A Budai-hegyek kapujában, a fővárostól mindössze 20 perc
távolságra elhelyezkedő, erdei létesítményben a gyermekek és a felnőttek felhőtlen
kikapcsolódását az egyre bővülő családbarát szolgáltatások és infrastruktúra,
valamint a játékos és ismeretterjesztő programok teszik felejthetetlenné.
Mindez lehetővé tette, hogy a Budakeszi Vadaspark 2022-ben elnyerje a
Családbarát Hely tanúsító védjegyet.
***
A Budakeszi Vadaspark történetének ismertetésekor vissza
kell utaznunk az 1970-es évek elejére. A nagyvilág 1972-ben, a Buenos Aires-i
Erdészeti Világkongresszus határozatából értesülhetett az erdők újabb
felhasználási funkciójáról: a közjóléti célú erdőgazdálkodásról, melyet magyar javaslatra
fogadtak el, majd népszerűsítettek és fejlesztettek.
A Vadaspark mai, a köztudatban akkoriban Vörös-hegyként
ismert területén az 1960-as évek végére befejezték az idős tölgyesek
felújítását, így egyéb lombos fafajokkal elegyes tölgyes erdők alakultak ki. A
népszerű kirándulóhely közelében folytatott dolomit-, kőpor- és murvabányászat
1974-ben megszűnt, a szükséges befejező műszaki munkák pedig megalapozták a
bánya területének más célú használatát.
1976-ra a megszületett az a fejlesztési és kiviteli
üzemterv, mely egy gyalogosan bejárható, a hazai nagyvad- és apróvadfajokat a
természetes környezetükben bemutató park, vadaspark létrehozását célozta meg. A
fejlesztés során mintegy 6,2 km gyalogutat, 7 db eső ellen védő kunyhót, 6
pihenőhelyet, valamint 13 tűzrakó helyet építettek ki.
***
A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979 április
29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Alapítója a Pilisi Parkerdő Zrt.
jogelődje, célja, hogy természetes élőhelyükön mutassa be az Európában őshonos,
illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A Vadasparkot körülvevő
vadaskertben a látogatók szabadon is megtekinthetik a gímszarvasokból,
dámvadakból, őzekből, muflonokból és vaddisznókból álló nagyvadfajokat.
Az 1980-as években épült kifutókban apróvadfajok (róka,
erdei és mezei madárfajok) kerültek bemutatásra. Ebben az évben készült el a
főbejárat az életnagyságú bronz szarvasbika szoborral és a totemoszlopokkal,
valamint a bekötőút teljes aszfaltozása. A Vadaspark már ekkor részt vett a
fiatalság nevelésében, hiszen minden évben itt került megrendezésre a madarak
és fák napja.
Ebben az időszakban a fiatal erdőkben sikerült stabilizálni
a szabadon is megtekinthető nagyvadfajok egyedeinek számát. 40–50 gímszarvas,
20–30 dámvad, 20–25 őz, néhány muflon és mintegy 200 vaddisznó élt a területen.
A vonzerő fokozását elsősorban újabb állatfajok betelepítése
jelentette. Állatkerti segítséggel sörényes vadjuhok, valamint egy szika szarvas-család
került a bemutató karámokba, a nyugati külső területen kialakított, 14 hektáros
karanténba pedig skót gímszarvasokat hoztak.
***
1985-ben készült el a bekötőút teljes aszfaltozása, amely a
gépjárművel való megközelítést már időjárástól függetlenül is lehetővé tette.
Az aszfaltút végén a helyhez és az érdeklődők tömegéhez méltó bejáratot
építettek, életnagyságú bronz szarvasbikaszoborral, kétoldalt pedig természeti
szimbólumokat megjelenítő totemoszlopokkal.
Az évtized végén, 1988-ban, fejeződtek be a 12 méteres
kilátó, valamint az apróvad fajok (vízi- és ragadozó madarak) bemutatását
szolgáló kupolák, továbbá a Szilfa-tisztás cölöpvára. Ebben az évben került
bevezetésre a vezetékes telefon a Vadaspark irodájába.
1992-ben a Vadaspark területe és közvetlen irányítása a
Budapesti Erdészethez került, mely kiterjedt közjóléti munkásságának és
tapasztalatainak köszönhetően könnyedén integrálta a park irányítását
tevékenységébe. A legnagyobb hangsúlyt a gyermek korosztályú látogatók
sokoldalú kiszolgálására helyezték.
***
A töretlen fejlődést 1995-ben azonban balszerencsés esemény
akasztotta meg: egy tűzesetben elhamvadt az alig több mint tízéves
fogadóépület. Szerencsére több helyről is érkezett támogató segítség, így a
helyreállító építkezések szinte azonnal megkezdődhettek, sőt, a továbbiakban új
iroda-, oktató- és kéziraktár-helyiségeket is kialakítottak, helyet biztosítva
a programoknak, valamint az oktatásnak. A tanulók szervezett fogadása a
budakeszi Virág-völgyben átalakított fűrészüzemi épületből végleg áthelyeződött
a vadasparki bázisra.
A fejlesztés és az üzemeltetés korábbi költségvetési
forrásai az 1990-es években fokozatosan csökkentek, az igényeknek megfelelő
folyamatos üzemeltetéshez az évtized közepétől a Fővárosi Önkormányzat és a
Vagyonkezelő nyújtott eseti támogatásokat.
***
Az 1998-as évektől kezdve folyamatosan bővült a bemutatott
fajok listája. Csere révén két fekete bivalyt, majd a helyükre európai
bölényeket helyeztek el a bemutatókarámokba, de ekkor érkeztek az európai
farkasok és egy hiúz is.
1996 és 2000 között a nagyvadkarámok felújítására és két új
bemutatókarám megépítésére került sor. A fogadópark szegélyénél fokozatosan
alakították ki a parasztudvart, ahol házi baromfifélékkel, kecskékkel,
juhokkal, szürke marhákkal, valamint az állattartók segítőivel:
pásztorkutyákkal, igavonó szamarakkal találkozhattak az odalátogatók.
A Parkerdő gazdasági vezetésének elhatározása után, 1997-től
a közhasznú társasági formában folytatta munkáját.
***
Az évezred utolsó évtizede az intenzív fejlesztés jegyében
telt el. 2001-ben történt a nagyvadbemutató helyek sétaútjainak és a karámokban
az etetők felújítása, továbbá a vízelvezetők kialakítása. A szálas takarmány
minőségi tárolásának biztosításához zsindelyes fedelű szénatárolót építettek a
karámok szomszédságában.
2003-ban újabb kifutók épültek: házi és üregi nyulak számára
egy üvegfalú bemutatóblokk, valamint egy ragadozó madár röpde. A bejárati
cölöpkerítés felújításán kívül ebben az évben sikerült az
elektromosvezeték-hálózatot is felújítani. A látogatók komfortérzetét emelték a
volt bányagödörben kialakított tűzrakó helyek, valamint a fogadóparkban a
vizesblokk renoválása.
2004-ben építették fel az énekesmadarak röpdéjét, a madaras
kifutósorban gólyák, vadrécék, baglyok, vércsék folyamatos bemutatásáról
gondoskodtak. Az emlős részlegre róka, borz, nyest, görény, mosómedve és
nyestkutya érkezett.
A következő évben a kilátó renoválása kezdődött el, majd a
fogadópark és a bejárati sétautak felújítása után, a Szilfa-tisztáson a
játszótér karbantartási, fejlesztés-előkészítési munkái következtek. 2006-ban
erdei kisemlősöket (keleti sün, európai mókus) bemutató kifutót építettek, a
ragadozó emlősök bemutatójában műszikla építéssel, környezetgazdagítással
segítették az állatok számára kedvezőbb élettér-kialakítást.
***
A 2010-es évek kezdete óta a Budakeszi Vadaspark gyökeres
változáson ment keresztül; mára szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve
is korszerű, vonzó, sokféle programjával széles közönségigényt kiszolgáló,
családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát.
Az állatgyűjtemény további különleges fajokkal bővült: szika
szarvas, őstulok, Przsevalszkij-ló érkezett, felújításra került a madár
részleg, megnyílt az újabb állatsimogató, a kifutók új berendezési tárgyakat
kaptak. A környezetbarát nevelés elősegítésére interaktív tanösvények,
tematikus játszótér, új fajleíró táblák, oktatóterem kialakítása, faültetés és
madárodúk kihelyezése a park teljes területén.
Új programok kerültek bevezetésre, mint a látványetetések,
kisállat suli, állati jó bemutatók, tematikus szakvezetések, családi-,
önkéntes-, és jeles napok, születésnapok, szabadulós játék, vackor tábor, erdei
iskola.
Az esélyegyenlőség jegyében akadálymentes mosdó, baba-mama
kuckó került kialakításra, a babával érkező látogatók ingyenes terep
babakocsikat vehetnek igénybe. 2015. májusában vehette birtokba a „kisközönség”
a Makk Kuckó tematikus játszóteret, amely egyedülálló módon szarvasbogár
hintával, stilizált makk mászókával vagy cincér hintával mutatja be az erdőt,
mint mikrokozmoszt a gyermekeknek.
A bejárattal ,,távoli"-szemközt a Vadaspark Étterem
várja a ,,megfáradt" vándorokat, és a finom ételek mellett elődeink
önellátó életét is bemutató, valóságos néprajzi gyűjteményben is lehet
gyönyörködni.
(Forrás: https://budakeszivadaspark.hu/)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése