1897 októberében
az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban:
„Őfelsége a
király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére
elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő
szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű,
román stílben rendeztessék be.”
Ez volt az a
pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet a gyönyörű terem.
A díszes szoba
megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota bővítését végző
építészt bízta meg Ferenc József. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi
ékszerdobozt álmodott meg.
„A teremnek
aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet
finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet” – indokolta a jeles
építész.
***
1900-ban, a Párizsi
Világkiállításon, a terem elnyerte a nagydíjat.
Hauszmann a kor
legkiválóbb művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére. A
terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics
Ignác festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit, és ő
alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is. A majolikalemezek
és a nagy, impozáns kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki.
Szent István
mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Haas Fülöp és Fia
szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében
született.
A padlólap
parkettje a Neuschlosz fivérek gyártmánya, a bronzcsillárok és falikarok
Kissling Rudolf bronzműves alkotásai voltak, a kovácsolt bronzdíszeket pedig
Jungfer Gyula készítette. Hauszmann Alajos tervei alapján születtek meg a Szent
István-terem függönyei, de díszes, faragott székeket is tervezett.
***
Méltó királyi
rezidencia született
Hauszmann Alajosnak köszönhetően a Budavári Palota a 20. század elejére Európa
egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. A századforduló
meghatározó magyar építészének hála a palota nemcsak kívülről újult meg, de a
belső terek is királyi rezidenciához méltók lettek.
***
A Budavári Palota
századfordulós bővítése
Miután 1867-ben
Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabb lett, hogy a
Várhegyen álló Királyi Palotát kibővítsék, és valódi uralkodói rezidenciává
fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének
vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann
Alajos vette át, akinek köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik
legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Az épület azonban nem csak
kívülről újult meg, Hauszmann irányításával a belső terek is királyi rezidenciához
méltóvá váltak.
***
A Szent
István-terem megszületése
A palota déli
összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi
ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók
teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is.
Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt
alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség
berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula
is, a helyiség központi eleme - a monumentális pirogránit kandalló - pedig
Zsolnay Vilmos gyárában készült.
***
A palota csodája
Az iparművészeti
műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki
elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell
mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is
sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte.
A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is
látogathatta.
***
A világháború
pusztítása
A Budavári Palota
épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész
miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István-termet sem
kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a
háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között
tárolóhelyiségnek használták.
***
Az újjászületés
A Nemzeti
Hauszmann Program keretében korhű módon születik újjá a Szent István-terem.
Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az
eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A tervezést a fennmaradt tervek,
vázlatok és fényképek segítették, az építést pedig olyan mesterek végezték
országszerte - mintegy húsz műhelyben -, akik képesek az eredeti anyagok
felhasználásával a lehető legpontosabban újraalkotni a díszes berendezést.
***
***
A mai mesterek
munkája előtt Hauszmann több mint száz évvel ezelőtti szavaival tisztelgünk,
aki munkatársai alkotását a következőkkel ismerte el:
„A legnagyobb elismeréssel kell adóznom
azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében
közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége
tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben
részesül.”
***
2021. augusztus
20-ától az újjáépített Szent István-terem látogatói is megbizonyosodhatnak
arról, hogy milyen csodálatos munkát végeztek a mesterek.
(Forrás: https://szentistvanterem.hu/hu)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár
Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
