A nemzetek és nemzetiségek összefogására van szükség
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Soltész Miklós, az Emberi
Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil
társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott
a ,,Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című, a dualista
magyar állam nemzetiségi törvénye megalkotásának 150. évfordulója"
alkalmából, az Országház Felsőházi üléstermében rendezett konferencián.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága (OMNB) és az Országgyűlés Hivatala (OH) által szervezett konferencián Soltész Miklós arról beszélt, hogy a kormány és a magyar emberek többsége a nemzetiségekre erőforrásként tekint, ,,soha nem ellenségként". Az államtitkár elmondta, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint 640 ezren vallják magukat valamely nemzetiséghez tartozónak. A köznevelési intézményekről szólva közölte, 2010-ben 12 ilyen intézményt tartottak fenn a nemzetiségek, mára ez a szám 82-re emelkedett. Soltész Miklós azt hangsúlyozta: ma a legnagyobb kihívás a migráció, és erre csak az adható válaszul, hogy a nemzetek és nemzetiségek összefogására van szükség.
„Az új uralmi technika és ideológia lényege az identitásnélküliség előidézése - jelentette ki Kövér László. A házelnök szerint a ,,potenciális gyarmatosítók az alávetendő embereknek és közösségeknek (...) a tudatát szállják meg először".
,,Meg akarják fosztani az embert a vallási, nemzeti, családi és már nemi identitásától is, mert ezáltal, természetes önazonosságának alapelemeitől elválasztva az ember már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és azok megvédelmezésére sem" - fogalmazott.
Kövér László azt mondta, az egyén és a közösség értékrendjének az elsorvasztásával megszűnik az érdekérvényesítési készsége és képessége, és ez az új uralmi rendben érdekeltek szándéka és célja, hiszen így az áldozatok könnyebben alávethetők, uralhatók és kifoszthatók. Ez a veszély fenyegeti jelenleg Európa minden nemzetét és országát - ismételte meg a házelnök.
Kijelentette: nekünk, magyaroknak meggyőződésünk, hogy ezzel a fenyegetettséggel szemben csak közösen védhetjük meg magukat. A Kárpát-medencében és Kelet-Közép-Európában a szülőföldjén élő minden etnikai többség és kisebbség, minden ország csak egymással együttműködve tudja elhárítani a ránk leselkedő veszélyt - tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke közölte: meggyőződésünk ugyanakkor, hogy minden ellenkező előjel és híresztelés dacára a világpolitikában jelenleg dühöngő, a globális kormányzás megvalósítására törő totalitárius kísérlet - mint minden eddigi világuralmi törekvés - meg fog bukni, és ezzel párhuzamosan a nemzetközi kapcsolatokban fel fog értékelődni a szubglobális politika, amelynek főszereplői a regionális együttműködések szervezői lesznek.
Kövér László szerint a Kárpát-medence és Kelet-Közép-Európa egy ilyen regionális együttműködési tér lehet, amely a szükségszerűen újraalakuló európai centrumok és perifériák viszonyában egy új gazdasági, kulturális, politikai és ,,keresztény lelki-erkölcsi központtá válhat".
Az előttünk álló idők tehát nem csak veszélyeket, hanem esélyeket is hordoznak mindannyiunk számára - mondta a házelnök, hangsúlyozva azt is, alapvető fontosságú, hogy térségünk etnikai viszonyai ne váljanak ürüggyé, amellyel lángba lehet borítani a térséget.
Kövér László szólt arról is, a 150 évvel ezelőtt elfogadott nemzetiségi törvény azt a hitet tükrözte, hogy a kisebbségeink önakaratukból és önérdekből előbb-utóbb magukévá teszik magyar identitásunkat. A történelem bebizonyította, hogy tévedtünk. A velünk élő etnikai kisebbségek ragaszkodtak saját önazonosságukhoz - mondta. Kitért arra is, hogy a 20. században fordult a kocka, 1920-ban a Kárpát-medencében a szülőföldjén élő, minden tíz magyar ajkú emberből háromnak a ,,feje felett átléptek" az államhatárok. Azaz, a magyarság egyharmada idegen államok fennhatósága alá került, kisebbségi sorba.
Az identitásukat a magyarsággal szemben megfogalmazó és az utódállamokban immár többségbe került nemzetek nem hittek abban, hogy a magyarság önakaratából fel fogja adni az identitását, ezért az elmúlt száz évben különféle eszközökkel és módszerekkel mindannyian arra törekedtek, hogy saját identitásukat a kisebbségi magyarok identitásának elnyomásával erősítsék - mondta Kövér László.
Kijelentette, napjaink azonban az látszik, hogy ez a törekvés is sajnálatos módon téves: a szomszédos országokban élő etnikai többségeknek sem a szabadságuk nem lett nagyobb, sem az önazonosságuk nem lett erősebb azáltal, hogy a kisebbségi magyarságot korlátozták szabadságában és önazonosságának megélésében.
Az I. szekcióban Melkovics Tamás (Az egyetlen politikai nemzet alapelv kialakulása, a liberális nacionalista nemzeteszme a reformkorban), Hermann Róbert (Európa első nemzetiségi törvénye, Szeged, 1849. július 28.) és Szarka László (Nemzetiségi egyenjogúság, nyelvhasználati zsinórmérték: az 1868. évi nemzetiségi törvény születése (... nyelvi jogok, Eötvös József népoktatási törvénye is, lokális és regionális óhajok ...)) adott elő.
A II. szekcióban ,,Az 1868-as nemzetiségi törvény gyakorlati alkalmazása, amellyel a magyar állam fél évszázadra meghatározta a problémakezelést" alcím alapján fejtette ki véleményét Cieger András (Kulturális sokszínűség és ,,oszthatatlan egységes magyar nemzet" dilemmája a magyar törvényhozásban), Kovács Kálmán Árpád (A nemzetiségi törvény egyház- és oktatásügyi vonatkozásai (... Bihar; ,,a zsidó az vallás"; szekularizáció, segélyezés ...)).
A III. szekcióban az ,,1993-as nemzetiségi törvény létrejöttének körülményei"-t elemezték - szerb kisebbségi előadói dominanciával (Doncsev Toso, Lásztity Péró) -, majd dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet emlékezett vissza pl. a Szarka László által is említett keretegyezményre, az 1991-es kisebbségi kerekasztal tárgyalásaira, kiemelve a nemzetközi kontroll jelentőségét.
Zárszót Alexov Lyubomir, szerb nemzetiségi szószóló mondott, kiemelve, hogy két évig javították a 2017-es nemzetiségi törvényt, melyben már kb. 250 paragrafus szolgálja a közös megértést.
(Forrás: MTI, EMMI)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
(Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
