2013. február 19., kedd

A MAGYAR NEMZET TÜNDÉR ILONÁJA - ZRÍNYI ILONA (ł310)

A nemzet „Tündér Ilonájának”,
Zrínyi Ilona fejedelemasszonynak
emlékére
(310 éve)
 
 
 
 
Méltósággal emlékezhetünk a 310 éve elhunyt, Zrínyi Ilonára, hiszen Ő a nemzet legelismertebb női nagyságaival  - Boldog Gizellával, Árpád-házi Szent Margittal, Árpád-házi Szent Erzsébettel, és még sok magyar kiválósággal - azonos magasságra emelkedett, jeles személyiség.
A horvát Zrínyi gróf és Katalin grófné első gyermeke a Kulpa folyó kanyarulatánál lévő Ozaly várban született. A ragyogó szépségű Ilona nagy műveltségre tett szert. Jól beszélte a francia, az olasz, a német, a latin, majd később a török nyelvet. A szép magyar nyelv tudását Miklós nagybátyjától, a politikus, költő és hadvezértől kapta.
Zrínyi Ilonának, ennek a nemes lelkű, nagy tudású asszonynak - akit származása és házassága révén a grófnő, a hercegnő és fejedelemasszony cím is megilletett - hazaszeretetéért, hűségéért, érdemeiért - a magyar történelmi panteonban - a nemzet legnagyobb asszonyai között a helye. Emlékezzünk erre a nagyszerű, tiszta lelkületű hősre, aki 1643-ban látta meg a napvilágot, és 310 évvel ezelőtt, 1703. február 18-án, Galatában (Nikodémia) tért meg Mindenható Urához. Abban a városban, ahol Pál apostol hirdette, hogy „Ragaszkodjatok a szabadsághoz! A szabadságra Krisztus vezetett minket..”.
A Nikodémiában eltemetett test csak 1906-ban került Kassára, a Szent Erzsébet Székesegyházba, magyar földbe végső nyugalomra.
Családjának tragédiája a leghíresebb felmenőjével Zrínyi Miklóssal a szigetvári hős ismert sorsával kezdődött kinek testvérei is mind a török elleni és a hazát oltalmazó szabadságküzdelmek hős mártírjai lettek. Nagybátyja a politikus, költő és hadvezér a „birodalmi” vadkannak esett áldozatul. Édesapját gróf Zrínyi Péter horvát bánt és anyai nagybátyját gróf Frangepán Ferencet 28 éves korában vesztette el, akiket HABSBURG Lipót császár 1671-ben, Bécsújhelyen lefejeztetett. Ekkor börtönözték be Grácban gróf Frangepán Anna Katalint, édesanyját, aki megőrült és 3 év múlva meghalt. Egyetlen fiútestvérét, gróf Zrínyi Jánost, aki Habsburg katonatiszti szolgálatban állt, a császár elfogatta, nevétől megfosztatta és (Johann) Anton Gnade (kegyelem), névre változtatta. Hosszú ideig Kufstein várbörtönében, majd Grácban tartották fogva, míg 20 év gyötrelem után a börtönben, 1703. november 11-én elhunyt.
Zrínyi Ilonának, ennek a kemény jellemű, de igen meleg szívű asszonynak a sorsa házasságával sem vált könnyebbé. Apósa, II. Rákóczi György fejedelem, a török elleni ütközet során esett el. Férje, I. Rákóczi Ferenc harmadik gyermekük, a későbbi „Nagyságos Fejedelem, a német-római birodalom hercege” II. Rákóczi Ferenc születése után 3 hónappal halt meg. Második házassága gróf Thököly Imrével csak rövid ideig volt szerencsés. Munkács hős védőjeként csodálatos asszonyként vívta „Dávid és Góliát” küzdelmét, ellenállva a Habsburg „divide et impera”! megosztó testvérharcot provokáló politikájának. A veszélybe sodort hazát még jobban, még több önfeláldozással szerette. A Rákóczi hercegségben védte Magyarország függetlenségét, és óvta kisgyermekeinek, Juliannának és Ferencnek az életét, ahol egy láthatatlan, égi gondoskodás felügyelte mindhármukat. „Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett és megmenti őket” (Zsoltárok). Miután valószínű, hogy elárulták a hős védőt, I. Lipót, a véres kezű császár Bécsbe hurcoltatta Zrínyi Ilonát, akitől rövidesen örökre elszakították kisgyermekeit.
Háromévi rabság után Thököly Imre kiváltotta fogoly feleségét, akivel életük végéig - a török birodalomban - örök bujdosás és száműzetés lett a sorsuk. A tragikus sorsú fejedelemasszony soha többé nem látta testvérét, gyermekeit, nem ismerhette meg unokáit. Csak remélhetjük, hogy Thököly és Zrínyi Ilona a nagy délvidéki csaták során nem ütköztek meg a  Zrínyi család  utolsó férfi leszármazottjával,  gróf Zrínyi Ádámmal, az unokatestvérrel - a költő politikus és hadvezér fiával -, aki hősi halált halt a hazáért 1691. augusztus 19-én, a délvidéki Szalánkeménnél. Ha ebben az ördögi politikai és történelmi helyzetben - mint napjainkban is -, ahol külső erők uszítására a magyar a magyart irtotta és pusztította, a magyarság összefog, koncentrálja erejét és tudását, más jogokat vívhatott volna ki hazájának a nagy, európai küzdőtéren.
Ha a gondviselés Ilona fejedelemasszony mellé áll, és a nemzet a magyar „Pragmatica Sanctio"-t valósíthatta volna meg, talán az egyik legnagyobb uralkodónkként tisztelhetnénk a MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAInak királynőjét, hasonlóan -  mint mások népek - Krisztina királynőt, Katalin cárnőt, vagy éppen Viktória királynőt.
Ez az asszony a hazaszeretet, a női és anyai erény legkiválóbbja, a nagy szenvedések részese, a jótékonyság angyala és Isten legnagyobb kitüntetettje.
Imádkozzunk érte, és hirdessük a mi „Szt.” Tündér Ilonánk dicsőségét, mely fennmarad örökre.
 
(MAGYAR-OSZTRÁK-BAJOR TÁRSASÁG)
 


(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő-riporter - Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése