A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közös Agrárpolitika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Közös Agrárpolitika. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 11., vasárnap

A HAZAI AGRÁREXPORT ÚJ LENDÜLETE - BARANYA, PÉCS

A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás, és az élelmiszeripar 
a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut.
A megvalósuló fejlesztések révén a hazai agrárexport is új lendületet
kaphat - fogalmazott az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért
felelős helyettes államtitkára Pécsett.


Bencsik Dávid a baranyai megyeszékhelyen több agrárvállalkozás mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökének, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kancellárjának felkeresése után úgy fogalmazott: a vidéken élő termelők, vállalkozók, agrárszakemberek ötletei, véleménye, évszázados tapasztalatain alapuló tudása elengedhetetlen a döntések meghozatalához, a megfelelő fejlesztési irány kialakításához. 

A helyettes államtitkár ezúttal Dél Dunántúl központjába, Pécsre látogatott, hogy megismerje a helyiek véleményét. Bencsik Dávid - tervei szerint - végiglátogatja Magyarországot azért, hogy felmérhesse a helyi igényeket, az agrárképességet és az exporthoz szükséges árualapot. Ezzel párhuzamosan párbeszédet kezd agrárexportunk fellendítése érdekében a Magyarország külképviseletein dolgozó, valamint a hazánkba akkreditált diplomatákkal. 

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít a nemzeti költségvetésből az európai uniós vidékfejlesztési források mellé - emlékeztetett Bencsik Dávid. Mint mondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat 2021-től a kormány az unióban egyedülálló módon - a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett - 80 százalékkal egészíti ki.

Ezáltal az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így összesen több, mint 7,5 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére. 

Ez a hatalmas összeg óriási esély a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, de, mint mondta, a források megfelelő felhasználása a termelés, feldolgozás során nem elég, a külpiacokért is meg kell dolgozni - fogalmazott a helyettes államtitkár. A források új lendületet adnak hazánk agrárexportjának is. A közös célok eléréséhez - ahhoz, hogy a történelmi jelentőségű fejlesztési lehetőséghez történelmi jelentőségű agrárexport eredmények is társuljanak -, párbeszédre van szükség a helyi termelőkkel, vállalkozókkal, a tudomány és a megyei politika és kamara képviselőivel. Ez a párbeszéd kezdődött most meg Baranya megyében.

A korábbinál háromszor nagyobb fejlesztési forrásból a Baranya megye-i agrárvállalkozások is részesednek - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki példákat is sorolt a pályázatok révén támogatható célokra. Mint mondta, Baranya megye meghatározó bortermelő vidék, ami megmutatkozik a benyújtott pályázatok, az itt felmerülő fejlesztési igények számában is. 

A szántóföldi termesztés mellett régen ugyanolyan meghatározó jelentőségű volt a falvakban az állattenyésztés, amelyet mára egyre kevésbé gyakorolnak. A sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés megmaradt, míg pályázatok segítették a nagy állattartó telepek felépítését. Például Mohácson valósult meg hazánk egyik legkorszerűbb, hatalmas kapacitású vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzeme.

Bencsik Dávid a versenyképesség, jövedelmezőség egyik feltételének a termékek minél magasabb szinten való feldolgozását és értékesítését jelölte meg. Ezt felismerve egyre több gazdálkodó vágott bele saját feldolgozóüzem létesítésébe, amelyhez pályázati forrásokhoz jutott - mondta. Az említett beruházások mellett újabb elképzelések megvalósítására lehet majd pályázni a következő hónapokban. 

Ezek között lehet olyan, amely a mindennapi életet, a megélhetési körülményeket javítja, a vidéken való boldogulást teszi lehetővé, más pályázatok segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodás fenntartásához, vagy éppen az arra való áttéréshez, de ide sorolható a héten megnyílt mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat is - sorolta a helyettes államtitkár.

Bencsik Dávid a mezőgazdaságba érkező források jelentős eredményének nevezte, hogy mindannyian helyben megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerhez juthatunk. Ezt segítik Baranya megyében is a sorra nyíló termelői piacok, amelyek egyrészt biztosítják a környék termelőinek a piacra jutást, az értékesítés lehetőségét, másrészt a kontinenseken átutaztatott, környezetet is terhelő import helyett előtérbe helyezik a helyi termékek fogyasztását, és így a helyi gazdálkodók megélhetését.

 

(Forrás: AM Sajtóiroda)

-----------------------------------------------------------------

(Fotó: J. A./Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

-----------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 


2018. augusztus 12., vasárnap

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS TÁMOGATÁSPOLITIKÁVAL

A támogatáspolitika kedvezményezettje marad a húsmarha-tenyésztés

A szarvasmarha-tenyésztés a hazai agrárium egyik legsikeresebb ágazata.
Az uniós tagországok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban
a szarvasmarha-állomány az utóbbi években, ezt pedig kiszámítható
támogatáspolitikával segítette a kormányzat - mondta Juhász Anikó,
agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Bonyhádon.





Juhász Anikó a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte, a szarvasmarhák - és ezen belül a tehenek - számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ban is töretlen maradt. Ennek hátterében - a korábbinál jobb piaci körülmények mellett - a kedvező támogatási környezet is áll. A tejágazat kibocsátása tavaly, a két éven át tartó válság ellenére is, növekedni tudott, a hazai marhahústermelés pedig úgy tudott bővülni, hogy közben az uniós kibocsátás visszaesett. Növekedett a marhahús exportja is, és annak szerkezete is kedvezően változott, csökkent az élőállat-kivitel, és nőtt a marhahús kivitele.

Idehaza ma összesen 879 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 397 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 35 ezer, kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja. Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete (MTE) vállalta.

Juhász Anikó a támogatásokról szólva elmondta, az agrárium más szereplőihez hasonlóan, a szarvasmarha-tenyésztőket is segítették a közösségi források, mint az alaptámogatás, a zöldítés vagy a fiatal gazdák támogatása. Speciálisan ennek az ágazatnak a munkáját segítették a termeléshez kötött támogatások, amelyet mintegy 33 milliárd forint értékben tudtak lehívni a hazai termelők. Mindezek mellett átmeneti nemzeti források is érkeztek az ágazatba. Különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat. Ez utóbbival kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette, az átmeneti állami támogatások rendszerét 2020-ig mindenképpen fenn szeretné tartani az Agrárminisztérium. Hozzátette: ezen belül egyes állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására vannak elkülönített források.

Az európai támogatási rendszer, azaz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban Juhász Anikó kiemelte: annak részaránya – az Európai Bizottság (EB) jelen tervei szerint – csökkenni fog. A várhatóan kevesebb forrás mellé azonban több elvárást támasztana a Bizottság. A KAP-on belül megújul a közvetlen kifizetések rendszere, hiszen progresszív, négyszintű rendszer váltja az eddigit, előnyt nyújtva a fiatal gazdálkodóknak, segítve a környezet- és klímavédelmi célok megvalósulását. Az állattenyésztés támogatásán belül változatlan marad a támogatható fajok köre, így továbbra is számíthatnak uniós pénzekre a húsmarha-tenyésztők.

Juhász Anikó a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, azt úgy kell megalkotni, hogy folytonosságot biztosítson a gazdák és a tagállami végrehajtás számára, emellett pedig meg kell találni az egyensúlyt a környezeti szempontok érvényesülése, valamint a versenyképesség fenntartása között. Az állattenyésztés tekintetében kulcskérdés a termeléshez kötött, piaci és nemzeti támogatások megtartása, a technológiai megújulás támogatása és a legmagasabb állategészségügyi státus fenntartása.



(Forrás: AM Sajtóiroda)



------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)