AZ ALAPKUTATÁSTÓL AZ INNOVÁCIÓIG (MTA+AUDI)

A Magyar Tudományos Akadémia és az Audi Hungaria együtt fejleszti

a jövő autóit – együttműködés az alapkutatástól az innovációig

Együttműködési megállapodást írt alá

az MTA és az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

2015. június 25-én. Az Akadémia a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá

a Győrben folyó, kiemelkedő színvonalú járműipari kutatásokhoz,

jelenlétével egyidejűleg kiemelve a nyugat-magyarországi régió műszaki és természettudományos kutatásainak támogatását.

 

 



Az együttműködés bázisaként az MTA új kutatóközpontot alapít Győrben. A Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K) a győri Széchenyi István Egyetemen jön létre, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) és a győri egyetem közreműködésével. Az új kutatóközpont működését az MTA, az Audi Hungaria, az egyetem és Győr városa együtt biztosítja, erről külön megállapodást írtak alá.

A J3K a hazai járműipar fejlődése és fejlesztése szempontjából fontos felfedező és kísérleti kutatásokkal foglalkozik. A J3K – szakmai és tudományos profiljának kialakítása során – a legújabb irányítási és infokommunikációs technológiák, illetve a kapcsolódó matematikai módszerek kifejlesztését, az anyagtudomány jármű-technológiában megjelenő problémáinak megoldását és alkalmazását, valamint az Industrie 4.0 irányultságú termelésinformatikai alap- és alkalmazott kutatásokat kívánja fő céljai közé helyezni. Az együttműködő felek olyan új kutatási innovációs centrum létrehozására törekednek, amely a dinamikusan fejlődő hazai járműiparral együttműködni képes, nemzetközileg elismert kutatóhellyé növekedhet az elkövetkező években.

Az aláíró felek kinyilvánították, hogy közösen vesznek részt a Magyar Tudományos Akadémia 2015 őszén megújuló, az alkalmazott kutatások és a versenyszféra felé nyitó Lendület programjában.

Az együttműködési megállapodás aláírói:
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Thomas Faustmann, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezető igazgatója
Knáb Erzsébet, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója
Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója
Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora
Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város polgármestere

„Az MTA főként alapkutatással foglalkozik, és szeretnénk, hogy ennek eredményei minél jobban érvényesüljenek a magyar gazdaságban. Szeretnénk erősíteni az egyetemekkel és az innovációs folyamatok egészével meglévő kapcsolatunkat. Az új kiválósági központ létrehozása mindkettőre jó példa. Az ideális az, amikor a fiatalok az oktatás és az alapkutatás során megismerkednek a legmodernebb műszerekkel, módszerekkel, és ezt a tudást az iparban tudják kamatoztatni” – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

„Üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését, a kiválósági program elindítását. Külön öröm számunkra, hogy az első kiválósági kutatóközpont Győrben alakul meg. Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. hosszú évek óta elkötelezett támogatója a kutatásnak és a képzésnek, melyek meghatározó tényezői a hosszú távú sikernek, és egyidejűleg hozzájárulnak Magyarország, mint ipari bázis további fejlődéséhez” – mondta Thomas Faustmann, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. ügyvezető igazgatója.

„A Magyar Tudományos Akadémia, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. és Győr város mai kézfogása új korszakot nyit a gazdaság, a felsőoktatás és a tudomány együttműködése terén. A felsőoktatással, a tudománnyal való kapcsolatunk alapja az a meggyőződésünk, hogy vállalatunk sikereinek zálogát a magasan képzett munkatársak jelentik. Személyügyi stratégiánkban ezért kap fontos szerepet a felsőoktatási, illetve a tudományos együttműködés” – mondta Knáb Erzsébet, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója.

„A Széchenyi István Egyetem törekvései erősítik a győri gazdaság, a város térségszervező erejét, így a győri egyetem hatása is messze túlterjed a város, a nagytérség határain. Az egyetem stratégiai célja, hogy a hozzá kapcsolódó gazdasági térség fejlődésének szellemi központja is legyen. Az MTA győri Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K) a felsőoktatás és a gazdaság nemzetközi kapcsolatainak, jövőképének meghatározó motorja. A Széchenyi István Egyetem tevékenysége során folyamatosan együttműködik Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-vel, a térségi munkaerőpiacot alakító cégekkel és intézményekkel” – mondta Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.

„A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) a hazai járműipar fejlődése és fejlesztése szempontjából releváns felfedező és kísérleti kutatásokkal kíván foglalkozni. Elméleti eredményeire és a járműipar kiemelkedő képviselőivel végzett eddigi közös K+F+I tevékenysége során nyert tapasztalataira alapozva, a kiválósági központ tudományos és szakmai profilján belül az intézet a legújabb irányítási és infokommunikációs technológiákra, a kapcsolódó matematikai módszerekre, valamint az Industrie 4.0 irányultságú termelésinformatikai alap- és alkalmazott kutatásokra kívánja a hangsúlyt helyezni. Az MTA SZTAKI kutatási pozícióinak képviselete és régiós kutatási tudományos kapcsolatainak erősítése érdekében ugyanitt kihelyezett telephelyet (képviseletet) tervez létrehozni” – mondta Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója.

„Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is felfigyelt arra a harmóniára és közös jövőépítésre, amit Győr képvisel, büszke vagyok rá, hogy az együttműködésünk még szorosabb lesz a jövőben. A győri életpályamodell minden korosztály számára perspektívát jelent térségünkben. Amíg a Széchenyi Egyetem hazánk egyik legjobb felsőoktatási intézményeként a kiművelt és gyakorlatorientált tudással rendelkező fiatalok képzéséről gondoskodik, addig Győr az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nek és a helyi vállalkozásoknak köszönhetően képes munkahelyeket kínálni. Gyönyörű városunkban vonzó befektetői környezetet, valamint élhető és szerethető közeget teremtettünk annak érdekében, hogy a fiatalok ne vágyjanak el máshova, és megtalálják nálunk a számításaikat. Úgy érzem, minden területen jó úton járunk, köszönet azoknak, akik mindezeknek részesei” – mondta Borkai Zsolt, Győr polgármestere.

(Szövegforrás és további információ:

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6118, e-mail: sajto@titkarsag.mta.hu)

--------------------------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

---------------------------------

(Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;

sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

MUNKA KISGYERMEKKEL PROGRAM (MuKi)

Újabb szakmai fórumot tartott a Munka kisgyermekkel program

Nagy sikerrel zajlott le a Munka kisgyermekkel (MuKi) program újabb szakmai fóruma, a HUMÁN-ERŐ-TÉR 2. A rendezvényen nagyvállalatok és a KKV-szektor vállalkozásai egyaránt képviseltették magukat. Részmunkaidő, távmunka, kötetlen és rugalmas munkabeosztás, GYED extra és jogi meghatározások – a manapság legégetőbb kérdések kerültek szóba az eseményen.



A Munka kisgyermekkel projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve, hogy támogatást nyújtson a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában. Ez utóbbi célt szolgálta a mostani rendezvény is, amelyen nagyvállalati részről olyan cégek vettek részt, mint a McDonald’s, a Sanofi Zrt., a Magyar Telekom, az MT Zrt. vagy a Nestlé, KKV-oldalról pedig például a ProdukTeam Kft. vagy a Nexon Kft.

A rendezvénynek a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) adott otthont.

 

 

Ritka az atipikus foglalkoztatás

A rendezvény elején Haidegger Géza, a SZTAKI tudományos főmunkatársa köszöntötte a résztvevőket, majd Kálmán Edina, projektvezető számolt be a Munka kisgyermekkel program eddigi eredményeiről. A program kezdetekor ötszáz személy és száz cég bevonásával készült felmérés, amelyből kiderült, hogy a kisgyerekes szülők több mint fele olyan cégnél volt állományban, ahol ismert volt az atipikus foglalkoztatás fogalma, nekik viszont ilyen jellegű munkaformának az alkalmazására az esetek többségében nem volt lehetőségük. A MuKi segítségével eddig elhelyezkedett százhúsz szülő ellenben nagyrészt atipikusan foglalkoztatott, ezen belül is főként részmunkaidőben vagy rugalmas foglalkoztatásban dolgozik.

 

 

 

Most már abban az időszakban járunk, amikor a program eredményeit kell összegyűjtenünk és elemeznünk. A Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve feldolgozzuk a kisgyerekes szülőkről összegyűjtött információkat, így még részletesebb képet kapunk majd a programunk hatékonyságáról. – fűzte hozzá Kálmán Edina.

Miként járnak az ellátások?

A kisgyermekesek foglalkoztatása a cégek számára anyagi kedvezményeket is jelenthet. Az atipikus foglalkoztatás számfejtési, pénzügyi kérdéseiről Torday Erzsébet, leszállítási tanácsadó (Nexon Kft.) tartott előadást. Elmondta, hogy a GYED extrának köszönhetően mostantól a kismamák a gyermek egy éves kora után a GYED folyósítása mellett is korlátlan időtartamban dolgozhatnak.

 

- Az új szabályozás remélhetőleg serkenti majd a kismamák munkavállalási kedvét, hiszen a jövőben nem kell mérlegelniük, hogy a fizetésüket vagy a GYED-et szeretnék kapni; mindkettőre igényt tarthatnak – fűzte hozzá Torday Erzsébet. – Ugyanakkor azokban a többgyerekes családokban, ahol a gyermekek között kicsi a korkülönbség, csökkentheti a munkavállalási hajlandóságot az, hogy ezek a szülők 2014. elejétől a legkisebb gyermek két éves koráig egyidejűleg több támogatási formát is igénybe vehetnek, amennyiben a kisebbik gyermek 2013. december 31-e után született.

 

A szakértő magyarázatképpen még hozzátette, hogy mivel a GYED a gyermek két éves koráig jár, a GYES-t pedig a gyermek három éves koráig lehet igénybe venni, nagyon kis korkülönbség esetén az is előfordulhat, hogy a szülő egyszerre két gyermek után jogosult GYES-re a nagyobbik gyermek három éves koráig, beteg gyermek esetén pedig tíz éves korig.

Dr. Ozvári Ádám, a Motiváció Alapítvány jogi szakértője az atipikus foglalkoztatási formák törvényi meghatározásáról beszélt; részletesen ismertette, hogy a Munka Törvénykönyve szerint mit jelent pontosan a rugalmas és a kötetlen munkaidő, a részmunkaidő, a job-sharing vagy a távmunka. A szakértő emellett a GYED extra szabályozásairól is beszámolt, hozzáfűzve, hogy várhatóan a kisgyermekes anyukák szélesebb köre kíván majd visszatérni a munkaerőpiacra az új szabályzásnak köszönhetően.

Céges tapasztalatcsere

Mindezek után három téma mentén haladva folytattak tapasztalatcserét a megjelent cégek képviselői. Az első tematikus asztalnál a GYED extra részleteit vitatták meg, a másodiknál a foglalkoztatási modellváltás során tapasztalható hazai jó gyakorlatokat taglalták. A harmadik tematikus asztal a foglalkoztatási modellváltás felé vezető konkrét lépéseket elemezte. A céges kapcsolatépítés folytatódhatott a fakultatív programon is, amelynek során a SZTAKI munkatársai bemutatták az intézet főbb kutatásait a 3D-s virtuális környezet, 4D-s modellalkotás, illetve a robotos digitális gyártás terén.

Alapvető problémák

A kisgyermekesek munkavállalását alapvetően nehezíti, hogy a gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodni kell, és ha megoldott is az óvodai vagy bölcsődei elhelyezés, akkor is szigorú időkorlátokat szab a szülő napi munkabeosztásának a gyerekek szállítása az intézményekbe és haza, egy esetleges betegség pedig további nehézségeket okoz a szülők számára. Az ilyen helyzetekben az atipikus foglalkoztatás teremthet kedvező helyzetet.

 

Az esemény fontos konklúziója volt, hogy a foglalkoztatási modellváltáshoz nem pusztán a cégeknek kell változtatniuk a helyzethez való hozzáállásukon, hanem a munkavállalóknak is át kell alakítaniuk szemléletmódjukat.

A MuKiról pár szóban

A Munka kisgyermekkel program az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a TÁMOP 1. prioritás keretében valósul meg (projektszám: TÁMOP 1.4.3-10/1-2F-2011-0010). A projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve, hogy támogatást adjon a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában.

 

A projekt az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. irányításával, az IFKA, a Victum Képzési Központ, illetve az Artima Kft. konzorciumi partnerségében valósul meg.

 

A MuKi jelenleg háromszázhúsz céggel áll kapcsolatban. A 2012 szeptembere óta jelentkezett körülbelül hétszáz kisgyermekesből kettőszáznyolcvan szülő vesz igénybe képzési és munkaerőpiaci szolgáltatásokat a programban, közülük pedig százhúsz édesanya talált már állást.

 

 

További információ: www.munkakisgyermekkel.hu

A TÁMOP–1.4.3.-10/1-2F-2011-0010 számú projekt az Új Széchenyi Terv támogatásával valósul meg.

 

Projektgazda: IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

Kommunikációs vezető: Németh Sarolta, IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (06-1-312-2213/ 155, nemeth@ifka.hu)

Kommunikációs partner az IFKA Kft. megbízásából: PResston PR Kft.

További információ és interjú egyeztetése:
Fükő Adrienn, PR Vezető
+36 1 325 94 88, +36 30 769 8697
adrienn.fuko@presstonpr.hu


Munka kisgyermekkel program
Iparfejlesztési Közalapítvány
H- 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16.
info@munkakisgyermekkel.hu
www.munkakisgyermekkel.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu


------------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
alapító-főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNY

Megnyílt a Magyar Tudomány Ünnepének programkalauza az Akadémia honlapján


Mindennapjainkat áthatja a tudomány: az új távlatokat nyitó felfedező kutatások eredményei a célzott kutatások révén igazodnak a felmerülő gazdasági és társadalmi igényekhez és válnak a mindennapi életben alkalmazható termékké. A kutatói munka értékét életünk szinte minden percében tapasztalhatjuk. A Magyar Tudományos Akadémia által 10 éve gondozott Magyar Tudomány Ünnepe idén a VELÜNK ÉLŐ TUDOMÁNYról szól.

2013.

 

Hogyan működnek iránytűként a baktériumok? Miként élesíti látásunkat az orvosi lézer? Mi köze a robotoknak a közlekedéstervezéshez? Ezekre és sok más kérdésre választ kaphatnak azok, akik részt vesznek a Magyar Tudomány Ünnepe idei több mint 100 rendezvényből álló eseményfolyamának programjain.

 

A Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvényének most megnyílt digitális felülete a Magyar Tudományos Akadémia honlapján - mta.hu/tudomanyunnep - a programok áttekintéséhez és a részvétel megtervezéséhez nyújt áttekintést.

A programkalauzban az érdeklődők az egyes események időpontjairól, helyszínéről, az előadókról, a programok tartalmáról és résztvevőiről, a tudományos témák összefüggéseiről tájékozódhatnak.

Az MTÜ 2013 programjaiból

A veszprémi nyitóünnepséggel kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg, és jelen vannak mindennapjainkban, egyebek mellett infokommunikációs eszközeinkben, intelligens háztartási gépeinkben vagy hatékony gyógyszereinkben. A Velünk élő tudomány rendezvénysorozatai rávilágítanak arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége.

 

A nyitó előadásban Pósfai Mihály akadémikus „Mágneses baktériumok, természetes laboratóriumok” címmel az iránytűként működő élőlények titkaiba avatja be a hallgatóságot.

Minden új termék létrejöttét megelőzi egy új, eredeti gondolat megszületése. Ahhoz, hogy az új tudományos irányt meghatározó felfedező kutatás eredményeiből az emberek életét megkönnyítő termék legyen azonban idő és a tudomány jelentőségét felismerő gazdasági szereplők közreműködése szükséges. „A tudomány megrendelői” című konferencián különböző ágazatokhoz tartozó nagyvállalatok vezetői saját cégeik példájával szemléltetik, hogy miként érvényesülnek egyszerre a tudományos és gazdasági szempontok egy-egy fejlesztés megvalósulása során. A gazdaság szereplői bemutatják, hogy milyen célok, stratégiák és perspektívák vezetik őket megrendelőként, amikor a tudomány műhelyeihez fordulnak.

Az évek óta nagy sikerű „Diákok az Akadémián” rendezvény idén új elemmel egészül ki. Az InnoDiákok Fórumán az ifjú nemzedék tehetséges képviselői számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. Előadásaikban arról beszélnek, miként kapcsolódtak be már tudományos pályájuk legelején akadémiai kutatóintézetek, kutatócsoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban, hogyan dolgoznak saját projektjeik megvalósításán. A kutatói pálya iránt már fiatalon elkötelezett diákok eredményeit mentoraik, akadémikusok, kutatatásvezetők ismertetik. Az érdeklődők a rendezvény oldalán regisztrálhatnak (mta.hu/tudomanyunnep).

„Tudomány a diákok nyelvén” program keretében idén Stépán Gábor akadémikus a középiskolai tananyagra építő, közvetlen hangvételű előadásában a mechanikai tételekből kiindulva tárja a középiskolás hallgatóság elé a dinamika legújabb, a közlekedéstervezésben használható eredményeit.

Bor Zsolt akadémikus nyilvános előadása a lézeres szemsebészet legfrissebb eredményeit ismerteti. A magyar kutatók felfedezéseit hasznosító új műtéti eljárások rövid- és távollátásban, illetve szürke hályogban szenvedő betegek millióit segíthetik hozzá az éles látáshoz. A világban évente több millió, vagyis óránként több mint ezer ilyen műtétet végeznek. A jelenleg elterjedt műtét során ultrahangos műszerrel eltávolítják az elhomályosult szemlencsét, majd helyére műlencsét ültetnek. Egy új, magyar kutatók közreműködésével kifejlesztett lézeres technikával eddig már 200 ezer műtétet végeztek a világban, és jó okunk van bízni benne, hogy ez az eljárás hamarosan kiszorítja az ultrahangos technológiát. Egy biztos: páciensben nem lesz hiány, hiszen jelenleg világszerte mintegy 25 millió szürkehályogműtétet végeznek évente.

 

A Magyar Tudomány Ünnepe idején, november 18. és 22. között a Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvénysorozat keretében az MTA kutatóhelyei ismét megnyílnak az érdeklődők előtt. A népszerű programokon a látogatók betekinthetnek a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkájába és laborlátogatások, előadások, színes programok révén ismerkedhetnek meg a tudomány világának érdekességeivel. Az MTA SZTAKI által fejlesztett ingyenes alkalmazás, a Guide@Hand révén a Tudomány Ünnepének az egyes fővárosi események időpontja és leírása is elérhető okostelefonokon.

(Forrás: MTA)

--------------------------

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))