TAVASZTÁRULKOZÁS A BUDAI ARBORÉTUMBAN

Az ország egyik növényzetében leggazdagabb arborétuma övezi

a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó,
Szent István Egyetem (SZIE) Budai Campusának épületegyüttesét.

,,A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.

A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület eredeti formáját korabeli képek őrzik. Maga az épület - többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben.

Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb, évelő dísznövényt foglal magában.

Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

Területi adatok, éghajlati és talajviszonyok

A Budai Arborétum területe 7,5 hektár. A Budai-hegység délkeleti szélén, az alföldi és a hegyvidéki klímakörzetek határán fekszik. A csapadék évi 600-620 mm, így a helyi klíma kissé száraz.

Ezt tovább módosítja a déli fekvés, a városklíma (üvegházhatás), valamint a magas épületek mikroklíma-teremtő hatása. Az idehozott növények többsége ezért csak rendszeres öntözés mellett fejlődik jól.

***

A terület talajképző alapkőzete részben mészkő és dolomit, leggyakrabban azonban az arra települt vályogos, agyagos kötöttségű, meszes, üledékes kőzet (agyag, budai márga). Ez utóbbin alakult ki a vidékre jellemző humuszkarbonát talaj, illetve helyenként barna erdőtalaj.

Az eredeti erdőtalaj azonban időközben erősen erodálódott, a B vagy a C szint, azaz az alapkőzet került felszínre. Az arborétum talaja ezért a legtöbb helyen közepesen vagy erősen meszes, humuszban szegény, kémhatása lúgos (pH-értéke 8,0 körüli). A ,,K" épület körül sok a feltöltés, az eredeti talajszelvény nem különíthető el.

***

A jellemző őshonos növényzet a város terjeszkedése előtt a hegy alatti síkságon, a Duna öntéstalaján kialakult nyáras-fűzes bokorerdő és tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, amelyet déli irányban a Tétényi-fennsík, nyugat felé a Sas-hegy, észak felé pedig a Gellért-hegy szárazabb növénytársulásai szakítottak meg.

Így a Gellért-hegy oldalát is vízmosásokkal tarkított cseres-tölgyes, a meredekebb részeket karsztbokorerdő uralta, míg a nyílt, laposabb tisztásokon a korábbi löszlerakódásokra gyepi társulás (löszpusztagyep) települt, végül a sziklásabb részeket lejtősztyepprét és sziklagyep foglalta el."

[A Budai Campust Gödöllőre költöztetnék a későbbiek folyamán ...]

(Szövegforrás: https://kertk.szie.hu/karunkrol/budai-arboretum)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna