220 ÉVES AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában

A konferencián a könyvtár munkatársai és partnerkutatók
tudományos előadásait hallgathatták meg a résztvevők.
A két helyszínen hat szekcióban a legkülönfélébb témákat
érintették az előadók a Mátyás korabeli asztrológiától
az Apponyi-kastélyon és kincsein keresztül a Petőfi-hagyatékig

és Féner Tamás életművéig.

DÍSZTEREM - Megnyitó

I. SZEKCIÓ

Elnök: Perger Péter

Zsupán Edina: Janus Pannonius – vers/próza/ritmus

Janus Pannonius görögről latinra készített prózafordításainak vizsgálata a kutatás kevésbé művelt területei közé tartozik. A költő Démosthenéstől és Plutarchostól fordított rövidebb-hosszabb műveket. Az előadás a leghosszabb fordítás, Plutarchos Királyok és hadvezérek bölcs mondásai szövegét vizsgálja. Nem vállalkozhat azonban teljes tabló bemutatására. Egyetlen általános megfigyelést kíván csupán demonstrálni Janus esetével, azt, hogy olykor a kódexekben – vagy egy kódexben – található szöveg pótolhatatlan segítséget nyújthat egy-egy alkotó poétikájának megértéséhez. Olyan segítséget, amelyet nem helyettesíthet szövegkiadás.

Fragmenta et Codices Kutatócsoport

***

Veszprémy Márton: Udvari kultúra és asztrológia a Mátyás és Jagelló-korban. Egy új forráscsoport

A középkori kéziratok digitalizálásának előrehaladása a középkori asztrológia történetének kutatásában is látványos eredményeket hoz, mivel nagyobb mennyiségű kézirat könnyebb és gyorsabb átvizsgálását teszi lehetővé. Ennek köszönhető, hogy folyamatosan kerülnek napvilágra újabb és újabb, eddig ismeretlen források, köztük magyar királyok horoszkópjai. A horoszkópokhoz sok esetben tartoznak rövidebb, leggyakrabban latin, esetleg német nyelvű szöveges részek, melyek fontosabb életrajzi adatokat közölnek, vagy pedig azt firtatják, hogy az uralkodó jellemvonásai és életeseményei látszanak-e a horoszkópban. Az uralkodói horoszkópok által közölt születési adatok – már ahol van mód az összevetésre – igen gyakran megfelelnek a narratív forrásokban közölt adatoknak, így utóbbiak ellenőrzésére is alkalmasak. A tárgyalt horoszkópok részben a 15. századi udvari asztrológia bizonyítékai, részben a 16. században, akár már városi polgári környezetben keletkezett kompilációk részeként maradtak fenn, melyek már a nyomtatott könyvekkel is kölcsönhatásban álltak. Ezek az udvari környezettől időben és térben távolabb keletkezett források művelődéstörténeti szempontból is érdekesek, ugyanis bepillantást engednek abba a kérdésbe, hogy a kortársak mit gondoltak, mit tudtak a késő középkori magyar királyokról.

Kurrens Feldolgozó Osztály

***

Janzsó Miklós: „O mortem amaram!” – Lodovico Odasi ismeretlen gyászbeszéde

Kézirattárunk őrzi a neves padovai humanista, Lodovico Odasi egy rövid, ezidáig kiadatlan gyászbeszédét, melyet fiatalon elhunyt barátja, Franciscus de Lido felett mondott el. A beszéd sajátos elegye a korban két népszerű műfajnak, az oratio funebris-nek és a consolatio-nak. Odasi jócskán merített az antik hagyományból, de ismerte a 14-15. századi humanista vigasztalásirodalmat is, illetve saját korábbi alkotásait felhasználta. Előadásomban annak bemutatására törekszem, hogyan ötvözte a Franciscus de Lido-féle gyászbeszédben a különféle forrásokat.

Kézirattár

***

Benke Éva, Tóth Zsuzsanna, Sarbak Gábor: A Częstochowai pálos kantuále és restaurálása

Sarbak Gábor

A 16. század első felében valamelyik észak-magyarországi pálos kolostorban összeállított liturgikus szerkönyv kinézetre egy egyszerű papírkódex, amelyet a pálos szerzetesek saját használatukra készítettek. A kottával ellátott énektételek és a zsolozsmához tartozó egyéb szövegrészek elemzése a kézirat keletkezését mindenképpen a magyar pálosokhoz köti, emellett még magyar nyelvemlék is található benne. Külön figyelmet érdemel a kézirat budai reneszánsz jellegű kötése is a 15. és 16. század fordulójáról. Maga a kódex csak annyit árul el sorsáról, hogy 1601-ben már a częstochowai pálos kolostor könyvtárának a tulajdonában volt. Az előadás a kódex általános ismertetése mellett bemutatja a kötésének jelentőségét, valamint bevezet a restaurálás felelősségteljes részleteibe is.

Tóth Zsuzsanna

A nyelvemléket tartalmazó kódex azért is fontos számunkra, mert a kevés fennmaradt magyar reneszánsz kötések egyike. A kötésekről levéltári adat, a viharos történelmi időszak miatt nem maradt fenn, így készítésükről csak maguk a kötések adhatnak támpontokat. Ezért nagyon fontos minden, ebbe a típusba tartozó kötés felmérése és elhelyezése a kötéscsoport tagjai közé. Az előadás a felmérés eredményéről ad tájékoztatást.

Benke Éva

Előadásom a kantuále restaurálásáról szól, amely 2021 nyarán érkezett az osztályunkra. Bemutatom, hogy milyen állapotban volt a kötet, valamint, hogy milyen vizsgálatokat végeztünk a restaurálás megkezdése előtt. Ismertetem azok eredményeit, a restaurálás során felhasznált anyagokat és módszereket, valamint, hogy az elvégzett munka során milyen etikai elveket követtem. Végül kitérek a kódex számára ideális raktározási és kiállítási körülményekre, hogy ebben az állapotban minél tovább megőrizhető legyen.

Állományvédelmi és Restauráló Osztály – Fragmenta et Codices Kutatócsoport

***

Kasza Péter: Új lehetőségek a kora újkori historiográfiai kutatásokban az OSZK gyűjteményei alapján

A Mohács utáni időszak, a török hódítás árnyékában részeire hulló, háborúktól és belviszályoktól, később felekezeti ellentétektől is sújtott országgal a magyar történelem egyik legválságosabb korszakát jelenti. A vészterhes évtizedek azonban nem sújtanak egyformán minden területet: a 16–17. század egyfelől az anyanyelvű kultúra felívelésének, másrészt a válságjelenségekre választ kereső történetírás virágzásának kora is.

Az OSZK-ban 2021 decemberében alakult Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport legfontosabb feladata, hogy az eddig inkább különállóan, önmagukban kezelt történeti műveket – kihasználva a munkacsoportban rejlő többlet erőforrásokat – összefüggéseikben, közös keretbe foglalva vizsgálja és értelmezze.

Ehhez az OSZK kéziratokat és régi nyomtatványokat páratlan gazdagságban tartalmazó gyűjteménye ideális bázist és kiindulópontot kínál.

Előadásomban néhány példát kiemelve szeretném bemutatni, melyek azok a kéziratok vagy nyomtatványok, melyek új irányt adhatnak a kora újkori historiográfiai kutatásoknak.

Kulcsár Péter Kutatócsoport

***

Szebelédi Zsolt: A Szerémi-kódex anyaga és vízjelei

Szerémi György latin nyelvű emlékiratának (Epistola de perdicione regni Hungarorum, Fol. Lat. 4020) papírját és vízjeleit mindeddig senki nem vizsgálta alaposan. Az egyetlen ismert kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik. A kutatás a mű keletkezését belső érvek alapján szinte egyöntetűen 1543 és 1548 eleje közé teszi, a kéziratot pedig közel egykorú másolatnak tekinti. Előadásomban a belívek papírjainak ismertetése mellett sorra veszem a papírokon található vízjeleket. Egyrészt a rendelkezésünkre álló vízjeladatbázisok alapján feltárom az egyes vízjelek provenienciáját és lehetséges korát, másrészt választ keresek arra a kérdésre, hogy a vízjelek megerősíthetik-e azt az elméletet, miszerint a Kézirattárban őrzött egyetlen létező unikális kézirat Szerémi eredeti művének közel egykorú vagy esetleg jóval későbbi másolata.

Kulcsár Péter Kutatócsoport

***

Túri Klaudia: Szibillák a kora újkori könyvek lapjain

A Régi Nyomtatványok Tárában feldolgozó munkám során a 15. és 16. századi könyvek lapjain többször is találkoztam szibillákkal. Fametszetes ábrázolásaik vagy a róluk szóló leírások különböző témájú művekben: imakönyvekben, útleírásokban, kozmográfiákban, teológiai értekezésekben, krónikákban, sorsvető könyvecskékben bukkantak fel.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a régi könyves szakirodalom szerint a legkorábbi, még a Gutenberg-bibliát is megelőző kézisajtóval nyomtatott anyagban szintén találunk egy szibilla-jóslatot.

A 15. és 16. század szibillái az ókoriakkal szemben már nem Apolló üzenetét közvetítik, hanem Isten tervének kinyilatkoztatói. Jézus eljöveteléről, konkrét csodatételeiről és a szenvedéstörténetének részleteiről jósolnak. Az akkor élt emberek számára ezek a jóslatok teljesen közismertek voltak, tartalmuk és az attribútumokkal felruházott szibillák alakjai szerves egységet alkottak.

De hogyan váltak az ókori pogány jósnők jóslatai kereszténnyé?

Előadásomban erre a kérdésre fogok választ adni és a könyvtárunkban őrzött régi könyvek segítségével szemléltetem a kora újkori szibilla-kultuszt.

Régi Nyomtatványok Tára

***

Németh Gábor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyvtára

A 18. század második fele a nagy főpapi könyvtáralapítások kora. Barkóczy Ferenc, Berényi György, Batthyány Ignác, Patachich Ádám, Eszterházy Károly vagy Klimo György hangsúlyt fektettek arra, hogy jelentős anyagi ráfordítással nagy hírű könyvtárakat alakítsanak ki. Ezeknek a főpapoknak sorába illeszkedik Padányi Bíró Márton (1697–1762) veszprémi püspök is, aki Sümegen építtette fel palotáját. „Azután ebben az épületben rendeztük be Szent Márton igen ékes házikápolnáját, és annak szomszédságában az általunk összegyűjtött, igen jeles könyvekkel megtöltött díszes könyvtárat” – írja végrendeletében. A bibliotékába került könyvekről jegyzéket készíttetett, amiről a szakirodalom már régóta tudott, de feldolgozása, rekonstruálása eddig még nem történt meg. Előadásomban a könyvtárjegyzékkel foglalkozom, de kitérek a könyvtár történetére, a könyvbeszerzések módjára is, és bemutatok pár érdekes darabot a fennmaradt példányokból.

Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc

***

Klestenitz Tibor: Protestáns sajtófejlesztési törekvések Magyarországon a dualizmus korában és a Horthy-korszakban

A magyar protestáns közösségeken belül az egyházi kommunikáció modernizálásának igénye, illetve a gyülekezeti tagok korszerű és versenyképes politikai napilappal való kiszolgálásának szándéka már a dualizmus korában megjelent, azonban ennek megvalósítását számos akadály nehezítette, a gyakorlati tényezők mellett elvi, koncepcionális nehézségek is.

Az előadás a különböző sajtófejlesztési törekvések történetét mutatja be, szót ejtve többek között a Magyar Szóról, a Protestáns Központi Sajtóirodáról, a Református Sajtóegyesületről, az Őrálló Rt-ról, illetve az Országos Protestáns Sajtószövetségről.

Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport

***

Bárány Zsófia: Könyvtárigazgató az MTA vezetésében – Fraknói Vilmos (1879–1892)

Fraknói Vilmos az MTA tagjaként 1875-ben került a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának élére. 1879-ig vezette az intézményt. Ez idő alatt a Széchényi Könyvtár tudományos műhellyé, a hazai irodalom- és történettudományok egyik meghatározó kutatási központjává vált. A könyvtár igazgatása után az Akadémia főtitkárává választották az akkor már nagyváradi kanonokot. 1889 és 1892 között pedig másodelnökként szolgálta a tudós társaságot. Az előadás az egykori könyvtárőr akadémiai működésére reflektál. Ebben az időszakban ugyanis sokféle módon kellett helytállni a tudós papnak, ám feladataiban a különböző gyűjteményeknek mindig kiemelt szerep jutott. A személyes forrásokból pedig arra is választ kapunk, hogy a korabeli lapok „kis Fraknóija” miként élte meg a tudománypolitika útvesztőit.

Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport

***

Dede Franciska: Justh Zsigmond és a korabeli sajtó

A századvég fiatalon elhunyt írója, Justh Zsigmond neve rendszeresen feltűnt a korabeli lapokban. Novellái, elbeszélései, útirajzai, tárcái, portréi és rövid jelenetei, sőt, regényei is számos különböző napi- és hetilapban, irodalmi és társasági folyóiratban láttak napvilágot, de kiadott köteteiről, kezdeményezéseiről, utazásairól és egészségi állapotáról is hírt adtak.

Az előadás azt vizsgálja, hogyan viszonyult Justh a sajtóhoz és a sajtó hozzá: mely lapokban jelentette meg az írásait és hol milyen jellegű szövegeket tettek közzé róla, milyen kapcsolatot ápolt a szerkesztőkkel és hogyan élt a sajtó nyújtotta lehetőségekkel.

Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport

***

Elbe István: Egymás ellen egy cél érdekében – Herman Ottó és Eötvös Károly vitája a Kossuth-könyvtár ügyben

A Kossuth-könyvtár eladásának történetét a hivatalos közleményeken és a sajtóban megjelent híreken kívül elsősorban Herman Ottó tolmácsolásából ismerjük. A természettudós az események után közvetlenül „A Kossuth könyvtár ügye” cím alatt egy 20 ív terjedelmű emlékeztetőt írt, majd 1910-ben egy iratcsomagot állított össze, amelybe a Kossuth-könyvtár megvásárlásával kapcsolatos levelezését, az adománygyűjtés adminisztrációját és pénzügyi elszámolásait helyezte el. Tette mindezt azért, hogy tisztázza magát attól a vádtól, amelyben azt állították, hogy ő és a bizottság elnöke, Eötvös Károly, a Kossuth-könyvtár megvásárlására gyűjtött pénz egy részével nem számoltak el. Eötvös sajtónyilatkozatban cáfolta a vádakat, ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy az események után 16 évvel, Hermanhoz hasonlóan, dokumentumokkal igazolja magát.

Néhány éve, egy kézirattári iratcsomó rendezésekor derült ki, hogy az ügyiratok jelentős része a Kossuth-könyvtár eladásához kapcsolódik. A feldolgozás során egyértelművé vált, hogy a levelek és jegyzőkönyvek eredeti tulajdonosa nem más, mint Eötvös Károly. Az előkerült dokumentumok némiképpen árnyalják a Kossuth-könyvtár eladásáról Herman Ottó által befolyásolt képet, és betekintést engednek kettőjük feszültségekkel teli kapcsolatába, amely a könyvtár megvásárlásának idején még jobban kiéleződött.

Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály

(Forrás: www.oszk.hu)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna