Gödöllőt 1349-ben említik
először oklevelekben, városi rangot 1966-ban kapott. A város műemlékeinek jó
része Grassalkovich korából származik. Gödöllő közlekedési csomópont, a
fővárossal a HÉV is összeköti.
A szűkebb értelemben vett Gödöllő egy medenceszerű, teknő
alakú mélyedés a Rákos völgyében, négy völgy találkozópontján. A 3-as számú
országos főút átszeli a várost. A város körüli egybefüggő, nagyjából 100
négyzetkilométernyi erdőfelület egynegyede Gödöllő közigazgatási területéhez
tartozik.
A Gödöllői dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi
vadászterületek voltak. A török időkben a település teljesen elpusztult, később
újra benépesült. Vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett 1763-ban.
Gödöllő a II. világháborúig főként a mezőgazdaságból élt. A háború után az
iparosítás, új munkahelyek teremtése következtében szinte megháromszorozódott a
lakosság. A belterületeken lakótelepeket emeltek.
***
Gödöllő legfontosabb látnivalói:
Grassalkovich
kastély
Gödöllői Barokk
Színház
Horthy Milkós
Bunkere
Iparművészeti
Műhely
Városi Múzeum
Szent István
Egyetem
Gödöllői Arborétum
Méhészeti
Gyűjtemény
***
Gödöllő két legjellegzetesebb épülete a Városi Múzeum és a
Gödöllői Grassalkovich Kastély, mindkettő a Fő tér (Szabadság tér) közelében
található. A városban tett látogatás során ezeket a látnivalókat mindenképp
érdemes megtekinteni.
***
Grassalkovich Kastély
A Gödöllői Grassalkovich kastély Magyarország egyik
legnagyobb barokk kastélya. Történelmi és műemléki szempontból is hazánk
kiemelkedő értéke. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Erzsébet királyné (Sisi)
kedvelt pihenőhelyeként szolgált. A kastélyt és a hozzá tartozó épületegyüttest
Grassalkovich Antal építette az 1730-as években. Tervezője Mayerhoffer András
volt.
A kettős U-alak hét szárnyának építése több lépésben
történt. Az épületegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782
és 1785 között színházat alakíttatott ki.
A kastély a két világháború között Horthy Miklós kormányzó
nyári rezidenciája volt.
A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon
működött benne, mely az épület lassú pusztulásához vezetett.
A Gödöllői Grassalkovich kastély épületegyüttesének
felújítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996-óta fogad látogatókat a
világ minden tájáról. Történetének korszakait a kastély múzeumának állandó
kiállítása mutatja be.
Gödöllői Barokk Színház
Horthy Miklós bunkere
Iparművészeti Műhely
A Gödöllői Iparművészeti Műhely 1998-ban alakult, Gödöllőn
és a környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek
csoportosulásaként.
A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű
Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése,
megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi
kapcsolatok területén.
A kiállítások rendszeresen látogathatók, az országos sajtó
hírt ad minden rendezvényről, valamint a televízió különböző műsoraiban is
szerepelnek programjaink.
***
Gödöllői Városi Múzeum
A Gödöllői Városi Múzeumban különböző kiállítások keretében
megismerkedhetünk a városkép alakulásának történetével. A Múzeumnak az 1998–1999.
között felújított Hamvay-kúria ad otthont, mely mai formáját Grassalkovich
Antal idején nyerte el.
A múzeum gyűjteménye alapját a Heltai Miklós (1909-1989)
által 1952-ben indított helytörténeti szakkör teremtette meg, mivel a
településen kialakított korábbi gyűjtemények a II. világháború alatt
megsemmisültek. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Az épület udvara a városi piacnak
ad helyet.
A királyi időszakban az Erzsébet királynéról elnevezett
szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb
helyszínévé vált. Kaszinó is működött itt, valamint ekkoriban alakították ki az
emeleti a nagytermet, ahol a táncestélyeket, színielőadásokat tartották.
A Városi Múzeum állandó és időszakos kiállításokkal várj a
látogatóit. Az intézmény 2001-ben elnyerte az – Év Múzeuma – címet, mely a
legrangosabb szakmai kitüntetés.
Az időszaki kiállító teremben évente egy-két kiállítás
nyílik.
A Szent István Egyetem a felsőoktatási intézmények
integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az
Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a
Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola
szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.
Az épület eredetileg a premontrei szerzetesrend részére
készült és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerződés
következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumaikat. A
cseh területre került jászóvári prépostság rendfőnöke, dr. Takács Menyhért
ezért szándékozott új intézetet alapítani Magyarországon. 1923-ban állami
támogatásként 88 hold területet kaptak erre a célra a gödöllői koronauradalom
Fácános nevű erdejéből.
Elsőként az épülettömb déli, gimnáziumi szárnya készült el
1924 szeptemberére. Egy évvel később a keleti szárnyban megkezdte működését a
Szent Norbert Nevelőintézet. A rendház 1928-ban nyílt meg, a nyugati,
főhomlokzati szárnyban.
A II. világháború alatt az épületet több bombatalálat érte.
1944-ben a gimnáziumot és a nevelőintézetet hadikórházzá alakították át. A mára
már szinte önálló városrésszé fejlődött intézmény a legnagyobb és legkorszerűbb
agrártudományi egyetem Magyarországon.
***
Botanikus kert
A nagyjából 1400 növényfajnak otthon adó botanikus kertet
1959-ben alapították. Ez volt Magyarország első agrobotanikus kertje. A
mediterrán és szubtrópusi gyűjteményben közel 150 egzotikus növényfaj
található.
A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a
magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az Európai Év Fája
Verseny ezüstérmese volt. A botanikus kert 2008 óta természetvédelmi terület.
A Gödöllői arborétumot 1902-ben alapították, azzal a céllal,
hogy nálunk állományokat nem alkotó fajokat, elsősorban fenyőket honosítsanak
benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be.
A húszas és harmincas években Magyarország legjelentősebb
növénykertjének számított. A parkban összesen 147 fenyő és nyitvatermő, illetve
875 lombos fa és cserje kapott helyet. A növények nem egyesével vagy kisebb
csoportokba lettek telepítve, hanem állományszerűen, parcellákba.
Az eredetileg 190 hektáros területen alapított arborétum
jelenleg 350 hektár területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási
célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű.
Az Arborétum ingyenesen látogatható. Kerekes székkel is
látogatható.
Megközelítés: Gödöllőről déli irányban, az Isaszegi úton
haladva, az első vasúti átjárót elhagyva érünk a Gödöllői Erdészeti
Arborétumhoz.
Az Múzeum a lépből kiragadott három viaszsejt alaprajzú,
méhkas szerű épület. A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és
jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A ma is használatos
igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten
tekinthetők meg, míg a legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak
helyet.
***
Gödöllői dombság
A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező Gödöllői dombság
Pest megyében, Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a
Budai-hegység határolja.Gödöllői dombság
A Gödöllői dombság átlagos tengerszint feletti magassága
150-250 méter. A dombságot főleg lösz és homok borítja. A tájegység legmagasabb
pontja a Margita csúcs a maga 345 méteres magasságával. A csúcson található a
Margita kilátó, amely egy henger alakú betonkolosszus. A Gödöllői dombság a
középhegység és az alföld közti átmenetet képezi.
Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány
található a területen. Legismertebb mocsaras területe a Mezse-mocsár, mely
Budapest XVII. kerületének szélén szélén található.
A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították, itt
hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. A védett terület
Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát
érinti és 11.801 hektár kiterjedésű.
A Gödöllői dombság igencsak szegény felszíni vizekben. A
patakok nem bővizűek, vízjárásuk szeszélyes. Az össz-árterület 14 km2, aminek
csaknem fele belterület és szántó.
A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a
patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére
szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel. Halastóként is
funkcionáltak. Ez a szerepük a mai napig is meg van, horgászni, pihenni járnak
ki az emberek a környék tavaihoz.
***
A Gödöllői dombság patakjai: Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak,
Mogyoródi-patak, Rákos-patak, Szilas-patak
Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem
található. Az Úrréti-tó Gödöllő határában fekszik, Szada irányába. Gödöllő
Blaha város részén található, közel az autópálya felhajtóhoz. Egy apró kis
horgásztó, területe kisebb mint 1 hektár. A tavat sűrűn növő sás veszi körbe.
Alsó harmadát vasúti töltés szeli át.
Az Úrréti-tóból ered a Fiók-Rákos patak. A Dózsa György út
és a Rét utca találkozásánál található tó nem szárad ki a környék talajvíz-háztartásának
köszönhetően. A természetes lefolyását betonátereszek segítik.
Az Úrréti-tóban és környékén védett állat- és növényfajok
élnek. Horgászni szabadon lehet a tóban. Kárászt, pontyot, csukát, paducot,
bodorkát, vörösszárnyú keszeget, szilvaorrú keszeget és csapó sügért lehet
fogni.
Az Úrréti-tó Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdona.
(Forrás: https://www.orszagjaro.net/godollo/)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése