BIOSZFÉRA-REZERVÁTUMOK UNESCO-VÉDELEM ALATT

Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum 

kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar 

kezdeményezésű, nemzetközi programra irányította rá a figyelmet

A bioszféra-rezervátumok a tudomány, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait egyesítő, egyedülálló vállalkozás vívmányai. Ezek múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést az idei World Science Forum keretében, az UNESCO és az MTA közös szervezésében „Bioszféra-rezervátumok: a természetes ökoszisztémák ékes példái” címmel megtartott kísérő esemény.

***

Az UNESCO 2021-ben emlékezett meg az Ember és Bioszféra Program (Man and the Biosphere Programme) fél évszázados alapításáról, amely többek között magyar kezdeményezésre született. Magyar botanikus és zoológus akadémikus kutatók expedícióik során felismerték, hogy a természetes ökoszisztémák a biológiai sokféleség letéteményesei, és felhívták a figyelmet különleges értékeikre. Ugyanakkor az emberi beavatkozások, az iparosodás és az intenzív mezőgazdaság komoly veszélybe sodorták ezt az ökoszisztémát, ezért kezdeményezték a védelmét.

A bioszféra-rezervátumok az UNESCO 1971-ben indított Ember és Bioszféra Programjának (EBP) keretében létrehozott, természetvédelmi rendeltetésű területek. A bioszféra-rezervátumok világhálózatának irányelveit az UNESCO határozta meg 1995-ben azzal a céllal, hogy e rezervátumok az ember és a bioszféra kiegyensúlyozott kapcsolatának példájaként szolgáljanak. 2022 végéig 134 országban összesen 738 területet nyilvánítottak bioszféra-rezervátummá, amelyek közül több, mint 300 UNESCO-védnökség alatt áll, közülük 22 országhatárokon is átnyúlik.

Magyarországon 6 bioszféra-rezervátum található, az egyik legjelentősebb közülük az öt határon átnyúló Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum.

***

A Dél-afrikai Köztársaságban a világon az egyik leggazdagabb a biodiverzitás. Az idei, Fokvárosban megrendezett World Science Forum keretében december 6-án lezajlott kísérő esemény fő szervezője és levezető elnöke Balázs Ervin akadémikus volt. A rendezvényen öt előadás hangzott el.

Popp József, az MTA levelező tagja, a Neumann János Egyetem professzora a biodiverzitást veszélyeztető globális kihívásokról, a bioszféra-rezervátumok növekvő jelentőségéről, a környezet és fenntarthatóság kapcsolatáról, azon belül a „zöldre festés” rendszerszintű jelenségéről, valamint a fenntartható fejlődési célok megvalósításának problémáiról fejtette ki véleményét.

Szintén az esemény előadója volt Oláh Judit, az MTA doktora, a Neumann János Egyetem professzora, aki a körforgásos bioökonómia elterjedését tekinti a zöld gazdasági növekedés hajtóerejének. Az EU élen jár a karbonsemlegesség felé vezető úton, ugyanis vállalja, hogy 2050-ig eléri a nettó nulla kibocsátást. Az előadó ugyanakkor kiemelte, hogy a körforgásos üzleti modellek elsősorban a jövedelmező fenntartható gazdasági tevékenységekre összpontosítanak, de kevés figyelmet fordítanak a társadalmi hatásokra.

Michael W. Bairu, a dél-afrikai North-West University professzora és a nemzeti mezőgazdasági kutatási tanács egyik vezetője Dél-Afrika mezőgazdasági biodiverzitásának javítását tartja első számú feladatnak, ugyanis a biodiverzitás fenntartható hasznosítása elősegíti a gazdasági növekedést és a szegénység csökkentését. Bairu előadásában a génbankok szerepének és problémáiknak a felvázolása mellett hangsúlyozta, hogy a génbankok a biológiai sokféleség tudatos felhasználásával hozzájárulnak az emberiség élelmezéséhez, gyógyításához és a mezőgazdasági alapanyagok előállításához.

Nox Makunga, a Stellenbosch University professzora előadásában a biológiai sokféleség gazdagsága mellett kihangsúlyozta a gyógynövények növekvő jelentőségét az egészségügyi ellátásban, a tradicionális afrikai gyógymódoktól kezdve a gyógyszeripari felhasználásig. A gyógynövények tanulmányozása prioritássá vált Dél-Afrikában. A kutatások fő témája e növények gyógyászati célra való felhasználásának megalapozottsága, így új paradigmaként jelent meg Afrikában a biotechnológiai eszközök alkalmazása e növények tanulmányozásában.

Végül a fizikusi és mérnöki hátterű Topher White, a Rainforest Connection startup alapítója és vezérigazgatója tartott érdekfeszítő prezentációt. A Rainforest Connection civil szervezet a napenergiával működő, újrahasznosított mobiltelefonokat lehallgató eszközként használja az esőerdő távoli területeinek megfigyelésére és védelmére. Az eszközök a védett esőerdőkben felveszik a láncfűrészek hangját, és riasztást küldenek, lehetővé téve a valós idejű beavatkozást, így segítenek az illegális fakitermelés és orvvadászat elleni harcban Szumátrán. A rendszert további három esőerdő-rezervátumra terjesztik majd ki Indonéziában, az Amazonas régióban és Afrikában.

***

A rendezvény sikerét bizonyította a résztvevők magas létszáma, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a bioszféra-rezervátumok témájának fontossága a nyilvánosság előtt is ismert.

(Forrás: MTA)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Agrárminisztérium - Duna-Dráva NPI)                     

------------------------------------------------------------

Szerkesztő/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna