2021. augusztus 27-én a Budapesti Székely Kör újabb
honismereti kirándulást szervezett, azúttal a gyönyörű
és egyedi érzés- és hangulatvilágú Szentendrére.
,,Szentendre
Talán Szentendrét
a legnehezebb bemutatni a Dunakanyar települési közül, hiszen nagy
valószínűséggel Budapest után világszerte is a legismertebb, magyar városról van
szó, elég csak a számtalan turistabuszra gondolnunk. Ez részben a főváros
közelségének is betudható, hiszen a HÉV-nek köszönhetően gyakorlatilag össze
van nőve vele, de biciklivel, autóval, busszal és hajóval is meg lehet
közelíteni.
Szentendre
történelme
Szentendre
története, ahogyan a Dunakanyar megannyi településéé, az őskorig nyúlik vissza.
A rómaiak előtt is település volt a területen, avarok lakták, majd a limesnek
köszönhetően megőrizte fontosságát - egészen a 4.-5. századig. Ezt követően sem
néptelenedett el teljesen a terület, de a honfoglalásig kellett várni, míg újra
írásos emlék marad a helyről: egy 1009-es oklevél utal a mai Szentendre
környékén fekvő településre.
A 12. századtól
már több írásos emlék is őrzi a település nevét, így tudható, hogy az
Árpád-házi királyok udvarhelyként használták. 1146-ban már Sanctus Andreasként
említik, innen ered neve, az akkori templom helyén épült a ma is látható
Keresztelő Szent János-plébániatemplom, melyet az évszázadok során többször is
átépítettek, végső formáját az 1700-as évek közepén nyerte el.
Szentendre, a szerb város
A fent említett
templom szomszédságában fekszik a Belgrád székesegyház, melyet a török elől
menekülő, majd itt új otthonra lelő szerbek kezdtek el építeni 1521-ben.
Ugyanakkor a terület nem sokkal később el is néptelenedett a törökök
megérkezésével. Egészen 1684-ig kellett várni a település felszabadulásával,
mely újabb szerb beáramlást hozott, ezt követően a 19. század csaknem kizárólag
szerbek lakták, mikor is átrajzolódott a város etnikai térképe, ekkor ugyanis
nagyszámú magyar, német és szlovák lakosság érkezett.
Ugyanakkor a
városképen a szerbek hagyták leginkább rajta a kézjegyüket, a 18. században
épült, ma is látható bájos házacskákat nekik köszönhetjük, no meg a bornak,
amit megtermeltek, majd eladtak.
Látnivalók
Szentendre környékén
A 19. század
árvizeket és tűzvészeket hozott a városra, az újabb nagy fellendülést itt is a
századforduló hozta, mikor a művészeket magával ragadta a környék és a városka
bája. Az 1929-ben alapított szentendrei művésztelep kontinuitásának
köszönhetően a mai napig igazi kulturális központnak számít a város, amit a
számtalan galéria és múzeum is ékesen bizonyít.
A Ferenczy Múzeumi
Centrum állandóan látogatható múzeumai a Ferenczy Múzeum, a Kmetty Múzeum, a
Czóbel Múzeum, a MűvészetMalom, a Római Kőtár, valamint a Kovács Margit
Kerámiamúzeum. Emellett számos időszaki kiállítás várja azokat, akik
közelebbről is szívesen megismernék Szentendre színes, művészeti életét.
A Szentendrei
Skanzen évente több ezer érdeklődőt csalogat a városba, a Szabadtéri Néprajzi
Múzeum a 18-20. század népi építészetét, gazdálkodását és életmódját ismerteti
meg velünk tárgyakkal, épületekkel és állatokkal. A parasztporták bemutatják
egy-egy tájegység hagyományait és jellegzetességeit. A program remek időtöltés,
akár kisebb gyerekekkel is, a Skanzen megtekintésére érdemes akár egy egész napot
szánni.
A HÉV állomásnál
található Városi Tömegközlekedési Múzeumban a forgalomból korábban kivont
járművek egy-egy típusát lehet megtekinteni az 5 kiállítóteremben, a
bemutatócsarnokban és a szabadtéri kiállító területen.
Az édességek kedvelőit pedig a Szamos Marcipán Múzeum várja válogatott
finomságokkal a Dumtsa Jenő utcában.
Kirándulás
Szentendre környékén
Szentendre valódi
turistaparadicsom, a fesztiválok, és kulturális programok sokszínűsége
egyértelműen meggyőz arról, hogy a városban egy, vagy akár több napot is
eltölthetünk tartalmasan. Aki kirándulni szeretne Szentendre környékén, annak
is remek lehetőségeket tartogat a város.
A kisebb sétákhoz
jó választás a Duna korzó, a Bükkös patak partja, és a Szentendrei Japánkert,
ezeket gyerekekkel is bátran felkereshetjük. A templomdombról elképesztően
izgalmas képeket lehet készíteni Szentendre belvárosáról, ráadásul ez a terület
is 5-6 perces séta a főtértől. A hosszabb túrákhoz szokott kirándulók számára a
Lajos-forrás és a Dömör-kapu vízesés tartogat meglepetéseket, mindkét terület
egy ideig autóval és tömegközlekedéssel is megközelíthető. A túraútvonalakat és
turistajelzéseket érdemes figyelemmel követni.
Ha messzebb
kirándulnánk, de még mindig Szentendre közelében maradnánk, a Kárpát-forrás
Pilisszentlászlón, illetve a Petőfi-pihenő Pomáz közelében jó úti cél lehet.
A Budapest és
Esztergom között közlekedő kirándulóhajók megállnak a szentendrei állomáson is,
de ha csak egy sétahajózáson vennénk részt a város legszebb Duna szakaszán,
arra is van lehetőség. Ha evezni szeretnénk, érdemes a Szentendrei-sziget körül
tenni egy kört kajakkal, kenuval vagy sárkányhajóval. Tapasztalatlan evezősök
számára túravezető segítségével is foglalhatók csónakok a környéken.”
(Forrás: https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/szentendre/)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár
Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
