungus”-ként említik. Károly Róbert király 1334-ben Szécsénnyel és Rimaszombattal egy időben, az addig falusias települést mezővárosi rangra emelte.

A szőlőművelés és a bortermelés, a városon át Budáról keletre vezető, és később a hegységből délre induló kereskedelmi utak metszésében kialakult, kedvező fekvése és Budával azonos városi kiváltságai, állandó piaca miatt a város gyorsan fejlődésnek indult, így Gyöngyös 1334. és 1848. között a Mátra-vidék legfontosabb települése lett.

Később kialakult, céhes ipara, fontos piaca és élénk kereskedelme, szőlészete és borászata, valamint már akkor jelentős számú lakossága miatt itt megtelepült ferencesek az 1400-as években templomot és kolostort építtettek, így a város központi szerepe megerősödött és ezzel is magyarázható, hogy 1461-ben I. Mátyás, majd 1490-ben II. Ulászló király is megfordult falai között.

1546-tól 1687-ig Gyöngyös lakói a török uralom alatt - szultáni tulajdon révén - viszonylag békésebb körülmények között éltek, mint a hódoltság más területein, így a kereskedelem és a szőlészet-borászat, valamint a céhes ipar tovább fejlődött. A lakosság többségét alkotó szőlőművelők szabadon kereskedhettek boraikkal a három részre szakadt ország területén, amihez királyainktól 1536-ban, 1608/9-ben és 1670-ben kiváltságleveleket is kaptak.

A Rákóczi-féle szabadságharc idején a város a Fejedelem oldalán állt, aki személyesen is, több alkalommal megfordult falai között. 1708. és 1710. között a városban és környékén is súlyos pestisjárvány dúlt, aminek áldozata lett Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra. 1849. április 1-én, Gyöngyösön, az Orczy-kastélyban tanácskozott Görgey Artur vezetésével a honvéd tábornoki kar, és hozott döntést a tavaszi hadjárat terveiről, két nappal később pedig Kossuth Lajos járt Gyöngyösön.

A város fejlődését visszavetette, hogy a Pest-Hatvan-Miskolc-Kassa vasúti fővonal elkerülte a várost, és csak 1870-ben kapott egy Vámosgyörkről leágazó szárnyvonalat.

Az 1883-1885 között fellépett filoxera-vész ugyan tönkretette az addig virágzó szőlőművelést, de ennek és a gyakori (1904 és 1908) tőzvészek ellenére megindult a város közművesítése, fásítás kezdődött, alakult, szépült a város.

1917. május 21-én hatalmas tűzvész támadt, ami az egész városon végigpusztított, megsemmisítve a teljes belvárost, 559 házat és 1400 melléképületet. Közvetlenül a tűzvész után meglátogatta a várost IV. Károly király és hitvese, majd törvényben rendelkezett a város újjáépítéséről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Országos gyűjtés indult, és az I. világháború után, Wargha László építészprofesszor tervei alapján, dr. Puky Árpád polgármester tevékenységének köszönhetően, a város újjáépült, és lényegében ekkor kapta mai arculatát.

Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmi „felfedezése” és feltárása már az 1887-ben megalakult Mátra Egylet tevékenysége nyomán megkezdődött, a századforduló táján, és a fejlesztések első időszaka az 1930-as években tetőzött. Ekkor épült a ma is meglévő szállodák jelentős része, ekkor épült a Gyöngyös-Parád-Eger országút, ekkor jelentek meg az első, mai értelemben vett útikönyvek, és ekkor indult meg (1938-ban) a kékesi Déli-sípálya építése is.

A fejlesztések második nagyobb időszaka az 1950-es évek elején, a Sástó kialakításával kezdődött, és az l970-l980-as évekre nagyjából be is fejeződött. Ekkor épült ki a Gyöngyösi-Mátra területén a teljes ivóvíz- és csatornahálózat, korszerűsítették a 24 sz. főközlekedési utat, parkoló- és pihenőhelyek létesültek, kijelölték a pihenő- és parkerdőket, új szállodák épültek. Az 1990. után megjelent magántőke segítette az elöregedett szállodák átalakítását, újak építését. Új színt jelent a térség idegenforgalmában az 1998-ban megalakult Mátraljai Borút Egyesület, valamint a Mátra Múzeum, amely több átalakuláson is átment, de vadászati és vadkiállítása egyedülálló, és az Orczy-kastély és -kert már látogatóközpontot is kapott, a különleges fák és bokrok - ahogy a vadak neve is - magyar és latin névvel föliratozottak.

(Forrás: www.gyongyos.hu)

----------------------------------------

GYÖNGYÖSPATA

Gyöngyöstől nyugatra, mintegy 11 km-re fekvő település méltán híres templomáról, és történelmi, népi emlékeiről. A szakrális élményeket kiegészítve kóstoljunk bele a jó patai borokba.

A község első okleveles említése 1234-ből való, de már a 10. században földvár állott a mai település felett, melyről még Anonymus tesz említést: „Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Ednek és Edömérnek, ahol később unokájuk, Pata várat épített." Aba Sámuel idején a vár mellett 1010-be a patai főesperesség temploma, a Szent Péter templom épült, ahonnan 40 település egyházi életét irányították.

A XV. században a cseh husziták favárat építettek a lepusztult vár helyén, melyet Mátyás király seregei 1460-ban elfoglaltak. Ebben az időben Pata már mezővárosi ranggal rendelkezett, és a vármegye 3. legnagyobb települése volt. A török hódoltság után ugyan nem néptelenedett el a település, de jelentőségéből vesztett. 1886-ban itt találták meg a híres, 16. századi gregorián énekeket tartalmazó, középkori kódexet, a Patai Gradualé-t, mely ma a Széchényi Könyvtárat gazdagítja.

A falu különlegessége a központjában álló gótikus templom, az Európában egyedülálló Jesse-fa oltárral, mely Jézus családfáját ábrázolja. A történelmi és palóc emlékek egyvelege, valamint a helyi borokat kínáló pincesorok mind-mind maradásra késztetnek.

(Forrás: www.gyongyos-matra.hu)

---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu

főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;

GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;

budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------