2021. június 30., szerda

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK

Egyre többen fedezik fel a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincseit

Évről évre növelik népszerűségüket a hazai nemzeti parkok. A legtöbb
vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta tavaly.



Az igazgatóság által üzemeltetett bemutatóhelyeket mintegy 318 ezer regisztrált látogató kereste fel 2020-ban – derül ki az Agrárminisztérium (AM) és a Klímapolitikai Intézet közös kutatásából.

Jelentősen, az elmúlt 10 év alatt 40 százalékkal növelte látogatói számát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A tavalyi évben minden harmadik nemzeti parkba látogató vendég ezt a térséget választotta úticélul.  A növekvő érdeklődés nagyban köszönhető annak, hogy az igazgatóság folyamatosan fejleszti ökoturisztikai létesítmény-hálózatát és változatos programokat kínál a szabadidő aktív eltöltésére. Emellett szálláshelyeiknek köszönhetően akár több napos kikapcsolódást is tervezhetnek az ide érkezők.

A látogatók jelenleg 44 bemutatóhely közül választhatnak: 5 látogatóközpont és 7 kisebb látogatópont, 4 látogatható barlang, 1 tájház, 2 természetiskola, valamint 25 tanösvény mutatja be élményszerűen a Balaton világát, a térség természeti-, táji- és kulturális értékeit. A közeljövőben tovább bővül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kínálata, az északi parton a Lóczy-barlang Látogatóközpont, míg a déli parton a Berek Világa Látogatóközpont várja majd a vendégeket.

Az igazgatóság kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre is, programjaikon évente több mint 50 ezer diák vesz részt. Számukra olyan különleges élményeket kínálnak, mint levendulás szappan készítése Tihanyban, vagy például kénsavas kőzetvizsgálás a geopark túrán. A kicsiket csillagásztábor várja a Pannon Csillagdában, de kipróbálhatják a könyvkötést és a kosárfonást a Kis Mesterségek Házában. Csopakon a Pele apó sétaút tábláin számos természetről szóló információ olvasható, és a park patakjában Bisel-vizsgálatokat is végeznek az iskolásokkal.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben jött létre. Területe a Balaton északi partján húzódik és 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Az igazgatóság működési területe kiterjed Veszprém- és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, illetve Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre. 

A nemzeti park tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként - 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti park földtani, természeti és kultúrtörténeti értékeit a Bakony–Balaton UNESCO Geopark mutatja be a nagyközönség számára.

***

(További fotók a Csopak/Bakony-Balaton UNESCO Geoparkról:

https://osszmagyar-oromhir.blogspot.com/2020/09/csopaki-jogatabor-i-resz.html)

https://osszmagyar-oromhir.blogspot.com/2020/09/csopaki-jogatabor-ii-resz.html


(Forrás: AM Sajtóiroda)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 


ROSTALLÓI ÖKOTUDATOS NEVELÉSI KÖZPONT

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd 
forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd
forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta
az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős államtitkára szombaton
a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt.
kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

 


Zambó Péter kifejtette, az állami erdőgazdaságok a Téry Ödön Nemzeti Turistaház Fejlesztési Program keretében, az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal együttműködésben mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak az erdei szálláshelyek kialakítására, felújítására. Az államtitkár elmondta, az erdők az elmúlt időszakban az egyik legfontosabb belföldi turisztikai célponttá váltak. 

Országos szinten az erdőben eltöltött látogatói napok meghaladják az évi 40-45 millió alkalmat. A természetjárás, a kirándulás általános lett nemcsak a főváros és a nagyobb városok körüli erdőkben, hanem az ország távolabbi régióiban fekvő, máig vadregényes, nagy, összefüggő erdőtömbökben, így a Zemplénben is - tette hozzá.

Zambó Péter kifejtette, a kormány elkötelezett a meglévő erdőterület fenntartása és az új erdők létrehozása mellett. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek ezen a téren is: növekvő pályára sikerült állítani a korábban csökkenő erdőtelepítési tendenciát, egyre nagyobb területen alkalmazzák a természetközeli erdőgazdálkodási módszereket. 

A természetvédelmi területen dolgozó szakemberek vezetésével pedig elkészült az ország ökoszisztéma térképe, valamint támogatásokat nyújtanak a magángazdálkodók számára az ökológiai sokféleséget szolgáló erdők létrehozására.

Zambó Péter hangsúlyozta, mindannyiunk felelősége az erdők, a természeti értékeink megőrzése. Az elmúlt félévben a Tisztítsuk meg az országot! kormányzati program keretében több mint tizenkétezer-ötszáz köbméternyi illegális hulladéktól sikerült megtisztítani az erdőket.

Az államtitkár azt mondta, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó cégcsoport, köztük a mai fejlesztést végrehajtó Északerdő Zrt. tudatos hálózat-építéssel tárja fel az erdők értékeit a látogatók előtt. A környezeti neveléssel összefüggésben azt mondta, az erdők védelmére és tiszteletére tanítanak azok az ismeretterjesztő anyagok, kiállítások és erdei iskolás foglalkozások, amelyek a ma átadott rostallói központban találhatók.

***

Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, ha az Európai Unióban egy statisztika készülne a felújított turistaházak tekintetében, akkor Magyarország az élvonalhoz tartozna. A kormánybiztos szerint, ugyanis nincs még egy olyan ország, ahol az elmúlt 3-4 évben olyan gyors ütemben újítottak volna fel turistaszállókat, szálláshelyeket, mint nálunk. Elmondta azt is, hogy 2018 óta 98 turistaház fejlesztését támogatták és jelenleg is több hely felújítása van folyamatban.

Kiemelte, színes és versenyképes programokkal lehet a fiatalokat megszólítani, hiszen az a cél, hogy az erdőjárás, kirándulás és a turistaszállóban való pihenés egy „trendi” dolog legyen. A Zempléni-hegységben rengeteg a látnivaló, ennek érdekében idén itt rendezik meg először a VándorViadalt, ami az ötödik éve tartó Vándortábor Program új eleme. 

***

Zay Adorján, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén, a Zempléni-hegység szívében lévő, kihasználatlan épületek újragondolásával jött létre. Az új komplexum létrehozásának célja egyrészt az volt, hogy új funkciót kapjon a terület, másrészt egy olyan attrakciót akartak létrehozni a Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) Rostalló állomása környékén, amiért megéri Kőkaputól tovább utazni.

A létesítmény két fő pillére a 34 fő befogadására alkalmas szálláshely, valamint a foglalkoztató és kiállítási épület. Az érdeklődök egy interaktív kiállítás keretében ismerhetik meg az erdő élővilágát, vagy akár körbe is nézhetnek az életnagyságú vadászlesről. A kutatószobában lehetőség van az élő- és élettelen környezet vizsgálatára, a foglalkoztató teremben pedig akár kisebb létszámú konferenciát is meg lehet tartani. Az épületek mellett egy játszótér is várja a gyerekeket.

***

A RÖNK a hagyományos zempléni falu építészeti elemeit is megjeleníti egy mini skanzen formájában.

A komplexum a Téry Ödön Nemzeti Turistaház Fejlesztési Program 450 millió forintos támogatásából valósult meg.

 

(Forrás: AM Sajtó)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna


TARSOLYKINCSEK A RÁKÓCZI-KORBÓL

Tarsolykincsek A Rákóczi-szabadságharctól II. Rákóczi Ferenc újratemetéséig

Válogatás Máday Norbert és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és Máday Norbert kecskeméti
magángyűjtő kollekciójából tár egy reprezentatív válogatást látogatók elé. 
A kiállítás mintegy 40 tarsolyt mutat be a 18-20. századból, amelyet
előzményként egy honfoglaláskori tarsoly egészít ki.

 


A korabeli használatot eredeti festmények és grafikák illusztrálják majd. Hasonló kiállítás Magyarországon még nem volt, a tárlat erre a sajátosan magyar egyenruha kiegészítőre irányítja rá a figyelmet, amelynek Hungarikummá nyilvánítását nemrégen kezdeményezték.

A kiállítás nemcsak a felnőttekhez szól, hanem a gyerekekhez is. Ezért a kiállítótérben a vitrinek és a tájékoztató tablók mellett – őket is megszólítandó – a témához kapcsolódó interaktív múzeumpedagógiai játékok kerülnek elhelyezésre.


***

A mindenkori huszárszablyához köthető tarsolyt először a 17. század elején említik, később a Magyar Királyi Testőrség és a vármegyei rendfenntartó alakulatok is használták. A szatmári béke után (1711) számos huszártiszt hagyta el hazáját és terjesztette el a huszár fegyvernemet először Európában, majd később a világban, és ezzel az ikonikus huszártarsoly is bevezetésre került külföldön.

Pettkó-Szandtner Tibor (1866–1961.) egykori huszártiszt, a magyar lótenyésztés bábolnai apostola, közel 150 darab tarsolyt gyűjtött össze a világ számos országából, amelyet a II. világháború után még svédországi, majd egyiptomi emigrációjába is magával vitt. Példátlan gyűjteménye 1982-egy müncheni aukción került kalapács alá, darabjai szétszóródtak a világban. Máday Norbert gyűjtő azonban az elmúlt évtizedekben ennek a páratlan gyűjteménynek több darabját is megvásárolta és visszahozta Magyarországra. A kiállítás címével is Pettkó-Szandtner Tiborra emlékezünk, aki kincsként tekintett, gondolt az általa összegyűjtött tarsolyokra.

A tarsoly szó hallatán legtöbbünknek a honfoglaló férfiviselet nélkülözhetetlen kelléke jut eszünkbe, és a legendás huszár fegyvernem pompás felszerelési tárgya. A 10. századi változat fedelét, egyetlen nagyobb - többnyire részben aranyozott ezüst - tarsolylemezzel vagy kisebb fémveretekkel díszítették, de a legtöbb esetben csak bőrborítással ékesítették. A tarsolyban többnyire a kovát, taplót, valamint a csiholóvasat tartották, esetlegesen más apróságokkal egyetemben. A honfoglalás-kori harcos övéről egy mellékszíjról lógott le a tarsoly, ezen kívül még különböző fegyverek és felszerelési tárgyak. A vezető réteg sírjaiból előkerülő tarsolylemezek igazi műremekek, és ezeknél a relatíve nagyobb felület tág teret adott az ötvösöknek, hogy bemutassák a honfoglalás-kori művészet legsajátosabb díszítőelemeit, az egész-, valamint az egymást csigavonalban keresztező félpalmettákat.

A mindenkori huszárszablyához köthető tarsoly említése először a 17. század elején bukkant fel a hagyatéki leltárakban. A 17. század második felében már számos esetben találkozunk a szablyatarsolyok részletes leírásával is. 1665-ben Bónis Ferenc szederjes bársonnyal borított, portai aranyos, ezüstös kardjához - melynek felkötője zöld selyemmajc volt -, arany és ezüst skófiummal igen gazdagon kivarrott, skarlát színű szablyatarsolyt viselt.

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711.) időszaka egyaránt különleges fegyver-, valamint viselettörténeti szempontból is. Egy olyan fegyvertörténeti korszakot zárt ugyanis le, amely valamikor a 15. század második felében kezdődött és egyértelműen összefonódott a huszárság történetével. Ebben az időszakban a magyar harcidísz jelképévé a „csákós süveg” vált. A többnyire nemesfémből készült - madárszárnyat utánzó - forgóba tűzték a madártollakat, melyekből legelőkelőbb a fekete színű kócsagtoll volt. A mentéhez viselt állati prém szintén rangjelző, a nyesttől egészen a legegyszerűbb rókamálig. Különösen egzotikus volt - a bal vállon átvetett - kacagány, vagyis a „hátibőr” viselése. A legalacsonyabb rangú kuruc tiszteknek is kijárt a farkasbőr, a magasabb rangúaknak párducbőr dukált, de legelőkelőbbnek igazából a tigrisbőr számított.

A kuruc tisztitarsoly teljes leírását adja Duló Ádámnak- Rákóczi fejedelem egyik ismert ezredesének-1704. március 6-án, Sréter Jánoshoz intézett levele, melyben kéri őt, hogy csináltasson számára vörös karmazsinból - gyolcs béléssel - egy tarsolyt. A födele karmazsinszínű posztóból készüljön, aranyzsinórozással, a hátulján pedig levéltartó is legyen. Különösen figyelemreméltó az utóbbi meghagyás, mert jól mutatja, hogy a kuruc tisztek tarsolyaikra levéltáskát is varrattak. Ebben vitték magukkal leveleiket és egyéb irataikat, sőt még kis formátumban kiadott kalendáriumot vagy könyvet is tarthattak benne.

Az előbbiről megemlékezik Pesty György kuruc hadnagy, a fejedelmi biztosnak 1705-ben írott levelében: a kuruckorban a tarsoly, és a lódingnak nevezett töltéstartó színe, valamint díszítése általában megegyezett, mivel anyaguk és díszítésük is hasonló volt. Rozsnyón 1703-ban egy tarsolyt és egy lódingot 2 forint 40 dénárért, egy tarsolyt magában 1 forint 84 dénárért, sőt közönségesebbet 60 dénárért is lehetett kapni. Az 1706-os rimaszombati árszabás szerint azezüstfonállal kivarrott és posztóval borított kész lódingért, valamint tarsolyért 12 forintot kérhettek a lódingkészítők, ha pedig a megrendelő maga adott hozzá arany- és ezüstfonalat, valamint posztót, akkor azonban csupán csak 5 forintot.

Az állandó hadsereg (1715.) megalakulása utáni huszárezredeknél többnyire vörös színű tarsolyok fordultak elő, legtöbbször az uralkodó, ritkábban az ezredtulajdonos névbetűivel, valamint hímzéssel ékesítve. Az 1760-ban Mária Terézia királynő által alapított Magyar Nemesi Testőrség egyenruhája a huszár viselet reprezentatív változata, a magyar főnemesi- fejedelmi kiegészítőkkel bőségesen ellátva. Ez utóbbi legszemléletesebb viseleti tárgya kétségkívül a tigrisbőrből készült kacagány volt. Az ezüstgombokkal, varrásokkal, rojtokkal, sőt sújtással díszített testőrviselet egyik fontos tartozéka volt a tarsoly is, a sugaras díszítésű, ezüstveretes szablyával egyetemben. Az előbbi fedőlapja zöldposztó borítású szattyánbőr volt, melynek közepén haditrófea, felette a császári sas, melynek mellén a koronás magyar címer látható. Az előbbi kompozíciót gazdag ezüst-fémszálas hímzés keretezi.

A tarsoly nemcsak a huszároknál és a testőröknél, hanem a vármegyei rendfenntartó alakulatoknál is használatban volt. A magyar nemesi felkelés, valamint a főispán és az alispán kíséretének a tagjai általában a vármegyék címereivel vagy azok névbetűivel díszített változatot viseltek. Különösen részletgazdagok a világi és egyházi főméltóságok reprezentatív kíséretének a tarsolyai. Igen különlegesek a temetésekre készült tarsolyok. Fontos eseményekre is készültek tarsolyok, ezek közül legfontosabb a királykoronázás volt.

A 19. század első felének legismertebb képviselői a huszártiszti tarsolyok, amelyek az egyenruhától eltérően, többnyire minden ezred számára azonos kivitelben készültek: skarlátvörös posztóval borított, piros szattyánbőr tarsoly, fedőlapján az uralkodói névjellel, felette a császári koronával, melyet gazdag arany- és ezüsthímzés keretez, tölgy-, valamint babérkoszorúval. A tarsoly tetején lévő, három rézkarikába egykor a hordszíjakat csatolták, így a tarsoly combközépig, sőt időnként térdig ért, de ritkább esetekben az alsó széle csaknem a boka vonaláig lelógott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a tarsoly fedőlapja komolyan módosult, hiszen az uralkodói névbetű és a császári korona helyett megjelent a koronás magyar címer. Jelen kiállításon mindkét típus számos - pompás - változatával találkozhatunk, akárcsak a sokszínű, vármegyei tarsolyokkal. 

Igen különleges műtárgya jelen bemutatónak a Rákóczi-hamvak 1906-os hazaszállításakor, a budapesti és más vidéki helyszíneken (Kassa, Késmárk), a halottas kocsikat kísérő díszbandérium egyik tagjának Rákóczi-címeres tarsolya. Ez utóbbit, valamint a történelmi huszárviseletet hűen tükröző egyenruhájukat a neves fegyver- és viselettörténész, Szendrei János tervezte.

A szatmári béke után (1711.) számos huszártiszt hagyta el hazáját és terjesztette el a huszár fegyvernemet először Európában, majd később a Világban. Természetesen az ikonikus huszártarsoly is bevezetésre került külföldön, és - legalábbis katonai vonalon - hosszabb életű volt, mint hazánkban. Európában először Franciaországban és Poroszországban alkalmazták rendkívül sikeresen a 18. században az emigráns huszárokat. Igen korán bevezetésre került a huszár fegyvernem Oroszországban és Svédországban is, majd Hollandiában, Nagy- Britanniában, valamint Bajorországban. Természetesen mindenhol megtaláljuk a felszerelésük között a díszes huszártarsolyt is.

Hazánkban Pettkó-Szandtner Tibor (1866–1961.) egykori huszártiszt, a magyar lótenyésztés bábolnai apostola, közel 150 darab tarsolyt gyűjtött össze a világ számos országából, amelyet a II. világháború után még svédországi, majd egyiptomi emigrációjába is magával vitt. Példátlan gyűjteménye 1982-ben, a német Jan K. Kube műkereskedő egyik müncheni aukcióján került kalapács alá. Az előbbi árverés első tétele egy 1900 körül, Egyiptomban készített gárdatiszti tarsoly volt. Így a Pettkó-gyűjtemény szétszóródott ugyan a világban, de számos darabja jelen kiállításon mégis látható, immár szerencsésen a Máday-gyűjtemény reprezentatív anyagában. Amint látjuk, nemcsak a könyveknek, de a tarsolyoknak is megvan a maguk sorsa, és ez nem más, mint az, hogy jelen kiállítás segítségével a magyar huszárság hírnevét öregbítsék.

***

A kiállítás megtekinthető: Magyar Nemzeti Múzeum, 2021. június 22. – szeptember 12.

 

(Forrás és további információ: mnm.hu)  


-----------------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))  

Rákóczi Ferenc, II. - fejedelem - A marosvásárhelyi
Kultúrpalota egyik üvegablakán 
                    

------------------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 


2021. június 29., kedd

AZ EZER ÉVES KALOCSA

A Budapesti Székely Kör „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”
elnevezésű, idei, 
második honismereti kirándulása az ezeréves 
Kalocsa városába, a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb 
központjába vezetett 2021. június 24-én.



Első állomásként - 36 fős csoportunk - megtekintette az „Astriceum” elnevezésű érseki múzeumot. Sajnálatos módon fotózni nem lehetett, így csak egy-két felvételt sikerült rögzíteni a páratlan műkincseket tartalmazó régi épületből és a tárlatból.

Ft. Bábel Balázs érsek atyát - aki kérésünkre rövid időre megjelent a múzeumban -, köszöntöttük 45 éves papi szolgálata alkalmából, majd Hazánk, Erdély, Partium és Székelyföld felemelkedéséért közösen elimádkoztuk a Miatyánk imádságot.

***

Kalocsa a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb központja. Az ezeréves kalocsai érsekség monumentális, barokk stílusú Főszékesegyházának építése még 1050 előtt lehetett, feltehetően maga Szent István király finanszírozta, de az eredeti épületről csak ásatások nyomán vannak sejtéseink.

Belépve a templomba, elkápráztatja az embert az arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő stukkókban gazdag belső. A gyönyörű, Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárkép Kupelweiser Lipót 1857-es alkotása. Az aranyozott fából készült szószék oldalain a 4 evangélista alakja látható.

A hatalmas Angster orgonán még maga Liszt Ferenc is játszott hajdanán.

A Főszékesegyházi Könyvtár Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára a Kalocsai Érseki Kastélyban, melyben 150 ezer kötetet őriznek. A gyűjtemény ritkaságai közül érdemes kiemelni a 60 kódexet, az 508 ősnyomtatványt, a XIII. században készült Philosophia Aristoteles-t és Luther Márton által használt és szignált Bibliát.

***

Kalocsai kirándulásunk emlékezetes helyszíne a Dunaparton található Kék-Duna Vendéglő, ahol elfogyasztottuk az igen finom ebédünket... Köszönet érte a szakácsoknak, a vendéglátóinknak és az étterem vezetőjének, Szávai Alexandrának.

Honismereti kirándulásunk végén a Paprika Múzeumot tekintettük meg. A múzeum a fűszerpaprika történetét mutatja be attól a pillanattól kezdve, hogy átkelt az óceánon. Hazánkba török közvetítéssel jutott el a később legmagyarabb fűszerré vált paprika. Kezdetben csak gazdag főúri kertekben jelent meg, dísznövényként.

Hazánkban Kalocsa és környéke, valamint Szeged és környéke a leghíresebb fűszerpaprika termelő helyek. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, több mint 2000 óra/év.

***

Következő kirándulásunk alkalmával, 2021. július 15-én Vizsolyba és a híres bortermelő Tokaj városába kirándulunk. Vizsolyban megtekintjük a híres Bibliát… 


(Forrás: -y -nes (BSZK))


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA