Török-magyar művészeti és tudományos nap – és egy török-magyar koncert
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata
,,Török–magyar művészeti és tudományos nap”-ot szervezett
az MMA székházába, a Pesti Vigadóba.
2019. november 12-én (kedden) előadásokkal és zenei műsorral mutatták be a két kultúra közötti kapcsolódási pontokat, a népzenénkben megtalálható keleti hatásokat. A konferencia főszervezője Sipos János, az MMA levelező tagja volt, az esti zárókoncert a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány együttműködésével valósult meg.
Mi, magyarok nemcsak a Nyugat keleti határa vagyunk, hanem egy sajátos keleti múlttal bíró nép is. A több mint ezer esztendeje a maga alapította keresztény európai államában élő magyarság a nyelvében ural-altáji, alapvető népzenei rétegeiben pedig török örökséget hordoz. Ez a kettősség azonban csak első ránézésre meglepő, valójában a nyelv, a zene és a genetika gyakran jár külön utakon. Csodaszarvas legendánk is annak emlékét őrzi, hogy a magyar nép kialakulásában keleti népek sora, pl. onogur törökök, bolgár törökök, alánok is részt vettek.
Idézzük fel Kodály Zoltán szavait: „Letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat; lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet, s összeköti oly népekkel, kiknek nyelvét már rég nem érti, s kiktől egész lelki berendezése merőben különbözik. Csodálatos, hogy annyi idegen hatás, vérkeveredés után is legalább néhány száz dallamban szinte érintetlenül megmaradt a magyarság ősi zenei nyelve. Sőt, úgy látszik, megmarad továbbra is…".
Népzenei örökségünket Bartók Béla és Kodály Zoltán már korán beemelte magasabb művészetébe; Kodály ,,Felszállott a páva – változatok magyar népdalra" című, 1937-es zenekari műve például egyenesen a pentaton török–mongol zenei világba repít minket, miközben hű marad az európai műzenei alapokhoz is. Bartóknál is ott húzódik ez a kettősség a „népzene" és magas műzene, a népdalfeldolgozás és az „eredeti" kompozíció, sőt, még a Kelet és a Nyugat között is.
A zeneművészetben a keleti hatás hatalmas alkotófolyamatokhoz teremtett erős alapzatot. Jelentős művészeink műveiben a keleti hatások beépültek a nyugati stílusokba, és megtermékenyítve azokat, világraszóló egyedi művek, művészetek létrejöttét segítették elő.
Tudjuk, hogy a keleti-nyugati hatások koronként és művészeti áganként eltérő mennyiségben és intenzitással jelentkeztek, egyes művészeti ágakban mindössze keleti, vagy éppen keletieskedő motívumokat, felszínesebb benyomásokat érzékelünk, a zeneművészetben azonban határozott és világszínvonalú művek születtek.
A Török-magyar művészeti és tudományos nap arra a területre koncentrált, ahol a legvilágosabb keleti hatások jelentkeztek; ez pedig a törökség, és ezen belül is a népzenei hatások.
Már Bartók 1936-os anatóliai útja során fény derült a török-magyar népzene régi rétegei közötti erős kapcsolatra. Kodály tanulmányai, majd Vikár László és Bereczki Gábor Volga–Káma–Bjelaja-vidéki kutatásai pedig az északi törökséggel, nevezetesen a csuvasokkal, tatárokkal és baskírokkal való zenei rokonságra hívta fel a figyelmet. Mindehhez járultak még Sipos János anatóliai, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és mongol kutatásai és publikációi, valamint Agócs Gergely kaukázusi gyűjtései – hogy csak a jelentősebb expedíciókat említsük.
A konferencián Sipos János általánosságában ismertette a magyar népzene törökségi kapcsolatait, Agócs Gergely a nogaj, Juhász Zoltán pedig a karacsáj, kisázsiai török és szicíliai népzenei kapcsolatokról számolt be. Sudár Balázs is zenei áttekintéssel jelentkezett, Dávid Géza egy török-magyar induló történetét mutatta be, Alpaslan Ertüngealp pedig zenéről, rögtönzésről, török népzenéről és annak a török komolyzenei művekben történő megjelenéséről számolt be.
A zenei témákon kívül szót kaptak a régészet új eredményei (Török Tibor), egy nyelvészeti áttekintés (Csáki Éva), a Kelet-motívum feléledése (Kolta Dóra), az oszmán miniatúra magyar vonatkozásai (Gerelyes Ibolya) és a törökök említése népi játékainkban (Sándor Ildikó) témái is.
A nap vége felé bemutatták a Bartók Béla törökországi útját magyarul először ismertető, nemrég megjelent könyvet, valamint egy filmet Bartókról és a török-magyar népzenei kapcsolatokról.
A konferencia végén Guessous Mesi trió előadásában csendülnek fel hasonló magyar és török dallamok.
Az este pedig újabb élményt, egy komolyzenei koncertet tartogatott Alpaslan Ertüngealp karmester vezényletével, a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, és a Gül Baba Örökségvédő alapítvánnyal együttműködve, a Pesti Vigadó nagytermében. A koncerten Bartók Béla Román Népi Táncok alkotása, Ferit Tüzün Anatóliai Ihletek című műve, Ulvi Cemal Erkin Köçekçe táncszvitje, és a műsor zárásául Kodály Zoltán Galántai táncok darabja csendült fel.
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése