Két nap alatt 32 szakember tartott előadást aktuális
témákról
a Magyar Tudományos Akadémia gyönyörű Dísztermében.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szeptember 26-án
és 27-én 12. alkalommal rendezte meg „A média és az internet hatása a
gyermekekre és fiatalokra” című konferenciáját a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A
két nap alatt 32 szakember tartott előadást aktuális témákról, egyebek mellett
az álhírekről, a social media platformokról, az illegális tartalmakról, a
deepfake-jelenségről és persze a média jövőjéről.
Kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, ahová etikus
hackereket hívtak meg. Az eseményt online lehetett követni a Gyermekmentő
Szolgálat és a Safer Internet Program honlapján és Facebook-oldalain. (Az
előadások október közepétől lesznek elérhetőek a Gyermekmentő Szolgálat
YouTube-oldalán.)
***
A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
alapító elnöke nyitotta meg és vezette le. Köszöntő beszédében kiemelte,
örömteli, hogy a tudás palotájában ilyen sok szakember gyűlt össze az oktatás,
a média, a tudomány, az IT-szektor, a kormányzat és a civil szféra
területeiről, és még hackereket is sikerült megnyernünk.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ,,Belső
világunk és az információrobbanás hatásai a memóriafolyamatokra” címmel tartott
előadást. Felhívta a figyelmet arra, milyen neurológiai problémákhoz vezet a
gyermekek céltalan szörfözése az interneten. Ilyenkor ugyanis fokozatosan
elvész a motiváció, az érzelmi viszonyulás, viszont teleíródnak az agy átmeneti
tároló rekeszei olyan információkkal, amelyekből egyetlen eredeti, új gondolat
sem fog támadni. Azt tanácsolja a szülőknek, tudatosan keressenek olyan
elfoglaltságot gyermekük számára, amely gazdagítja a belső világukat, és
érdekesebb, mint a világháló.
Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az
NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a deepfake-jelenségről szólt
előadásában. Kifejtette, a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó
technológiák évek óta komoly kihívás elé állítják a kiberbiztonsági
szakembereket. Ezen belül a deepfake az egyik olyan megvalósítás, amelynek
szerepéről és veszélyeiről számos tanulmány született, de érdemi technológiai
védelem még nem terjedt el ellene széles körben. Eközben a kiberbűnözés, a
kiberhadviselés, a kiberkémkedés és a hacktivizmus területén sorra látnak
napvilágot olyan hírek, melyek arra utalnak, hogy a támadó oldal aktívan
használja ezt a megoldást. Különös hangsúlyt ad a témának az orosz-ukrán
háború, ahol rögtön az összecsapások elején mindkét fél élt a deepfake-kel. Ez
a technológia villámgyorsan fejlődik, ezért fontos, hogy minél szélesebb körben
ismertté váljon. Krasznay Csaba vezette le a kerekasztal-beszélgetést a
hackerekkel, amely az internethasználatot a másik oldalról mutatta meg.
Klausz Melinda, a kozossegi-media.com ügyvezetője elmondta,
hogy egy ,,átlagos” tini naponta 9 órát aktív az online térben, ebből egyre
több időt töltenek a TikTok-on és a legújabb közösségimédia-felületen, a
BeRealen, vagy éppen a Poparazzin. Bár ez utóbbi eredetileg vidám, táncos
videókat bemutató platform, mára igencsak veszélyes, sőt életveszélyes
tartalmakat is bemutat, és sokszor erre ösztönző challengeket is tartalmaz,
nagyon sok szülő nincs tisztában ezzel. Az új felületek már nem csupán arra
biztatnak, hogy magunkról készítsünk tartalmakat, hanem a barátainkról is, így
gyakran adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. A TikTok ráadásul minden
korábbinál gyorsabban ráhangolódik a felhasználó igényeire, így nem csupán
beszippantja és addiktív módon függővé teszi a gyerekeket, hanem a kínai
államnak szolgáltatott adatok által könnyen kiismerhető, manipulálható, és akár
zsarolhatóvá is válhat a felhasználó.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető
igazgatója prezentációjában azt járta körül, hogyan lehetnek biztonságban a
gyerekek a világhálón. Sok praktikus internet-biztonsági tanács létezik,
amelyeket érdemes betartani. Alapvető például, hogy erős jelszót használjunk,
ne osszunk meg olyan tartalmakat, amelyekből bárki rájöhet arra, hogy hol
lakunk. Ne mondjunk olyan véleményt, amely a végén gyűlöletbeszéddé alakulhat.
Ne piszkáljuk egymást a neten. Ezen kívül kiemelte a szülők és az oktatók
szerepét. A gyerekekkel ki kell alakítani egy olyan légkört, amibe hajlandóak
bevonni minket.
Bojti Andrea, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus
előadásában rámutatott: egy friss magyar kutatás szerint a mai középiskolások
mintegy 20 százaléka ,,kütyüfüggő”. Ez napi hat óra netezést jelent. Ezért
lényeges, hogy fokozatosan vezessük be a gyerekeket az internet világába,
kezdve ott, hogy pici korában mennyi mesét néz, és szabjuk meg a kereteket. A
szakember úgy véli, hogy a bizalom kialakítása a családon belül kulcsfontosságú
azért, hogy a gyermek ne meneküljön az online térbe. Szülőként akkor lehet jól
jelen lenni a gyerekek digitális világában, ha a fokozatos partnerséget tartják
szem előtt.
Bereczki Enikő, ifjúsági- és generációs szakértő,
mentálhigiénés prevenciós specialista ,,A rejtélyes Z generáció - Együttműködés
a mai tizen- és huszonévesekkel” című előadásában arról beszélt, hogy a mai Z
generáció (1996 és 2009 között születettek) tagjait számos olyan hatás éri,
melyek erőteljesen formálják a nemzedék karakterét. Ilyen például a
világjárvány, a szomszédos háború és az annak hátterében megjelenő gazdasági válság,
a folyamatos online kitettség, az influenszerek hatása és az ehhez kapcsolódó
holdudvar-hatás. A megváltozott társadalmi, és a nevelésben megjelenő szokások
miatt ma már elengedhetetlenül fontos a bizalomépítés és a nyitás a Z generáció
felé ahhoz, hogy az idősebb korosztály tagjai is befolyással legyenek az
életükre. A szülők, a pedagógusok és a munkáltatók is lehetnek influenszerek
(befolyással bíró személyek), ha az előítéleteket félreteszik, és mentori
attitűddel nyújtanak iránymutatást.
***
A zárszóban Edvi Péter kihangsúlyozta, hogy valamennyi
előadó, résztvevő és a szervezők is egyetértettek abban, mennyire fontos a
gyerekek, tanárok és szülők oktatása a biztonságos internethasználatra. Erről a
NAT-ban is több információ szerepelhetne. Azt is megállapították, hogy az
internettel kapcsolatos törvények szabályozása többször túlzó, elévült, ezeket
a mai követelményeknek megfelelően módosítani kellene.
A konferenciát idén is online lehetett követni a
www.saferinternet.hu és a www.gyermekmento.hu honlapokon, illetve a
Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet Program FB-oldalain. (FB:
@Saferinternet Magyarország, @nemzetkozi.gyermekmento)
A szervezők - a korábbi évekhez hasonlóan - az előadások
videóanyagát és prezentációját 2022. október közepén feltöltik a Nemzetközi
Gyermekmentő Szolgálat YouTube-csatornájára (Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
- YouTube).
Szervezetünk 2019-től működteti a hotline-t is, ahol a
felhasználók bejelenthetik a káros és illegális tartalmakat a www.biztonsagosinternet.hu
felületen.
***
A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap
kampányprogram-sorozatába illeszkedett.
A rendezvény főtámogatója az Európai Unió volt.
További támogatók voltak: Google.org és T-Systems
Magyarország.
(Forrás: https://www.gyermekmento.hu/)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár
Julianna
(szerk.-
és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ
MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti
tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
