Az Európai
Űrügynökség elfogadta az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját, amely a
világon az első küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét,
keletkezését és fejlődését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók
és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és
Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének
(ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
Az Ariel a Nap körül fog keringeni, a Nap–Föld rendszer második Lagrange-pontja (L2), egy gravitációs stabilitási pont körüli pályán, 1,5 millió kilométerrel a Föld pályáján túl
Tizenhét országban
több mint 50 intézet munkatársai vettek részt az elmúlt öt évben a küldetés
tudományos célkitűzéseinek, illetve műszerei terveinek kidolgozásában, amely
révén lehetővé válik, hogy az Ariel a jövőben ezer, Naprendszeren kívüli
planétából álló, változatos bolygómintát vizsgálhasson.
Az Ariel terveit
egy sor szigorú tesztnek vetették alá 2020 folyamán, amelyek során a projekt
technikai megvalósíthatósága mellett a tudományos kiválóságot is bizonyítani
kellett. A terveket az ESA tagállamai elfogadták, ami azt jelenti, hogy a
konzorcium folytathatja a munkát, és a 2029-re tervezett felbocsátást szem
előtt tartva megépíthetik az űreszközt.
Giovanna Tinetti
professzor (University College, London), az Ariel vezető kutatója elmondta: „Mi
vagyunk az első generáció, amelyik más csillagok körül keringő bolygókat képes
tanulmányozni. Az Ariel pontosan ezt a lehetőséget ragadja meg, és több száz planéta
természetét és fejlődését fogja felfedni Galaxisunkban. A mostani döntéssel egy
lépéssel közelebb kerültünk ennek az álomnak a megvalósításához.”
Az Ariel lesz az
első küldetés, amelyet kifejezetten arra fejlesztenek ki, hogy fedési
exobolygók százainak légköri összetételét és légköri termális tulajdonságait
vizsgálja. Az űrtávcső mérései révén bepillantást nyerhetünk az exobolygók
változatos világába: a célpontok között lesz extrém forró és mérsékelt
hőmérsékletű, valamint gázóriás és csillagához közel keringő kőzetbolygó is.
Az Arielnek egy
1,1 x 0,7 méteres elliptikus főtükre lesz, amivel a tervek szerint a távoli
csillagrendszerek látható tartománybeli és infravörös sugárzását fogja
megfigyelni. Egy infravörös színképelemző színeire bontja ezt a fényt, amiben a
bolygók légkörét alkotó gázok ujjlenyomatait tudják megfigyelni, amikor a
bolygó elhalad a központi csillaga előtt vagy mögött. Az Ariel berendezései
lehetőséget adnak felhők megfigyelésére az exobolygók légkörében, miközben
biztosítják, hogy az űrtávcső nagy pontossággal a megfigyelendő csillag
irányába mutasson a mérések során.
Szabó Róbert, az
ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet igazgatója, a magyar hozzájárulás
koordinátora elmondta: „Az Ariel egy újabb kitűnő példája a magyar űripar és a
magyar kutatók nemzetközi együttműködésének. A magyar részvétel elengedhetetlen
ahhoz, hogy a hazai kutatók világszínvonalú mérésekhez juthassanak, és
nemzetközileg versenyképes kutatásokban vegyenek részt. Az már csak hab a
tortán, hogy ha valaha életet fedezünk fel a Naprendszeren kívül, azt
legvalószínűbben pontosan az Arielhez hasonló berendezésekkel fogjuk elérni.
Fantasztikus érzés, hogy ehhez a munkához magyar szakemberek is hozzájárulnak.”
***
Magyar
részvétel az Ariel-programban
Az ELKH CSFK KTM
Csillagászati Intézetének kutatói a bolygóatmoszférák vizsgálatán túl a
célpontok gazdacsillagainak alapos vizsgálatával is hozzájárulnak az Ariel
célkitűzéseinek megvalósításához. A csillagaktivitás megértése több szempontból
is fontos: egyrészt zajforrást jelent a méréseknél, másrészt egy-egy
napkitöréshez hasonló jelenség közvetlen hatással lehet a bolygók légkörére, és
ezek a változások is kimutathatók lesznek az Ariel műszereivel. Ezenkívül az
egyes bolygófedések közötti több órás szükségszerű szünetek tudományos
hasznosítására is tettek javaslatot: a kieső időben az Ariel fiatal csillagok,
barna törpék középinfravörös spektroszkópiáját végezhetné. Ezáltal betekintést
lehetne nyerni a fiatal csillagok körüli korongokban zajló komplex kémiai
folyamatokba. Ezek a megfigyelések a földfelszínről nehezen megvalósíthatók,
továbbá az infravörös űrtávcsövek jelenleg is rendkívül ritkák.
Az Arielen
található, a látható tartományban dolgozó három fotométer és a spektrográfok
adataiból származtatható, infravörös széles sávú fényességmérésen alapuló
vizsgálatokat az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, Szabó M.
Gyula vezeti. Ezek a mérések – sikeres küldetés esetén – először teszik majd
lehetővé az exobolygók egyidejű fotometriai és színképei vizsgálatát, olyan
pontossággal, amely mellett a bolygó forgása, a körülötte lévő gyűrűk, a
felszín tükröződése súroló fényben, a bolygók körüli holdak és a bolygók
párolgása, illetve a bolygó körüli üstökösök porának analízise is elvégezhető
lesz.
A miskolci ADMATIS
Kft. – egy nagyobb magyar beszállítócsapat vezetőjeként – fedélzeti eszközöket,
és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges
berendezéseket fog szállítani. Az űreszközbe beépül egy speciális radiátor,
amelynek az a funkciója, hogy a műhold belsejében lévő kritikus eszközök –
jellemzően a detektor és az elektronikák – hőmérsékletét nagyon pontosan
szabályozza. Három darab olyan konténert is készítenek majd, amelyekben az
űrtávcsövet szállítják közúton Európa-szerte, biztosítva a benne lévő több
százmillió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes
környezetét, tisztaszobai körülmények között. Szintén magyar hozzájárulás lesz
az űreszköz angliai összeszereléséhez használandó különböző szerelőkeretek,
pozicionáló berendezések és állványok gyártása.
Az
Ariel-programban való magyar részvétel megvalósulását az ESA PRODEX programján
keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatja.
***
Alapadatok:
Ariel (Atmospheric
Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey):
Elliptikus
főtükör: 1,1 x 0,7 méter
Műszerek: 3
fotometriai csatorna és 3 spektrométer, amelyek a 0,5 – 7,8 mikrométeres
hullámhossztartományt fedik le
A küldetés
élettartama: legalább 4 év
Várható indítás:
2029
Műszeregyüttes
tömege: kb. 500 kg
Felbocsátott
tömeg: kb. 1500 kg
Pálya: a Nap–Föld
rendszer L2 Lagrange-pontja
ESA hozzájárulás:
kb. 550 millió EUR, ehhez jön a résztvevő országok együttes hozzájárulása a
műszeregyüttes finanszírozásához
Hordozórakéta:
Ariane 6-2 Francia-Guyanából, a Comet Interceptorral együtt
(Forrás: ELKH CSFK
KTM Csillagászati Intézet; ESA/STFC RAL Space/UCL/Europlanet-Science Office))
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI, KFKI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése