A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szegedi TE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szegedi TE. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 9., hétfő

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE

Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hol vannak a tudomány határai, vannak-e korlátai? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Miért nem matematikus lett Einstein? Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke izgalmas példák sorával mutatta be a tudomány kérlelhetetlenül szigorú, de lélegzetelállítóan izgalmas működését a Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadásán.

 





HOGYAN IS MŰKÖDIK A TUDOMÁNY? - Ezzel a kérdés-címmel indította vetített-képes előadását Lovász László, MTA-elnök.

John Horgan írja a The End of Science című könyvében: „Vajon a világegyetemről alkotott elméleteink ugyanolyan rossznak látszanak majd utódaink szemében, mint amilyennek mi látjuk Arisztotelész elméleteit? Nem, mert Arisztotelész elméletei hibásak, a mieink pedig helyesek. A Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva, és a világunk alapelemei nem a föld, a víz, a tűz és a levegő, hanem az oxigén, a hidrogén és más elemek, amelyek kvarkokból és elektronokból állnak.”

Azt jelenti-e ez, hogy a tudomány befejezte munkáját? Vagy éppenséggel azt, hogy nehezebb, mélyebb kérdésekkel tud foglalkozni? A Magyar Tudomány Ünnepének 2015-ös mottója: „A tudomány evolúciója – a valós és a virtuális világok.‟ Miként fejlődnek és finomodnak a tudomány módszerei? Mi tekinthető hiteles tudományos eredménynek, és mi tartozik az áltudományok világába? Az idei rendezvénysorozat főként e kérdések köré szerveződik, és ehhez kapcsolódik a programsorozat nyitóelőadása is, amelyet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott november 9-én, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában (6722 Szeged, Ady Endre tér 10.).

Az előadás megmutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, ugyanakkor a határait is. Aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved, vagy odacsalja valaki.

A különböző tudományterületekről hozott példákon látható volt, hogy minden kutatásban sok a zsákutca. A lényeg az, hogy fel kell ismerni, mikor járunk tévúton, és vissza kell térni a kiindulóponthoz – vagy új témába fogni. „Ez lelkileg nehéz. Volt úgy, hogy magam is szinte sírtam, amikor egy ígéretes ötletet ott kellett hagyni – mondta az MTA elnöke. – Sok áltudományos tétel születik úgy, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját.”

Az előadásban szó volt a különböző tudóstípusokról, a tévedés jogáról és hasznáról, a tudományágak együttműködéséről, az alapkutatás és alkalmazott kutatás viszonyáról. A világ tudományos elitjéhez tartozó matematikus előadó példáin keresztül az is világossá vált számunkra, hogy a tudomány a legkeményebb verseny, és a sikerhez a legújabb módszerekre, technológiákra és műszerekre van szükség. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata alapkutatásokkal foglalkozik, és minden további lépés ezek eredményeire épül: az alkalmazott kutatás, a fejlesztés és az innováció. Ám legalább ennyire lényeges és fontos, hogy a diákok, doktoranduszok, fiatal kutatók az alapkutatás során megtanulják a legújabb módszerek és eszközök használatát, hogy ezt a tudást magukkal vigyék a gazdaságba, az iparba.

Az előadást az MTA Szegedi Területi Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem szervezte.
 
 
(Forrás: MTA)

---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA




































 
 


2015. október 30., péntek

SZUPERSZÁMÍTÁSTECHNIKA (HPC) A FELSŐOKTATÁSBAN

SZUPERSZÁMÍTÁSTECHNIKA (HPC) A FELSŐOKTATÁSBAN PROJEKT
TIOP-1.3.2-13/1-2013-0001

Ötszörösére nőtt a szuperszámítástechnikai erőforrás kapacitása
A „Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban” című projekt keretén belül az elmúlt években Magyarország történetének legnagyobb szuperszámítógép-fejlesztése valósult meg. A mintegy ötszörösére növekedett erőforrás kapacitás számos tudományos kutatás segítségére volt az egyetemi, akadémiai és intézeti kutatók körében. A projekt sikeres lezárása alkalmából eredményösszegző záró rendezvényt tartottak a szakma jeles képviselői az A38 hajó rendezvénytermében, ahol a résztvevőket Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár köszöntötte.

 


A szuperszámítógép által kiépített rendszer nagyon sok lehetőséget rejt magában. Ez a tudás két jellemzővel foglalható össze; egyrészt rengeteg adat tárolására képes, másrészt rendkívül gyorsan dolgozik. A rendszer segíti a hazai ipar és felsőoktatás közötti kutatás-fejlesztési együttműködések hatékonyságát és megteremti az egyetemi kutatás méltó hátterét. A szuperszámítógép csatasorba állt a jövő kutatóiért. Nagy lépést tettünk azért, hogy Magyarország legyen az egyik legversenyképesebb és legélhetőbb ország Európában és a világon – hangsúlyozta Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) gondozásában 2013 nyarán indult el a „Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban” című fejlesztés, melynek elsődleges célja volt a hazai felsőoktatás és a tudományos kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése. A szuperszámítógépek a kutatás számos területén sikerrel alkalmazhatók. Az elosztott erőforrásoknak köszönhetően a hálózaton keresztül minden kutató oktató elérheti a rendszereket, melyek jelenleg öt helyszínen helyezkednek el: a NIIFI budapesti székhelyén, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen – mondta Nagy Miklós a NIIFI igazgatója.

A tudományos számítás területe a tudományos értékteremtés legfontosabb eszköze, melynek segítségével számos új eredmény születik. A használók számára kiemelt versenyelőnyt biztosít mind a kutatásban, mind az ipari fejlesztésben, hozzájárulva ezzel az országban megszületett új tudományos értékekhez. Felismerve ennek az európai versenyképességre gyakorolt hatását, e területet az Európai Unió és a Magyar Állam is kiemelten támogatja; több mint 3,2 milliárd forinttal járult hozzá a tudományos kutatói munkához elengedhetetlen szuperszámítógép-fejlesztéshez – mondta el Stefán Péter a NIIFI igazgatóhelyettese és egyben a projekt szakmai vezetője.

A hazai szuperszámítógép jelenleg kb. 500 Tflop/s számítási- (másodpercenként végrehajtott matematikai műveletek), illetve 24 Pbyte tárolókapacitású, amellyel – a hazai informatikai fejlesztések történetében egyedülálló módon – felkerült a világ 500 legerősebb számítógépét tömörítő top500.org listára.



---------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA