A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamás Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tamás Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 23., hétfő

SZENT LÁSZLÓ-NAPI BUKOVINAI SZÉKELY TALÁLKOZÓ

Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó
2014. június 28-29.
Reménység Szigete, Budapest, X. Gyógyszergyári út 3.




Kik a bukovinai székelyek?

A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány Vajdaságba telepítette őket.


Történetük:

Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.
Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység.
Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785) és Andrásfalva (1786).



A Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó előadói


A június 28-i nap háziasszonya: Kóka Rozália

Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író;
 


 
1971-ben alakította meg, és máig vezeti az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. 1973-ban a Szóljatok játszók, regölők pályázaton a Csiki Véró élete című monodrámája forgatókönyvével, majd a bemutatásával országos első helyezett lett. Ekkor indult előadóművészi pályája. Gyűjtéseiből előadóesteket, meseműsorokat szerkesztett, amelyekkel az egész "magyar glóbuszt" bejárta. Hanglemezek, kazetták is készültek belőlük. 1989-ben jelent meg első könyve, a bukovinai székely, gyímesi és moldvai népi szerelmes történeteket tartalmazó Egy asszon két vétkecskéje című kötet. 1991-ben őt és népdalkörét hagyományőrző tevékenységéért a hamburgi Alfred Toepfer F. V. S. Alapítvány "Európa-Díj a Népművészetért" kitüntetéssel jutalmazta. 1964 óta a Magyar Néprajzi Társaság; 1989 óta a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület tagja, a Vass Lajos Népzenei Szövetség alapító titkára (1995-2000), örökös tiszteletbeli elnöke. Kutatási területe a bukovinai székelyek, moldvai csángók néprajza. Néprajzi gyűjtéseket végzett Erdélyben, Moldvában, Bukovinában, a Belgrád mellett élő al-dunai és a kanadai bukovinai székelyeknél. A Magyar Földrajzi Múzeumban a bukovinai székely néprajzi gyűjtemény létrehozója (1988).
„Gyermekkoromtól nagy figyelemmel és odaadással igyekeztem megismerni, megtanulni és másoknak is bemutatni népcsoportom, a bukovinai székelyek történetét, népművészetét, életét. Tíz éves koromtól táncoltam iskoláim néptánc csoportjaiban, de a szekszárdi Sárközi Együttesnek és később a Somogyi Népi Együttesnek is tagja voltam. Tizenkilenc éves koromban indultam el az első "igazi" néprajzi gyűjtőutamra. Meséket és népdalokat gyűjtöttem, s nyelvész tanárom, Dr. Várkonyi Imre segítségével pályázatot készítettem az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra. Második helyezést értem el, s jutalmul felhoztak Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Akkor megismerkedtem mindazokkal a kiváló, szellemi nagyságokkal, akik későbbi életutamat meghatározták. A néprajzi gyűjtőmunkát azóta se hagytam abba. Eközben megunhatatlanul rajongok Gábor, Csilla és Lívia unokáimért. Ha csak tehetem, írok, mesélek.”



A június 29-i nap házigazdája: Sebestyén István

Sebestyén István: bukovinai székely népművész, mesemondó

 

Bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként születtem az 1900-as esztendőkben. A 60-as 70-es években végeztem az iskoláimat Kakasdon. Ebből is láthatják hogy elmúlottam tizennyolc esztendős. Családi tűzhely melegénél tanulhattam szüleimtől a székely tréfákat, ősi népdalainkat. Ők a helyi hagyományőrző egyesületnek alapító tagjai voltak. Engem mindig fűtött a vágy hogy a hagyományőrzés terén maradandót alkossak. Kezdetben csak versenyekre jártam (Országos 1. díj, Országos nagydíj, Kiemelt nívódíj, és kétszeres Kárpát-medencei Vass Lajos Nagydíj). Az utóbbi években önálló előadó esteken népmesék-népdalok javából tartok előadásokat.
„Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos kifejezésmódját.
A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen az Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is! Pedig gyermekkorában az ő szülei generációjának nem sok örömben volt része. S hogy hogyan kerültek a székelyek Bukovinába és onnan a Dunántúlra? Úgy, hogy Mária Terézia uralkodása alatt az osztrákok erőszakos határőrség szervezése ellen felszólaló szabad székelyek tiltakozását az osztrák katonaság vérengzéssel torolta meg. A székelyek a további vérengzés elől tömegével menekültek ki előbb Moldvába, majd Bukovinába, ahol letelepedtek, és öt új falut alapítottak. (Tari Lujza népzenekutató)


(Összeállította: Frigyesy Ágnes, a Találkozó médiafőnöke)

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A REMÉNYSÉG SZIGETE TÉRKÉPE:



---------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletek: http://www.szekelykor.hu/BukovinaiTalakozo.html

__________________________________________________________________


(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

2013. július 9., kedd

ERDÉLYORSZÁG AZ ÉN HAZÁM - VILÁGTALÁKOZÓ ÉS FESZTIVÁL 2013.

ERDÉLYORSZÁG AZ ÉN HAZÁM



2013. június 28-30-a között ismét megrendezésre került, immár hetedik alkalommal, az „Erdélyország az én hazám” háromnapos Világtalálkozó, melyet az Erdélyből elszármazottak és az Erdély sorsáért elkötelezettek találkozójaként tartanak számon. A Fesztivál mesébe illő környezetben, Verőcén, a Csattogó-völgyben talált otthonra!

 
 
 

A remek programok közül kiemelkedett Simó József és Medvigy Endre előadása Wass Albertről, valamint Nyirő Józsefről, a temetetlen székely íróról. Nagy érdeklődés övezte a Mezőség bemutatkozását, azon belül is egy széles körű autonómia kerekasztal-beszélgetés neves előadók közreműködésével, valamint a Mezőségi Fejlesztési Műhely című kerekasztal-beszélgetés több alapítvány bemutatkozásával. Mezőségi táncok, valamint gasztronómiai bemutató és kóstolás is várt a vendégseregre.





Június 28-án este, 19 órakor nyitotta meg kapuit a Fesztivál, Mészáros János Elek magánénekes műsorával. Június 29-én a Mezőség, míg 30-án a moldvai csángók mutatkoztak be. A csángó szentmisét Berszán Lajos atya mutatta be, majd Balázsi László ny. unitárius mb. püspök-főjegyző közreműködésével felállításra került a Csángó Kereszt. A Csángó-magyar önazonosság című konferencia mellett bemutatkozott a Csángó Rádió. Külön érdekesség volt a néptánc-, baranta- és kopó-bemutató.



Esténként koncertek színesítették a programot. A Nagy Színpadon Tamás Gábor és Dancs Annamari énekes előadóművész lépett föl, valamint a Hungarica és az Ismerős Arcok együttes is lelkesítette a közönséget. A népzenei-néptáncos programokat a Kaláka Néptáncegyüttes színesítette Szamosújvárról.

A háromnapos rendezvény állandó műsorai között szerepelt a Benedek Elek játszóház, valamint erdélyi kézműves foglalkozások, ezen kívül sport (foci, lovaglás, röplabda, íjászat stb.), kirándulás, egészségmegőrző programok, imasátor, valamint a hagyományos termékek kirakodóvására.

Az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozó három védnöke volt: Nemes Előd, sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke, Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, és Petrás Mária, csángó népdalénekes, kerámiaművész.

www.erdelyhon.hu, www.szekelykor.hu, www.csattogovolgy.hu


(Forrás: Frigyesy Ágnes, médiafőnök)

----------------------------

További képek:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.10200121039219878.1073741834.1567426487&type=1&l=d40d3b553f

 

----------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter - Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))