NEHÉZ SORSÚ GYERMEKEK ÉS CSALÁDOK SEGÍTÉSE (2020.)

Csak összefogással megy!

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és támogatói 

közösen tették szebbé 880 gyerek karácsonyát

A 2020-as év mindenki számára rendhagyó volt. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak (NGYSZ) és támogatóinak is más formában kell segítséget nyújtani és örömet szerezni azoknak, akiket ez az új helyzet a legjobban sújt: a nehéz körülmények között élő gyerekeknek és családjaiknak. 

Idén év végén sajnos hiába várták a gyerekek a Gyermekmentő Szolgálat már hagyománnyá vált karácsonyi programjait: a rászoruló nagycsaládoknak szervezett „Mindenki Karácsonyát” a Westend Bevásárlóközpontban és a varázslatos Diótörő mesebalettet az Operaházban, a Parlamenti Karácsonyt. A járvány mindezt – és még sok mást is – meghiúsította.

Ezért a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és támogatói úgy döntöttek, hogy idén karácsonykor ajándékokkal, pénzzel és vásárlási utalványokkal segítik a rászoruló gyerekeket és családjaikat.  A támogatás idén decemberben összesen 880 háztartásba jutott el. 

A Westend Bevásárlóközpont, az OTP Bank és a SPAR Magyarország 300 nehéz sorsú gyereknek juttatott el gazdag ajándékcsomagokat a Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnáziumon és az Oltalom Karitatív Egyesületen és a Burattino Alapítványon keresztül.

Az MKB Bank idén az Diótörő mesebalett-előadásra szánt 9 millió forintból 300 hátrányos helyzetű gyereknek ajándékozott egyenként 30.000 forintot.

Az E.ON Csoport 193 gyereket és családjaikat támogatta ugyancsak egyenként 30.000 forinttal.

Idén két új cég is csatlakozott a karácsonyi akcióhoz: a TGA Consult Kft. 27 gyereket, az I.C.E. Transport Hungary Kft. 10 gyereket támogatott 30.000 forint készpénzzel vagy vásárlási utalvánnyal.

A HP Enterprise és az OTP Bank segítségével 25 családnak tudtunk az elmúlt hetekben számítógépeket ajándékozni, ami különösen fontos az online oktatás miatt.

További 25 családnak Pécsen és környékén ajándékot és fenyőfát tudtunk ajándékozni az OTP Bank és a Mecsekerdő Zrt. segítségével. 

A Gyermekmentő Szolgálat örömmel vállalta az ajándékozás megszervezését, lebonyolítását, és ennek költségeit. Ezúton is köszönjük támogatóink segítségét, hogy ajándékaikkal, adományaikkal 880 gyerek és családjaik karácsonyát tették szebbé és boldogabbá, közel 20 millió forint értékben. A fenti jó példa is bizonyítja, hogy még vészhelyzetben is megmarad a tenni akarás, a segítőkészség, ami átsegít minket bajokon, akadályokon. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és szponzorai tevékenysége jó példa és egy nagy csepp a tenni akarás tengerében. 

Reméljük, hogy jövőre már nem csak távolról segíthetünk a gyerekeknek, hanem vendégül láthatjuk őket hagyományos karácsonyi programjainkon, az Operaházban, a Parlamentben és a Westendben.

 

(Forrás: www.gyermekmento.hu)

 

------------------------------------------------------------ 

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;  
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com) 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

 

ELEGENDŐ MENNYISÉGŰ BOR KERÜLT A PINCÉKBE

A borászati igények kielégítése szempontjából elegendő mennyiségű
szőlőt szüreteltek le idén a gazdák, a kereslet és a kínálat egyensúlyban
van - jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért
felelős helyettes államtitkára a Mezőgazdasági bizottság 

Szőlő-, bor-, pálinka-albizottságának ülésén,
szerdán, az Országház Delegációs termében.

A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2020-ban leszüretelt borszőlő mennyisége a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes becslése szerint megközelíti a 3,7 millió mázsát, amiből 2,5 millió hektoliter borászati termék készülhet. Hangsúlyozta: az átlagosnak mondható szőlőtermés a szőlőárak érezhető mértékű növekedését is eredményezte.

Tarpataki Tamás arra emlékeztetett, hogy a borágazatot is érzékenyen érintették a koronavírus terjedésével összefüggő gazdasági hatások. A kormányzat, a szakmai szervezetek és a borászatok által közösen kidolgozott intézkedések ugyanakkor mérsékelték a borászatok veszteségeit, s a szüret beköszöntével stabilizálták a szőlő- és borpiacot. 

Az ágazat szereplői a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programnak köszönhetően több mint 2 milliárd forintnyi többletforrásban részesültek. Hozzátette: a vártnál kedvezőbb piaci helyzet hatására az arra korábban előzetesen regisztrált szőlőtermelők mintegy 30%-a visszalépett a zöldszüreti intézkedéstől, valamint a meghirdettet krízislepárlásra felajánlott bormennyiség is jóval elmaradt az előzetes várakozásokhoz képest.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az előzetes magyar exportadatok szintén pozitívak: 2020 első 9 hónapjában a borászati termékek kivitele megközelítette a 900 ezer hektolitert, ami az elmúlt 15 év második legmagasabb értéke. Ezzel szemben a borimport ugyanebben az időszakban tovább csökkent, mennyisége kevesebb mint 60 ezer hektoliterre esett vissza, melynek 95 %-a volt palackos bor. Az idei termés- és készletadatokat is figyelembe véve a borpiaci helyzet enyhe áremelkedést is indokolttá tehet.

Kifejtette: az Európai Unió bortermelése 2020-ban várhatóan 3-4 %-kal lesz magasabb a 2019-es termelésnél, azonban ez az érték így is elmarad 2 %-kal az elmúlt 5 év átlagától. A bortermelés bővüléséhez leginkább a franciaországi (+6 %) és a spanyol termelés (+13 %) növekedése járult hozzá. Olaszországban a termelés a tavalyihoz képest 1 %-kal esett vissza.

 

(Forrás: AM Sajtóiroda)

 

 

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com)

A MÁTRAI ERŐMŰ ZÖLD JÖVŐKÉPE

A tulajdonos MVM csoport jóváhagyta a Mátrai Erőmű hosszú távú  
fejlesztési programját, így elindulnak a technológiai átalakítás 
és a finanszírozási pályázatok előkészítési munkái.  

A kormány stratégiai célnak tekinti az erőmű ellátásbiztonsági szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását összhangban Magyarország új Nemzeti Energiastratégiájával és a Nemzeti Energia- és Klímatervvel. Az átalakítási folyamat és a jövőbeni működtetés során a tulajdonos kiemelt figyelmet fordít a vállalatnál dolgozók továbbképzésre és foglalkoztatására az új tevékenységekben.

A Mátrai Erőmű meghatározó alaperőműként tisztán hazai nyersanyagforrás bázison Magyarország villamosenergia-termelésének 16 százalékát adja, ezért működtetése kulcsfontosságú. A kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében stratégiai célnak tekinti az erőmű ellátásbiztonsági szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben illeszkedjen Magyarország új Nemzeti Energiastratégiájához és a Nemzeti Energia- és Klímatervhez. 

A Mátrai Erőmű modernizációja a következő évtized egyik legjelentősebb hazai energetikai projektje lesz. A széntechnológia kivezetése az uniós energia- és klímapolitikai céloknak is megfelel, az átalakítás ezért részben uniós támogatásból valósulhat meg.

Az erőmű technológiai átalakítása négy pillérre épül, amelynek része egy 500 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű és egy 31 megawattos RDF/biomassza tüzelésű blokk építése a visontai telephelyen, továbbá 200 megawattos fotovoltaikus napelempark létesítése a két bánya rekultivált területein, valamint a lignitkészletek alternatív felhasználásaként egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem létrehozása.

„A fejlesztések eredményeként egy, a mai technikai elvárásokhoz mérten kevéssé hatékonyan működő energiatermelő rendszert modern, karbontakarékos és jóval gazdaságosabb struktúra vált ki, amely az energiastratégiában megfogalmazott céloknak teljes mértékben megfelel, biztosítja az ország és a térség villamos-energia ellátását, ezen felül közvetett módon hatékonyan támogatja több százezer tonna hulladék lerakótól való eltérítését is a hulladék feldolgozási értéklánc megtartásával. Az új működésre való átállás mind az erőműben, mind az ipari parkban és a térségben működő cégek számára hosszabb távon fenntartható munkahelyeket jelent, és javítja az itt élők életminőségét” – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A tulajdonos MVM Csoport szakmai háttere garantálja, hogy az átalakítási folyamat alatt az ellátó rendszer zavartalanul működjön. Rövidtávon az erőmű lignites blokkjainak biztonságos keretek között kell tovább működniük, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel megerősödik. Az MVM feladata, hogy a technológiai átalakítást végrehajtsa, és ahhoz a társasági forrásokon túlmenően további uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás célja, hogy az évtized utolsó éveire már valamennyi új termelő elem működőképes legyen.

„Az átalakítási folyamat nem pusztán az MVM és a kormány érdeke, hanem közös érdek is, amely a régió lakossága és munkaadói számára egy élhetőbb természeti és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet fog biztosítani, hozzájárulva ezzel a jövő generációinak egészségi és egzisztenciális biztonságához. E célok közös elérése érdekében a kormány számít a bányászok, az erőművi dolgozók, a szakszervezetek és a térség egyéb foglalkoztatóinak a szerepvállalására” – mondta Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A Mátrai Erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer család megélhetését biztosítja, Emiatt a társaság jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azzal együtt a kormány komplex térségfejlesztést is megvalósít.

Prioritásként kell kezelni, hogy az erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak foglalkoztatása biztosított legyen, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – továbbra is munkalehetőségeket kínáljanak számukra. A kormányzat partnere kíván lenni az ipari parkba települt cégeknek is, amelyek jelenleg az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel. Ezen vállalkozásoknak újra kell tervezniük működésüket, fel kell készülniük a változásokra.

„A Mátrai Erőmű modernizációja nem csak térségünk, de az ország egyik legjelentősebb energetikai beruházása lesz. Magyarország energiabiztonságának megőrzése, természeti környezetünk védelme, az uniós klímapolitikai irányelveknek megfelelés és több ezer munkahely megvédése mind olyan szempontok, melyeknek egyidejűleg kell teljesülnie a fejlesztés során. A térség országgyűlési képviselőjeként, számomra a munkahelyek megvédése, a Gyöngyös környéki családok megélhetésének garantálása végig kiemelt figyelmet fog kapni az előttünk álló feladat végrehajtása során” – jelentette ki Horváth László, a térség országgyűlési képviselője.

A kormány fontosnak tartja a foglalkoztatás megtartását.  A jelenlegi bányászati tevékenység többlépcsős átalakulása valósul majd meg, részben átfordul rekultivációs feladatokra, a bányászok egy része tovább foglalkoztatható a bányaüzemekben. Ezen felül a tervezett korszerű technológiájú erőművek létesítésénél az előkészítési feladatokban is nagy szerep hárul majd a mátrai munkavállalókra. Az MVM az átalakítási folyamat és a jövőbeni működtetés során kiemelt figyelmet fordít az erőműben és a bányákban elérhető képzett munkaerőre, továbbképzésükre, és alkalmazásukra az új tevékenységekben. A gördülékeny átmenet érdekében a vállalat folyamatosan egyeztetni fog az érdekképviseleti szervezetekkel.

A Mátrai Erőmű az ország egyik legjelentősebb energetikai célú biomassza/RDF felhasználója. A társaság leányvállalata, a Geosol Kft. az ország legkorszerűbb komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működteti. A cég az alternatív tüzelőanyagok széleskörű portfólióját szállítja az erőmű számára, ezzel is csökkentve CO2 kvóta igényét. A beszállított tüzelőanyag legnagyobb része biomix/biomassza, ezen felül a kommunális hulladék feldolgozása során leválasztott, valamint az iparban képződő megfelelően leválogatott, energetikailag hasznosítható hulladék. A vállalat meglévő RDF feldolgozó infrastruktúrájának hasznosítására egy új, korszerű és nagy hatékonyságú RDF tüzelésű blokk létrehozása tovább bővíti a megújuló energiatermelési kapacitást és szolgálja hazánk villamosenergia termelésének zöldítését.

 

(Forrás: NVTNM)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
 
------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna (szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com)

BUDAI ARBORÉTUM

Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi 

a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó, 

Szent István Egyetem (SZIE) Budai Campusának épületegyüttesét.

 

Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.

A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület eredeti formáját korabeli képek őrzik. Maga az épület - többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben.

Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fás-szárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította.

Területi adatok, éghajlati és talajviszonyok

A Budai Arborétum területe 7,5 hektár. A Budai-hegység délkeleti szélén, az alföldi és a hegyvidéki klímakörzetek határán fekszik. A csapadék évi 600-620 mm, így a helyi klíma kissé száraz. Ezt tovább módosítja a déli fekvés, a városklíma (üvegházhatás), valamint a magas épületek mikroklíma-teremtő hatása. Az idehozott növények többsége ezért csak rendszeres öntözés mellett fejlődik jól.

A terület talajképző alapkőzete részben mészkő és dolomit, leggyakrabban azonban az arra települt vályogos, agyagos kötöttségű, meszes, üledékes kőzet (agyag, budai márga). Ez utóbbin alakult ki a vidékre jellemző humuszkarbonát talaj, illetve helyenként barna erdőtalaj. Az eredeti erdőtalaj azonban időközben erősen erodálódott, a B vagy a C szint, azaz az alapkőzet került felszínre. Az arborétum talaja ezért a legtöbb helyen közepesen vagy erősen meszes, humuszban szegény, kémhatása lúgos (pH-értéke 8,0 körüli). A ’K’ épület körül sok a feltöltés, az eredeti talajszelvény nem különíthető el.

A jellemző őshonos növényzet a város terjeszkedése előtt a hegy alatti síkságon, a Duna öntéstalaján kialakult nyáras-fűzes bokorerdő és tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, amelyet déli irányban a Tétényi-fennsík, nyugat felé a Sas-hegy, észak felé pedig a Gellért-hegy szárazabb növénytársulásai szakítottak meg. Így a Gellért-hegy oldalát is vízmosásokkal tarkított cseres-tölgyes, a meredekebb részeket karsztbokorerdő uralta, míg a nyílt, laposabb tisztásokon a korábbi löszlerakódásokra gyepi társulás (löszpusztagyep) települt, végül a sziklásabb részeket lejtősztyepprét és sziklagyep foglalta el.

Miután a XIX. században a hegy jó részén szőlőművelésbe fogtak, az eredeti növénytakaró kis területre szorult vissza, és csak a Dunára néző sziklákon lévő társulás maradt többé-kevésbé zavarásmentes. Utóbbi ma is a Gellért-hegy leginkább érintetlen területe. Az 1800-as évek vége felé a filoxéravész következtében a szőlőket ki kellett vágni. 

Az eredeti növénytakaró már nem volt képes visszatelepülni a teraszosított területre, részben azért sem, mert a parcellákon egyre több villát építettek. Ennek ellenére a hegy déli oldala viszonylag szellős beépítésű, sok zöldfelülettel. (A beépítés mértékét rendeletek korlátozzák.) A Budai Arborétum kiemelkedő értéke, hogy eredeti épségében 1893-tól máig megmaradt, sőt 1970-ben területe bővült.

Az arborétum legnagyobb szintkülönbsége mintegy 80 m. Legfelül a Felső Kert tetején meredeken lejt, a Ménesi út előtt kissé lankásabb. A Ménesi út alatt az Alsó Kert először még egyenletesen, de már kisebb szögben ismét lejt, míg legalul a Villányi út előtti rész már közel sík terület. A kert növények által fedett aránya (az utak és épületek nélkül) mint-egy 60 %. A kert teljes területe, az itt található épületek, építmények, szobrászati díszek műemléki védettséget is élveznek. 

A különleges növényanyag létfeltételeit a sajátos mezoklíma biztosítja. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország talán legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti és óvja a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Ez utóbbi szabályos üvegházként működik: beengedi a Nap látható fény- és hősugarait, de az éjszakai lehűlés idején visszatartja a felszín hosszúhullámú hőkisugárzásának jelentős részét. Ezért forró itt a nyár és enyhe a tél. Tovább fokozza ezt a déli kitettség és a területen lévő magas épületek szél- vagy árnyékvédelme.

A késő tavaszi és kora őszi fagyoktól a kerítés-rendszer is óv: mindkét kertrészt felül tömör támfal, alul áttört rácskerítés határolja, amelyek szélcsendes, tiszta éjszakákon felül elterelik, lenn pedig kiengedik a lejtőn lefelé „csorgó” hideg levegőt.

Az első kerítések 1900 körül épültek tégla lábazattal, műkő fedlappal és kovácsoltvas elemekkel.

Az arborétum feladatai

Az arborétum elsődleges feladata, hogy bemutatókertként szolgáljon a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel ismerkedő hallgatók számára, a "kertészeti dendrológia", az "évelő dísznövények" és az "egynyári dísznövények" témáinak oktatásához. Megtalálható itt ezért csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. 

A terület változatos mikroklimatikus adottságaival és az öntözés lehetőségeivel megfelelő termőhelyet nyújt az eltérő igényű növények számára is. Csupán néhány, speciális igényű faj hiányzik, mint a mészkerülő Calluna vulgaris, Cytisus scoparius, vagy Rhododendron fajok. Egyes savanyúbb talajú területeken ezek telepítését is időről-időre megkíséreljük. 

A másik fontos feladat a honosítás. A hazánkba újonnan bekerülő fásszárú dísznövények többek között ebben az arborétumban kerülnek kipróbálásra, majd – kedvező eredmény esetén – előzetes elszaporításra és szélesebb körű elterjesztésre. Erre a terület éghajlati és talaj-adottságainál fogva kiválóan alkalmas. 

Általában elmondhatjuk, hogy amelyik növény itt jól érzi magát, az az ország bármely részén sikerrel telepíthető, és a nagyvárosok szennyezett levegőjét is elég jól elviseli. (Kivételt képeznek a Ménesi úti támfal alá, valamint a K-porta melletti védett beszögellésbe ültetett melegigényes fajok, melyek megmaradásukat csak a különlegesen kedvező mikroklímának köszönhetik.)

A harmadik feladat a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ilyenek például a Tilia tomentosa, Juniperus communis, Fraxinus ornus klónok, a Sorbus fajtagyűjtemény, a Chamaecyparis lawsoniana és a Prunus laurocerasus hazánkban nemesített fajtái, vagy a Magyar Gyula által a XX. század elején nemesített Lonicera × tellmanniana.

 

Az arborétum kiemelkedő dendrológiai értékei

A növényanyag összetételét két fő tényező formálta: a kert rendeltetése és az országban egyedülálló klímája. Megkülönböztetett figyelmet kaptak a hungarikumok: a hazai dendroflóra kincsei vagy a magyar nemesítés eredményei. Ilyen például a hazai berkenyék gazdag választéka: a Bükk-hegységben őshonos kereklevelű berkenye (Sorbus rotundifolia), a vértesi berkenye (S. vertesensis), Dégen berkenyéje (S. degenii), a balatoni berkenye (S. balatonica) és mások. Közülük a legszebbek határainkon túl is nagy keresettségnek örvendenek. Híresek az ezüst hárs (Tilia tomentosa) magyar nemesítésű fajtái, világújdonság a mecseki gömbkőris (Fraxinus ornus 'Mecsek').

A különleges növényanyag létfeltételeit a sajátos mikroklíma biztosítja. Bármily hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország egyik legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti és óvja a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett "légkupola". Ez utóbbi szabályos üvegházként működik: beengedi a Nap látható fény- és hősugarait, de az éjszakai lehűlés idején visszatartja a felszín hosszúhullámú hőkisugárzásának jelentős részét. Forró ezért itt a nyár és enyhe a tél. Tovább fokozza ezt a déli kitettség és a területen lévő magas épületek szél- vagy árnyékvédelme.

A késő tavaszi és kora őszi fagyoktól a kerítésrendszer is óv: mindkét kertrészt felül tömör támfal, alul áttört rácskerítés határolja, ami szélcsendes, tiszta éjszakákon felül eltereli, lenn pedig kiengedi a lejtőn lefelé "csorgó" hideg levegőt.

Ezek után nem meglepő a gazdag mediterrán gyűjtemény: rendszeresen termést érlel a füge (Ficus carica) és az ázsiai datolyaszilva (Diospyros kaki), évről évre gazdagon virágzanak a végzetfák (Clerodendrum trichotomum), a gránátalmák (Punica granatum), a jeneszter (Spartium junceum), a babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius) és a selyemakác (Albizia julibrissin), szépen fejlődnek a valódi ciprusok, (Cupressus), a pálmaliliomok (Yucca), károsodás nélkül áttelel az örökzöld benge (Rhamnus alaternus) és az örökzöld tölgy (Quercus ilex).

Az épületek árnyas-párás beszögelléseiben valódi szubtrópusi növények élnek: a cserepes dísznövényként ismert kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), a szobaarália (Fatsia japonica), babérsom (Aucuba japonica), a télálló fukszia (Fuchsia magellanica) vagy a délvidéki borostyánok (Hedera colchica, H canariensis) tarkalevelű fajtái. Magyarországon csak itt hoz termést az imafüzérfa (Melea aredanach) és a japánszentfa (Nandina domestica). Ez utóbbit hazájában, Japánban újévkor a házi oltár díszítésére használják.

A Felső Kert szép és ritka idős fáiról nevezetes. Itt él az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye (Quercus libani), ősszel csodás aranysárgára színeződik a keserű hikori (Carya cordiformis) és a kínai páfrányfenyö (Ginkgo biloba) lombja.

***

A Budai Arborétum szakmai felügyeletét a kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke látja el.

 

(Szövegforrás: https://kertk.szie.hu/karunkrol/budai-arboretum)

 

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA