EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKNYILATKOZATOT ÍRT ALÁ AZ MTA ÉS AZ MMA

Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia,

és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az együttműködés egyik fő célja magyar kulturális, művészeti és tudománytörténeti jelentőségű értékek megőrzése határainkon innen és túl. A megállapodás létrejöttét az ünnepélyes aláírás helyszínén, az MTA Székházában köszöntötte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A 2022. december 14-én aláírt szándéknyilatkozat szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) együttműködnek a kiemelkedő hazai és egyetemes magyar tudományos és művészeti eredmények megszületésének elősegítése, széleskörű megismertetése, valamint a kulturális élet gazdagítása érdekében. A célok között szerepel a Magyar Művészeti Akadémia tagozatai és az MTA önálló, társult testületeként működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) osztályai által szervezett művészeti programok és egyéb kezdeményezések ösztönzése és támogatása.

„Mindkét Akadémia tagjait, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait is egyaránt jellemzi, hogy az emberi szellem és kreativitás egyetemessége mellett azok iránt a nemzeti értékek iránt is elkötelezettek, amelyeket Széchenyi és nemzedéke Akadémiája képvisel. Akadémiáink tagsága, vezetői világosan látják az alkotó értelmiség felelősségét a világ, Európa, közvetlen térségünk és hazánk sorsáért, és nélkülözhetetlen szerepét annak alakításában” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében:

***

Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Úr, Államtitkár Úr, Alelnök Asszony és Urak, Főtitkár Urak, Főtitkárhelyettes Asszony, Kedves Kollégák és Vendégeink!

Amikor az Országgyűlés képviselői, alkotmányozó hatalmukkal élve, az Alaptörvénybe foglalták, hogy „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát”, nagy feladatot és felelősséget róttak e két intézményre. Az alkotmányban garantált szabadság azonban egyedülálló lehetőséget is ad Akadémiáinknak küldetésünk teljesítésére. Mindketten jelentős tagsággal, elismertséggel, továbbá jogosítványokkal és eszközökkel is rendelkezünk ahhoz, hogy a tudományos kutatásnak, illetve a művészi alkotásnak megbecsülést szerezzünk, azt megtartsuk, és támogatást biztosítsunk. Mindkét Akadémia fontos törekvése a szakmai közélet szervezése.

Vállalásunk az is, hogy a tudományos és művészeti eredményeket, alkotásokat a lehető legszélesebb körben megismerjék, értékeljék, élvezzék, igényeljék, és hasznosítsák a társadalom tagjai. Az Akadémiák fontos szerepet játszanak abban, hogy a tudomány és a művészet hazai művelése a nemzet építését, az egész emberiség gazdagítását szolgálja. Ehhez kiegyensúlyozott, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat szükséges a kormányzattal. Ez a kapcsolat mindenekelőtt a kultúra, tudomány és innováció kormányzati felelősével kell működjön. Ezért is jelentős, hogy itt van velünk Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. Tárcája feladatköre önmagában is visszaigazolja a kultúra és az innováció, azon belül a tudomány és a művészet szoros kapcsolatát a jelenlegi kormányzati stratégiában. A tudomány és a művészet, általában a kultúra nemzetstratégiai szerepe kihat az egész kormányzatra és a politikai közösségre, határon innen és túl. Az Akadémiák szerepe jelentős az ország külföldi elismertetésében, megbecsülésében és érdekérvényesítésében is.

Az azonos közjogi helyzet és a felsorolt azonosságok, de még az eltérő adottságok is magától értődően felvetik a két Akadémia közötti együttműködés szükségességét. Mindkét Akadémia tagjait, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait is egyaránt jellemzi, hogy az emberi szellem és kreativitás egyetemessége mellett azok iránt a nemzeti értékek iránt is elkötelezettek, amelyeket Széchenyi és nemzedéke Akadémiája képvisel.

Akadémiáink tagsága, vezetői világosan látják az alkotó értelmiség felelősségét a világ, Európa, közvetlen térségünk és hazánk sorsáért, és nélkülözhetetlen szerepét annak alakításában. Csak néhányat emelnék ki az együttműködés keretrendszeréből:

Az MTA történetében kulcsfontosságú lépés volt területi bizottságaink megalapítása a vidéki egyetemi városok vonzáskörzetében, megfelelő adottságú székházakkal, munkatársakkal felvértezve, ami lehetővé tette az Akadémia küldetésének megvalósítását az egész országra kiterjedően. Szándéknyilatkozatunk szerint ezen a kiépített infrastruktúrán kezdheti majd el az MMA is hatékonyabban szervezni vidéki programjait.

Agykutatóként számomra különlegesen izgalmas területe együttműködésünknek a művészettel nevelés tudományos megalapozása, hangsúlyos bevezetése a közoktatásba, a döntéshozók meggyőzése ennek jelentőségéről. A katartikus művészeti élmények - főleg, ha részt is veszünk a művészi értékteremtésben - fokozzák érzelemgazdagságunkat, gazdagítják belső világunkat, ezáltal pedig fokozzák a tanulási képességet és a kreativitást. Ezt senki sem látta jobban, mint a tudós-művész Kodály Zoltán, Akadémiánk volt elnöke, akinek alábbi mondatait rendszeresen idézem:

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, egy olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.”

Mintha kutatóknak, tudósoknak mutatott volna utat! Mert mit csinál a tudós? Az adott kor legfejlettebb új technikáit használva próbálja kitolni a megismerés határait, amennyire csak lehet. De ott újabb határokba ütközik, és ha nem képes e határok mögé pillantani, akkor nem fogja tudni, hogy mi a legjobb új hipotézis, a következő lépés a továbbhaladáshoz, milyen új kísérletek, módszerek szükségesek. E határok mögé pillantást teszi lehetővé a fejlett belső világ, a művészeti és egyéb katartikus élmények révén épülő érzelemgazdagság és motiváltság.

Az említett két kiragadott példa is igazolja, hogy a közösen vallott értékek és a vállalt felelősség felülemel bennünket minden olyan tényezőn, ami meggátolhatná, vagy akadályozhatná az eddiginél szorosabb együttműködésünket. A két Akadémia vezetőiben megérett a felismerés, hogy együttműködve saját feladataikat is jobban el tudják látni, és közös feladatokat is vállalhatnak. Ösztönözni fogjuk testületeinket, tagjainkat is a tudományos és művészeti közélet közötti kapcsolatok fejlesztésére. Nem csak reprezentatív rendezvényekre gondolunk, amelyekre máris egyre több példa van. Ahol szükséges, a tisztázó vitákra, s az előremutató megoldások megtalálására is vállalkozni akarunk. Számos olyan kérdés van, amelyek nem csak a tudományos és a művészeti közösséget foglalkoztatják. A társadalom számára is fontos ügyekben megtalált válaszok a politika, a jogalkotó és a közigazgatás számára is használható megoldásokat kínálhatnak.

Közügy a tudós és művész tehetségek fellelése és kibontakoztatása, a múltbeli és a megszülető szellemi alkotások megbecsülése. Közérdek a szellemi alkotások hasznosítása a társadalom minden tagjának a javára, az ország harmonikus fejlődése, a jól működő magyar állam és a nemzeti kultúra gazdagítása érdekében.

Világszerte egyre nagyobb a feszültség, korábban szunnyadó konfliktusok éleződnek ki. Egyre többször tapasztaljuk, hogy megmerevednek az álláspontok, és radikalizálódnak a szembenálló erők. Sokszor mutatkozik késlekedés a párbeszéd és a kibontakozás kölcsönösen elfogadható megoldásainak a megtalálásában. Mindennek a terheit, a vele járó szenvedést, nélkülözést, veszteségeket ártatlan embereknek kell elviselniük. Mindez a békés alkotómunkát, a tudományos és a művészi alkotómunkát is súlyosan érinti. Ebben a világhelyzetben nagyon fontos üzenet a történelmi megosztottságokon felülemelkedni tudó Akadémiák együttműködésének példája.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Ezzel a felhívással zárul az Alaptörvényünk. A mai esemény is igazolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia megértette ennek üzenetét.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

***

Vashegyi György, az MMA elnöke az aláírási ünnepségen kiemelte: a magyar tudomány és művészet legjelesebb alkotói közül eddig is sokan képviselték a kultúra egységének az eszméjét. Művészet és a tudomány az MMA életében elválaszthatatlanok egymástól. Példaként említette, hogy első alkalommal került sor idén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében az MMA konferenciájára 2022. november 21-én az MTA székházában.

„Csak egy kis mutáció kell egy fachwerkes régi házhoz és egy növénylenyomat-szerű vázszerkezetet tud adni” – idézte Vashegyi György, az MMA elnöke az építőművészet és a biológia átjárhatóságának a szépségéről a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, Makovecz Imre építőművész gondolatát, melynek horizontját tovább tágítva leszögezte: a szellemi életben és a gyakorlati, való világban számtalan út nyílik, amelyen művészet és tudomány határai átjárhatóvá válnak, majd e határok el is tűnnek.

Az együttműködés keretében továbbfejlesztik a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT) annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézményekben oktató, kutató, illetve fokozatot szerző alkotó- és előadóművészek szakmai eredményei (más tudományterületekhez hasonlóan) az adott művészeti ágnak megfelelő szempontok szerint dokumentálhatók legyenek.

A célok között szerepel a művészettel nevelés hazai közoktatásban történő alkalmazása és meghonosodása érdekében az elméleti szempontok és gyakorlati feltételek feltárása, a művészettel nevelés előnyeinek megismertetése a döntéshozókkal, a pedagógusokkal és a közvéleménnyel.

Az MTA területi bizottságokat működtet a vidéki egyetemi városok vonzáskörzetében, küldetésének az egész országra kiterjedő megvalósítása érdekében. A szándéknyilatkozat szerint ezt a kiépített infrastruktúrát és kapcsolati hálót a jövőben az MMA is igénybe veheti regionális hálózata kiépítéséhez és annak révén a vidéki programjainak a szervezéséhez.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a kormány nevében üdvözölheti a megállapodás aláírását. Mint fogalmazott, ennek az együttműködésnek azért is létre kellett jönnie, mert sok átfedés van a két szféra és az azokat képviselő két akadémia között, és számos „hozománya” lehet a tudomány és a művészet összefogásának. „Mind a tudomány, mind a művészet a belső lényeget keresi, a szépet, a jót és az igazat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ezek keresése olyan univerzális szabály, amely hozzájárul a túlélőképességünk és a kultúránk megőrzéséhez.

(Forrás: MTA)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna