A Pannonhalmi
Főapátsági Pincészet nyerte el
,,az Év Pincészete 2023” vándordíjat.
A magyar
borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és
elismerésére két évtizede alapították meg ,,Az Év Pincészete” vándordíjat,
amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést
követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság Pincészete nyerte el ezt a
megtisztelő szakmai elismerést.
A Magyar Bor
Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők
Szövetsége 2002-ben alapította a díjat. ,,Az Év Pincészete”
vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét
jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a
kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan kimagaslóan
teljesít.
A Pannonhalmi
Főapátság borászata már 2010-ben már egyszer elnyerte ,,Az Év Pincészete”
címet. Ezúttal egy széleskörű szakmai jelölést követően került kiválasztásra a
három javasolt pincészet, amelyek pályázati anyagot készítettek. A villányi Gere
Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet
pályázati anyaga alapján a díjat kiíró szervezetek tisztésviselőiből álló, 24
tagú zsűri döntött.
***
A Pannonhalmi
Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-ben
alapítólevélében már szőlőterületeket is adományozott a bencéseknek. A bencés
szerzetesek az eltelt évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel
és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját
művelték.
Az 1900-as évek elején az apátsági birtokméret kb. 100 hektárnyi lehetett
Pannonhalma közvetlen környékén, de emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett
birtokokkal. Már abban az időben is palackozott formában értékesítették fehér-
és vörösboraikat, amelyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.
A II. világháborút
követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette e több évszázados
hagyomány folytatását. 2000-ben kezdtek körvonalazódni azok a tervek - a „Régi
tömlőbe új bort tölts” szlogen jegyében -, amelyek révén a Pannonhalmi
Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2
alapterületen 3000 hl tárolókapacitással 2003-ban felépült a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet, Gál Tibor fiatalon elhunyt, egri borász szakmai
irányításával.
A rendszerváltozás
után bő 10 évvel a Pannonhalmi Főapátság és az MKB Bank közös összefogással
visszavásárolta a monostor II. világháborút követő államosítások során elveszített
szőlőterületeinek egy részét szőlőtermesztés céljából, míg a borkészítéshez új
pincét és borházat létesített, mindezzel pedig nemcsak a bencés hagyományok, de
nemzeti kultúránk egy nagyon fontos szeletét egyaránt újjáélesztette.
Ma a Pannonhalmi Főapátsági
Pincészet 52 hektárnyi területen gazdálkodik, tízéves újratelepítési
programjának köszönhetően kizárólag újonnan kialakított s immár teljes
egészében termőre fordult ültetvényekről takarít be szőlőt, évi 400.000
palackos termelésével elérte borkészítési kapacitásának újraalapításakor
tervezett felső határát, ismertségnek és elismertségnek örvend szakmai és
laikus körökben, borai pedig hazánkban és számos európai országban, sőt, a
tengeren túl is jelen vannak a piacon, akárcsak a világháborúk előtti, történelmi időkben.
***
Az ezeréves
hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúra az ezredforduló
után, pontosan két évtizede éledt fel újra. A Főapátság újkori bortörténelmének
húsz évjárata során a kezdeti 40.000 palack mára megtízszereződött, amely az
eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat.
Az induláskori
újratelepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a terroir-szemlélet határozta
meg, amely a bevezetett művelésmóddal egyetemben mindmáig helyes döntésnek
látszik. Ugyanakkor az ezen idő alatt megismert termőhelyi adottságok és
megszerzett piaci tapasztalatok tükrében néhány éve megkezdődött a
fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek
révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott.
Az 50 hektáros
birtok kétharmadát - szándékoltan változatlanul - fehérszőlők borítják, amelyek
között világfajták – elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és chardonnay –
és Kárpát-medencei fajták – olaszrizling és királyleányka – egyaránt
megtalálhatók, de a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (pinot noir, merlot,
kékfrankos) ideális termesztési feltételei is igazolódtak, ezek közül az eddigi
tapasztalatok szerint a pinot noir bizonyult a legeredményesebbnek a termőhelyi
adottságok nagyszerűségének megfogalmazásához.
A 2003-ban épült
és mintegy 2200 négyzetméter alapterületűvé bővült, a monostor tövében található
pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez
maximálisan igazodó, újszerű technológiával kerül sor a Pannonhalmi Főapátság
ültetvényeiről származó szőlők feldolgozására. A kezdetekben bevezetett rendhagyó,
gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés
alatt áll, amelynek köszönhetően a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern
vívmányaival támogatják a hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében.
A szakmai program
egy retrospektív borászati vezetéssel és sétáló-kóstolóval indult, amelynek
keretében Liptai Zsolt főborász beszélt az újraalapítás körülményeiről, a Gál Tibor
tanácsadóval folytatott első évek tapasztalatairól, a szőlészeti és borászati
munkákról, a technológiai fejlesztésekről és kulturális eseményekről, miközben
állomásról állomásra kóstoltatta a Pincészet kínálatának főbb elemeiként ismert
tételeket.
Az apátsági szőlő-
és borművelő hagyomány újrateremtése - a régi apátsági birtokok egy részének
visszavásárlását követően - a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince
és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától már látogatható az újraindított Pannonhalmi
Apátsági Pincészet.
A látogatás a
Pannonhalmi Főapátsági Pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik,
amelynek keretében vendégeink betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és
borkultúra történelmébe, megismerkedhetnek az új épületegyüttessel, illetve a
borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják borainkat.
A Pannonhalmi Főapátsági
Pincészet szemrevaló épületegyüttesének kialakításával azonos időben
környezetének rendezése is megtörtént. Ennek során épült ki egy díszkővel
rakott terület is, amely elsősorban a szüreti időszakban folyó préselésből
származó törköly ideiglenes tárolására szolgált. 2005 májusában e tér
szomszédságában nyílt meg az a kóstolóterasz, ahonnan a monostori
levendulaültetvények és a keleti irányba nyúló táj csodálatos képe tárul a
finom borok társaságát élvező vendégek elé.
A pincészet
fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai - az adott esztendő
jellemzőit mindenkor magukon hordozva - évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek,
miközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók
bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy e két évtized alatt ismertté és elismertté
váltak a hazai piacon, miközben az előállított palackok negyede a világ
legkülönbözőbb pontjain találnak gazdára folyamatosan - a pincészet, a monostor
és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítve ezáltal.
Az Év Pincészete
2023 díjátadó ünnepségen Hortobágyi T. Cirill főapát úr köszöntötte a megjelent, száz fő feletti közönséget, akiknek döntő része a média meghívott munkatársai voltak. Beszédéből mindaz
a szeretet és elhivatottság tükröződött vissza, ami a bencések ezeréves
kötődését erősítette meg a magyar bor és a borkultúra iránt.
Koch Csaba, a
Magyar Bor Akadémia elnöke a cím jelentőségét hangsúlyozta a magyar borászatok
életében, hiszen ez módot ad a kollektív teljesítmény elismerésére. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre
gyakorolt pozitív hatást emelte ki, míg dr. Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők
Szövetségének elnöke minden borász számára a példa- és iránymutatást hangsúlyozta.
A vándordíjat –
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös-, szobrászművész Szőlősgazda c. alkotását –, a díszes oklevelet és az emlékpakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében
adták át. A díjátadást követő állófogadáson a hazai jazz élet kiválóságai - Berki
Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista és Jász András jazz-szakszafonos - garantálták a jó hangulatot.
A program szervezője
és koordinátora - a kiíró szervezetek megbízásából - a Bacchus Arts Stúdió volt.
(Forrás: www.apatsagipinceszet.hu;
Bacchus Arts Stúdió)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és
képzőművész
(szerk.- és fotórip., könyvtáros -
volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő -
POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA -
gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad
Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
