,,Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben, Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak benne más hazai és trópusi növények is a gyógynövények mellett.
Mostani helyét 170 éve foglalta el, irodaépületének helyén állhatott Mátyás király vadászkastélya, amelyben II. Lajos és később török basák is tartózkodtak. Az évfordulót az ELTE rendezvénysorozattal teszi emlékezetessé: a jubileumi év könyvbemutatóval, kerttörténeti kiállítással és emlékfa-ültetéssel kezdődött.
Nem egyszerű út vezetett odáig, hogy a Füvészkert közismert és közkedvelt pihenőhellyé, tudományos oázissá vált Budapesten, amely kivételes növénygyűjteményével eredményesen szolgálja nem csupán az oktatás különböző szintjeit és a tudományos kutatást, hanem a széleskörű ismeretterjesztést is – mondta Borhy László rektor.
A város üde színfoltját képező kert jelentősége aligha vitatható, hiszen természetvédelmi és környezetvédelmi nevelésével hozzájárul környezetünk felelős védelméhez, a veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával pedig a biológiai sokféleség megőrzését is támogatja.
A kert gyűjteményei: a több mint 8.000 fajt és kertészeti változatot számláló élőnövény-gyűjteményt, az 5.000 kötetes szakkönyvtárat és irattárat, a 12.000 tételes maggyűjteményt és a 30.000 lapos herbáriumot.
A 250. évfordulóra kiadott (szak)könyv szerzői nem feledkeztek meg a Füvészkert műemlék épületeinek leírásáról sem, beszámolnak a kert oktatási, kutatási, természetvédelmi, zöldnevelési ismeretterjesztési feladatairól is, sőt kitérnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásaira, valamint a korabeli kertképre is.
A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén - Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig - minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, és több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi, hazánkban is védett növényfajt gondoz, amelyek közül közel 40 faj megóvására – több nemzeti parkkal együttműködve – különös figyelmet fordít.
Legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy, idősek a 200 év körüli páfrányfenyők is. Különlegességnek számítanak amazonasi óriás tündérrózsái, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés.
Nem sokan tudják,
hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai (52 állatfaj, például medvék,
farkasok, keselyűk) is itt voltak elhelyezve néhány évig. A kert romantikus
építményei, tavai – köztük a legnagyobb tó a szigetével – Molnár Ferenc tolla
által váltak halhatatlanná, a Pál utcai fiúk – Boka, Csónakos és Nemecsek – itt
rejtőztek el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig
megkondul zárás előtt – avatott be kevéssé ismert részletekbe Orlóci László."
(Forrás:
www.elte.hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip.,
könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA
MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító -
HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése