A Füvészkert története - Alapítás és az első évek a 18.
században
Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor. II. József
feloszlatja a szerzetesrendeket, s a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth
L. u. és Reáltanoda u. közötti terület) az egyetemnek adja botanikus kert
létesítésére. Winterl Jakab 1788-ban adja ki a botanikus kert első
magcsere-katalógusát (Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae), melyben
nemcsak a kertben található, mintegy 1600 növényfaj neve szerepel, hanem itt
olvashatjuk számos Kárpát-medencei elterjedésű növény első, rézmetszetekkel
illusztrál, tudományos leírását.
Európai hírű Kert a 19. században
Winterl halála után, 1807-ben munkatársa, nagy hírű utóda, Kitaibel Pál, a XVIII-XIX. sz. nagy magyar polihisztora veszi át a Kert vezetését, aki a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Közel 150 növényfaj első tudományos leírója.
A Kárpát-medencét bejáró, 20 000 km-t is meghaladó gyűjtőútjainak legfontosabb botanikai eredményeit bemutató műből három kötet jelent meg, melyekben 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a Magyar Flóra új és ritka fajait. Az 1799-1812 között megjelentetett képes flóra – Magyarország ritka növényeinek leírása és képei (Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae) – a magyar tudomány örök kárára a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (Napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt.
Kitaibel Pál a flóra- és faunakutatás mellett a tellúr érc felfedezésével, mint vegyész pedig a hazai gyógyforrások ásványvíz-elemzésével, a cukorgyártás eljárásának kidolgozásával, a klórmész előállításával alkotott maradandót, de nevéhez fűződik az első hazai földrengéstani monográfia megjelentetése is.
1987-ben, Kitaibel emlékének adózva, az ELTE Ásványtani Tanszéke újonnan kidolgozott eljárással (a vulkáni tevékenység során lezajló folyamatokat utánozva), szilikát kőzetet megolvasztva öntötték ki Kitaibel mellszobrának másolatát.
Kitaibel élete utolsó éveiben jelentős energiát fektet az újabb költözködés lebonyolításába. Az új Kert helyét az akkoriban lebontott városfalon túl jelölik ki, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területen.
1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként (!) szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. Az ő érdeme egy európai hírű, szibériai gyűjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása.
Haberle 1832-ben bekövetkezett tragikus halála (rablógyilkosság áldozata lett) véget vet a Kert aranykorának. Súlyosbítja a helyzetet az 1838-as nagy pesti árvíz is. Sadler József, a Nemzeti Múzeum muzeológusa lesz egy időre a Kert igazgatója. Ő az, aki német származása ellenére a reformkor szellemében, elsőként akarja egyetemi előadásait magyar nyelven tartani.
A reformkor a hányatott sorsú Botanikus Kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80.000,- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát (1847). Ez a park, amelyben a Polláck Mihály által tervezett – egy, a már a 18. században, barokk stílusban épült földszintes épület kibővítésével –, 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.
A szabadságharc bukása utáni évek nem kedveztek az új helyre költözött Botanikus Kert életrekelésének. Gerenday József, a Kert igazgatója, aki a Pesti Állatkert létrehozásának gondolatával is foglalkozott, nem járt sikerrel. A Botanikus Kertben felépítendő oktató-előadóteremmel egybeépített pálmaház tervei nem valósultak meg, csupán irattárunk számára jelentenek becses értéket.
A fiatalon, 48 éves korában elhunyt Gerenday után, 1862-ben, Kováts Gyulát, a Magyarhoni Földtani Társaság egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét, aki az egyetemen állattant és növénytant is oktat, kérik fel a Botanikus Kert vezetésére. Súlyos betegsége azonban váratlanul vet véget botanikuskerti tevékenységének. Néhány hónapra kap lehetőséget a Kert vezetésére Gönczy Pál, a 19. század országos hírű pedagógusa, az időtájt a pesti református gimnázium igazgatója, későbbi Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium-i államtitkár, a tankötelezettség törvénybe foglalásának kiharcolója, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja. Ezernél több facsemete elültetésével járul hozzá a Kert újjászületéséhez.
A Kert Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagy arányú fejlődésnek: 1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői – Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a Kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor.
A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész munkája nyomán éli a kert újabb virágkorát. A 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírnevű. 1893-ban felépül az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.
Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott Kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széles körű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.
A kiegyezés után a város (az egyesített Budapest) a
századfordulóra már körülnövi az egykor a város határaitól oly messzinek tűnő
Botanikus Kertet. Az egyetemnek a gyarapodó lakosság és az orvostudomány
fejlődése következtében több klinikaépületre van szüksége, mert a Mária- és
Baross utcai épületek már szűknek bizonyulnak. Jurányi Lajos utóda
Mágócsy-Dietz Sándor professzor hiába hadakozik, fordul a legkülönbözőbb
fórumokhoz segítségért, a Kert még az I. világháború előtt (1911-ig) elveszíti
eredeti területének kétharmad részét. A regényes hangulatú és szakmai
szempontból Európa-hírű Füvészkert területén sorra magaslanak fel a klinikák
épületei.
A megcsonkított botanikus kert a 20. században
1984-ben az elöregedett, régi kis üvegházak helyén korszerű,
új bemutatóház épül, majd egy évvel később még egy üvegház, melyben a
gyűjtemények gyarapítására és az eladásra szánt növények szaporítása folyik.
***
1992-től a Botanikus Kert a Magyar Arborétumok és Botanikus
Kertek Szövetségének alapító tagja.
1998-tól a Botanikus Kert a Botanic Gardens Conservation
International (www.bgci.org) nemzetközi botanikuskerti szervezet tagja.
2001-től a Botanikus Kert az egyetemnek a Természettudományi
Kartól független, közvetlenül a a rektori vezetés alá tartozó egysége.
2005. szeptemberétől az ELTE Botanikus Kertje a Magyar
Örökség Díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig mint Kulturális Örökség került
védelem alá.
***
2006-tól az új Felsőoktatási Törvény szerint a Botanikus
Kert az Egyetem különleges oktatási egysége, s mint ilyen, kedvező távlatoknak
néz elébe: a több mint 230 éves múlt szellemének megőrzésével, a jelenlegi
nemzetközi elvárásoknak megfelelve kívánja a Botanikus Kert folytatni
tevékenységét. A napjainkban világszerte elfogadott meghatározás szerint a
korszerű botanikus kert hosszútávon megőrzött, pontosan identifikált, élő
növényeknek olyan gyűjteménye, mely egyaránt szolgálja az oktatás minden
szintjét, a tudományos kutatást, a széleskörű ismeretterjesztést,
természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést, s a veszélyeztetett fajok
megőrzésével, mesterséges szaporításával eredményesen járul hozzá a biológiai
sokféleség megőrzéséhez.
(Forrás: http://www.fuveszkert.org/)
------------------------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése