A konferencia
megnyitóján prof. dr. Kásler Miklós intézetvezető elmondta, hogy Trianon
következményei több mint 100 év után is itt vannak velünk, traumája nemcsak a
magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett.
Trianonra az
ország olyan szellemi választ adott, amely Nobel-díjakban, a tudományban, az
irodalomban, a zenében nyilvánult meg, miközben az ország átalakította iparát
és mezőgazdasága viszonyait, az életszínvonal tekintetében pedig 1938-ra
majdnem utolérte Ausztriát.
Az 1920-ban aláírt
trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott,
ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer
négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
Kásler Miklós nyitóbeszédében
külön kiemelte Teleki Pál néhai kormányfő, kiváló földrajztudós személyét is,
akinek munkásságát 1912-ben, az Egyesült Államokban tett körutazása során,
amerikai kollégái a legmagasabb elismerésben részesítettek.
A konferencia levezető
elnöke Raffay Ernő történész, a Trianon Kutatócsoport vezetője volt.
Raffay Ernő
történész, az MKI Trianon kutatócsoportjának vezetője köszöntőjében arról
beszélt, hogy a konferencián rendkívül komoly tudományos előadások hangzanak
el, kizárólag szakmai alapon, levéltári forrásokra támaszkodva, mindenféle
szélsőségektől mentesen.
Kiemelte, hogy a
konferencián a tudományos és művészi élet számos jeles képviselője vesz részt,
erre pedig úgy tekint, hogy ők jelenlétükkel valamennyien a Trianon
kutatócsoport munkáját támogatják.
Mint az esemény
mellé kiadott tájékoztatóban írták, a konferenciáján elhangzó előadások a
politikatörténet, a nemzetiségi kérdés, a hadtörténet, a térképészet, a
kultúra, az oktatásügy, a könyvkiadás, a jogtörténet, a lengyel-magyar
kapcsolatok és a „görög Trianon" témaköreit ölelik fel.
A témakörök
sokfélesége azt mutatja, hogy a trianoni országdarabolásnak sok, egymással
összefüggő oka volt, illetve, hogy Trianon napjainkig ható következményei is
kiterjednek az élet szinte mindegyik területére.
A kilenc előadás
közül öt a román-magyar, egy a lengyel-magyar kapcsolatokról, egy a görög-török
viszonyról szól, egy a Székely Himnusz keletkezéséről, mint a nemzeti
összetartozás fontos tényezőjéről, egy pedig egy holland emberről, aki
megértette és támogatta a magyarok Trianon elleni küzdelmét.
Az Országgyűlés
2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első
világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az
erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság
minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek
államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és
közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az 1920-ban aláírt
trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott,
ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer
négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
(Forrás: MKI, MTI)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár
Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.-
és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ
MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti
tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése