Ünnepélyes keretek
között nyitották meg az egyik legjelentősebb
roma képzőművész, Péli Tamás
állandó tárlatát a Rácz Gyöngyi Közösségi
Központban, május 15-én. A fiatalon
elhunyt festő jelentős alkotásait
mostantól egy helyen, Újpesten láthatja a
közönség.
Több évtizedes
terv vált valóra a Péli Tamás Múzeum átadásával, melynek célja, hogy a
nemzetközi mércével is jelentős, az utókor által mégis kissé mostohán kezelt
művész alkotásait szélesebb körben is megismerjék az érdeklődők. A kiállítás és
gyűjtemény magánszemélyek, Újpest Önkormányzata, az Új Köztársaság Alapítvány
és az ,,Eötvös József” Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság segítségével
valósulhatott meg a Tél utcai Közösségi Központban.
Az ünnepélyes
megnyitón Déri Tibor polgármester, Molnár István Gábor, az Újpesti Cigány
Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Herfort Marietta roma aktivista mondott
beszédet. Rényi András művészettörténész, egyetemi tanár rövid tárlatnyitó
előadásában ismertette Péli Tamás művészetének legfontosabb jellemzőit és
helyét a 20. századi európai és magyar festészetben, Pethes Mária költő, Péli
egykori fontos alkotótársa pedig saját versét szavalta el.
Péli Tamás
Budapesten, a Józsefvárosban született 1948-ban; anyai nagyapja Fejes Nyári
Lajos cigányprímás, édesapja, Péli József „Dodó” arany- és ezüstműves mester
volt.
Gyerekkorától rajzolt, képzőművészeti tanulmányait a Képző- és
Iparművészeti Gimnáziumban kezdte, majd egy műpártoló holland házaspár
segítségével húszévesen felvételt nyert az amszterdami Királyi Képzőművészeti
Akadémia murális szakára.
Hollandiában
mutatkozott be először kiállításon, de műveit Franciaországban és
Nyugat-Németországban is láthatta a közönség. 1974-ben tért vissza
Magyarországra, ahol két évig rajzot és földrajzot tanított az újpalotai „lila”
iskolában. Az évtized második felétől folyamatosan jelen volt a magyarországi
képzőművészeti életben.
Péli célul tűzte
ki az önálló cigány képzőművészet megteremtését és annak az európai
képzőművészetbe történő bekapcsolását. A reneszánsztól és a barokktól
inspirálva, az európai és a keleti kultúra jelképeihez visszanyúlva - sajátos,
egyéni, mitologikus művészetet teremtett.
1982-ben a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megbízásából készített Julianus barát, Kőrösi
Csoma Sándor és Apáczai Csere János tiszteletére egy 12 négyzetméter nagyságú
triptichont, egy évvel később, az egykori Tiszadobi Gyermekvárosban adták át
hatalmas, közel 43 négyzetméteres Születés-pannóját, mely a cigányok
magyarországi történetének dokumentatív összefoglalása.
A festészet
mellett Péli a hazai kulturális és politikai életben is aktív szerepet vállalt,
egész életében a cigányság jogainak érvényesítéséért harcolt.
1992-től - két
évvel később bekövetkezett haláláig - a Magyar Országgyűlés tagja volt.
(Szövegforrás: Újpest
Média - ,,RD”)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár
Julianna
MMDR
Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.-
és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ
MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti
tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
