A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 31., szerda

TRIANON - TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

Trianon címmel tudományos konferenciát szervezett
a Magyarságkutató Intézet 2024. január 29-én,
az intézet székházában.

A konferencia megnyitóján prof. dr. Kásler Miklós intézetvezető elmondta, hogy Trianon következményei több mint 100 év után is itt vannak velünk, traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett.

Trianonra az ország olyan szellemi választ adott, amely Nobel-díjakban, a tudományban, az irodalomban, a zenében nyilvánult meg, miközben az ország átalakította iparát és mezőgazdasága viszonyait, az életszínvonal tekintetében pedig 1938-ra majdnem utolérte Ausztriát.

Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

Kásler Miklós nyitóbeszédében külön kiemelte Teleki Pál néhai kormányfő, kiváló földrajztudós személyét is, akinek munkásságát 1912-ben, az Egyesült Államokban tett körutazása során, amerikai kollégái a legmagasabb elismerésben részesítettek.

A konferencia levezető elnöke Raffay Ernő történész, a Trianon Kutatócsoport vezetője volt.

Raffay Ernő történész, az MKI Trianon kutatócsoportjának vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy a konferencián rendkívül komoly tudományos előadások hangzanak el, kizárólag szakmai alapon, levéltári forrásokra támaszkodva, mindenféle szélsőségektől mentesen.

Kiemelte, hogy a konferencián a tudományos és művészi élet számos jeles képviselője vesz részt, erre pedig úgy tekint, hogy ők jelenlétükkel valamennyien a Trianon kutatócsoport munkáját támogatják.

Mint az esemény mellé kiadott tájékoztatóban írták, a konferenciáján elhangzó előadások a politikatörténet, a nemzetiségi kérdés, a hadtörténet, a térképészet, a kultúra, az oktatásügy, a könyvkiadás, a jogtörténet, a lengyel-magyar kapcsolatok és a „görög Trianon" témaköreit ölelik fel.

A témakörök sokfélesége azt mutatja, hogy a trianoni országdarabolásnak sok, egymással összefüggő oka volt, illetve, hogy Trianon napjainkig ható következményei is kiterjednek az élet szinte mindegyik területére.

A kilenc előadás közül öt a román-magyar, egy a lengyel-magyar kapcsolatokról, egy a görög-török viszonyról szól, egy a Székely Himnusz keletkezéséről, mint a nemzeti összetartozás fontos tényezőjéről, egy pedig egy holland emberről, aki megértette és támogatta a magyarok Trianon elleni küzdelmét.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.


(Forrás: MKI, MTI)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna





2023. augusztus 5., szombat

ELINDULTAK AZ AKADÉMIA NEMZETI PROGRAMJAI

Az MTA elnöke által kezdeményezett, az MTA vezető testületei által
támogatott és a Kormánnyal is egyeztetett nemzeti kutatási programok
a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai
jelentőségű tématerületeken működnek.

Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. Működésük időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint.

Freund Tamás elnökjelölti koncepciójában 2020 januárjában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kiemelt elemévé vált. A programok megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 3 milliárd forint összegű, „beépülő” költségvetési támogatással.

Az MTA elnöke a kiválasztott három tématerület kiemelkedő munkásságú és elismertségű kutatóit kérte fel, hogy vezető hazai kutatók és elsősorban MTA Kiváló Kutatóhely minősítéssel rendelkező kutatóhelyek bevonásával állítsanak össze egy kutatási tervet és támogatási igényt tartalmazó csomagot. Egyaránt lehetőség volt egy-egy kutatóhely vagy kutatóhelyek konzorciuma által megvalósítható tervek benyújtására.

A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program kapcsán Bozó László akadémikus, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 esetében pedig Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést javaslat kidolgozására.

Az Akadémia nemzeti programjainak koncepciójáról, előkészítéséről, értékelésének és elbírálásának módjáról, valamint a programok működéséről itt található tájékoztatás.

A benyújtott kutatási tervekről és támogatási igényekről a nemzeti programok programtanácsainak javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött.

A most induló nemzeti programok céljairól és tudományos kutatási tematikájáról itt található részletes ismertetés.

***

2022 őszétől az alábbi nemzeti programok részesülnek támogatásban:

1. Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program (TMNYNP)

A TMNYNP négy alprogramjának megvalósításában részt vevő kutatóhelyek: Debreceni Egyetem (DE) – 1. és 4. alprogram; Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) – 2. és 3. alprogram; MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) – 2. alprogram; Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – 4. alprogram. Az alprogramok működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). Kivéve a Magyar Nemzeti Helynévtár Programot, amely 2022. január 1-től működik, és 10 évre tervezett kutatási projekt. A támogatás összesen (négy évre szólóan) 979 694 904 Ft.

***

A támogatásban részesülő TMNYNP-alprogramok:

1. alprogram: Magyar Nemzeti Helynévtár Program

Megvalósító kutatóhely: Debreceni Egyetem. Vezető kutató: Hoffmann István akadémikus.

 

2. alprogram: A magyar nyelv digitális támogatása a magyar tudományosság szolgálatában

Megvalósító konzorcium: Nyelvtudományi Kutatóközpont (konzorciumvezető) és MTA Könyvtár és Információs Központ. Vezető kutatók: Prószéky Gábor (NYTK) és Holl András (MTA KIK).

 

3. alprogram: A magyar nyelv digitális fenntarthatósága

Megvalósító kutatóhely: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Vezető kutató: Prószéky Gábor.

 

4. alprogram: Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása

Megvalósító konzorcium: Szegedi Tudományegyetem (konzorciumvezető) és Debreceni Egyetem. Vezető kutató: Németh T. Enikő akadémikus.

***

2. Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFTNP)

 

Fenntartható technológiák alprogram (FTAP)

Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.

***

3. Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0

Megvalósító konzorcium: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) (konzorciumvezető), Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Semmelweis Egyetem (SE), Pécsi Tudományegyetem (PTE), Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). A NAP 3.0 működésének időtartama: 2022. szeptember 1. – 2026. augusztus 31. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 979 660 296 Ft.

(A magyar agykutatás a nemzetközi élvonalban maradhat – Az Innotéka magazin interjúja Oberfrank Ferenccel, a NAP korábbi igazgatójával, az Akadémia nemzeti programjainak koordinátorával.)          

 

(Forrás: mta.hu)


----------------------------------------------------------- 

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

 

 

 

2022. december 30., péntek

EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKNYILATKOZATOT ÍRT ALÁ AZ MTA ÉS AZ MMA

Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia,
és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az együttműködés egyik fő célja magyar kulturális, művészeti és tudománytörténeti jelentőségű értékek megőrzése határainkon innen és túl. A megállapodás létrejöttét az ünnepélyes aláírás helyszínén, az MTA Székházában köszöntötte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A 2022. december 14-én aláírt szándéknyilatkozat szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) együttműködnek a kiemelkedő hazai és egyetemes magyar tudományos és művészeti eredmények megszületésének elősegítése, széleskörű megismertetése, valamint a kulturális élet gazdagítása érdekében. A célok között szerepel a Magyar Művészeti Akadémia tagozatai és az MTA önálló, társult testületeként működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) osztályai által szervezett művészeti programok és egyéb kezdeményezések ösztönzése és támogatása.

„Mindkét Akadémia tagjait, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait is egyaránt jellemzi, hogy az emberi szellem és kreativitás egyetemessége mellett azok iránt a nemzeti értékek iránt is elkötelezettek, amelyeket Széchenyi és nemzedéke Akadémiája képvisel. Akadémiáink tagsága, vezetői világosan látják az alkotó értelmiség felelősségét a világ, Európa, közvetlen térségünk és hazánk sorsáért, és nélkülözhetetlen szerepét annak alakításában” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében:

***

1

Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Úr, Államtitkár Úr, Alelnök Asszony és Urak, Főtitkár Urak, Főtitkárhelyettes Asszony, Kedves Kollégák és Vendégeink!

Amikor az Országgyűlés képviselői, alkotmányozó hatalmukkal élve, az Alaptörvénybe foglalták, hogy „Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát”, nagy feladatot és felelősséget róttak e két intézményre. Az alkotmányban garantált szabadság azonban egyedülálló lehetőséget is ad Akadémiáinknak küldetésünk teljesítésére. Mindketten jelentős tagsággal, elismertséggel, továbbá jogosítványokkal és eszközökkel is rendelkezünk ahhoz, hogy a tudományos kutatásnak, illetve a művészi alkotásnak megbecsülést szerezzünk, azt megtartsuk, és támogatást biztosítsunk. Mindkét Akadémia fontos törekvése a szakmai közélet szervezése.

Vállalásunk az is, hogy a tudományos és művészeti eredményeket, alkotásokat a lehető legszélesebb körben megismerjék, értékeljék, élvezzék, igényeljék, és hasznosítsák a társadalom tagjai. Az Akadémiák fontos szerepet játszanak abban, hogy a tudomány és a művészet hazai művelése a nemzet építését, az egész emberiség gazdagítását szolgálja. Ehhez kiegyensúlyozott, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat szükséges a kormányzattal. Ez a kapcsolat mindenekelőtt a kultúra, tudomány és innováció kormányzati felelősével kell működjön. Ezért is jelentős, hogy itt van velünk Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. Tárcája feladatköre önmagában is visszaigazolja a kultúra és az innováció, azon belül a tudomány és a művészet szoros kapcsolatát a jelenlegi kormányzati stratégiában. A tudomány és a művészet, általában a kultúra nemzetstratégiai szerepe kihat az egész kormányzatra és a politikai közösségre, határon innen és túl. Az Akadémiák szerepe jelentős az ország külföldi elismertetésében, megbecsülésében és érdekérvényesítésében is.

2

Az azonos közjogi helyzet és a felsorolt azonosságok, de még az eltérő adottságok is magától értődően felvetik a két Akadémia közötti együttműködés szükségességét. Mindkét Akadémia tagjait, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait is egyaránt jellemzi, hogy az emberi szellem és kreativitás egyetemessége mellett azok iránt a nemzeti értékek iránt is elkötelezettek, amelyeket Széchenyi és nemzedéke Akadémiája képvisel.

Akadémiáink tagsága, vezetői világosan látják az alkotó értelmiség felelősségét a világ, Európa, közvetlen térségünk és hazánk sorsáért, és nélkülözhetetlen szerepét annak alakításában. Csak néhányat emelnék ki az együttműködés keretrendszeréből:

Az MTA történetében kulcsfontosságú lépés volt területi bizottságaink megalapítása a vidéki egyetemi városok vonzáskörzetében, megfelelő adottságú székházakkal, munkatársakkal felvértezve, ami lehetővé tette az Akadémia küldetésének megvalósítását az egész országra kiterjedően. Szándéknyilatkozatunk szerint ezen a kiépített infrastruktúrán kezdheti majd el az MMA is hatékonyabban szervezni vidéki programjait.

Agykutatóként számomra különlegesen izgalmas területe együttműködésünknek a művészettel nevelés tudományos megalapozása, hangsúlyos bevezetése a közoktatásba, a döntéshozók meggyőzése ennek jelentőségéről. A katartikus művészeti élmények - főleg, ha részt is veszünk a művészi értékteremtésben - fokozzák érzelemgazdagságunkat, gazdagítják belső világunkat, ezáltal pedig fokozzák a tanulási képességet és a kreativitást. Ezt senki sem látta jobban, mint a tudós-művész Kodály Zoltán, Akadémiánk volt elnöke, akinek alábbi mondatait rendszeresen idézem:

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, egy olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.”

3

Mintha kutatóknak, tudósoknak mutatott volna utat! Mert mit csinál a tudós? Az adott kor legfejlettebb új technikáit használva próbálja kitolni a megismerés határait, amennyire csak lehet. De ott újabb határokba ütközik, és ha nem képes e határok mögé pillantani, akkor nem fogja tudni, hogy mi a legjobb új hipotézis, a következő lépés a továbbhaladáshoz, milyen új kísérletek, módszerek szükségesek. E határok mögé pillantást teszi lehetővé a fejlett belső világ, a művészeti és egyéb katartikus élmények révén épülő érzelemgazdagság és motiváltság.

Az említett két kiragadott példa is igazolja, hogy a közösen vallott értékek és a vállalt felelősség felülemel bennünket minden olyan tényezőn, ami meggátolhatná, vagy akadályozhatná az eddiginél szorosabb együttműködésünket. A két Akadémia vezetőiben megérett a felismerés, hogy együttműködve saját feladataikat is jobban el tudják látni, és közös feladatokat is vállalhatnak. Ösztönözni fogjuk testületeinket, tagjainkat is a tudományos és művészeti közélet közötti kapcsolatok fejlesztésére. Nem csak reprezentatív rendezvényekre gondolunk, amelyekre máris egyre több példa van. Ahol szükséges, a tisztázó vitákra, s az előremutató megoldások megtalálására is vállalkozni akarunk. Számos olyan kérdés van, amelyek nem csak a tudományos és a művészeti közösséget foglalkoztatják. A társadalom számára is fontos ügyekben megtalált válaszok a politika, a jogalkotó és a közigazgatás számára is használható megoldásokat kínálhatnak.

Közügy a tudós és művész tehetségek fellelése és kibontakoztatása, a múltbeli és a megszülető szellemi alkotások megbecsülése. Közérdek a szellemi alkotások hasznosítása a társadalom minden tagjának a javára, az ország harmonikus fejlődése, a jól működő magyar állam és a nemzeti kultúra gazdagítása érdekében.

4

Világszerte egyre nagyobb a feszültség, korábban szunnyadó konfliktusok éleződnek ki. Egyre többször tapasztaljuk, hogy megmerevednek az álláspontok, és radikalizálódnak a szembenálló erők. Sokszor mutatkozik késlekedés a párbeszéd és a kibontakozás kölcsönösen elfogadható megoldásainak a megtalálásában. Mindennek a terheit, a vele járó szenvedést, nélkülözést, veszteségeket ártatlan embereknek kell elviselniük. Mindez a békés alkotómunkát, a tudományos és a művészi alkotómunkát is súlyosan érinti. Ebben a világhelyzetben nagyon fontos üzenet a történelmi megosztottságokon felülemelkedni tudó Akadémiák együttműködésének példája.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Ezzel a felhívással zárul az Alaptörvényünk. A mai esemény is igazolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia megértette ennek üzenetét.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

***

Vashegyi György, az MMA elnöke az aláírási ünnepségen kiemelte: a magyar tudomány és művészet legjelesebb alkotói közül eddig is sokan képviselték a kultúra egységének az eszméjét. Művészet és a tudomány az MMA életében elválaszthatatlanok egymástól. Példaként említette, hogy első alkalommal került sor idén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében az MMA konferenciájára 2022. november 21-én az MTA székházában.

„Csak egy kis mutáció kell egy fachwerkes régi házhoz ­ és egy növénylenyomat-szerű vázszerkezetet tud adni” – idézte Vashegyi György, az MMA elnöke az építőművészet és a biológia átjárhatóságának a szépségéről a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, Makovecz Imre építőművész gondolatát, melynek horizontját tovább tágítva leszögezte: a szellemi életben és a gyakorlati, való világban számtalan út nyílik, amelyen művészet és tudomány határai átjárhatóvá válnak, majd e határok el is tűnnek.

Az együttműködés keretében továbbfejlesztik a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT) annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézményekben oktató, kutató, illetve fokozatot szerző alkotó- és előadóművészek szakmai eredményei (más tudományterületekhez hasonlóan) az adott művészeti ágnak megfelelő szempontok szerint dokumentálhatók legyenek.

A célok között szerepel a művészettel nevelés hazai közoktatásban történő alkalmazása és meghonosodása érdekében az elméleti szempontok és gyakorlati feltételek feltárása, a művészettel nevelés előnyeinek megismertetése a döntéshozókkal, a pedagógusokkal és a közvéleménnyel.

Az MTA területi bizottságokat működtet a vidéki egyetemi városok vonzáskörzetében, küldetésének az egész országra kiterjedő megvalósítása érdekében. A szándéknyilatkozat szerint ezt a kiépített infrastruktúrát és kapcsolati hálót a jövőben az MMA is igénybe veheti regionális hálózata kiépítéséhez és annak révén a vidéki programjainak a szervezéséhez.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a kormány nevében üdvözölheti a megállapodás aláírását. Mint fogalmazott, ennek az együttműködésnek azért is létre kellett jönnie, mert sok átfedés van a két szféra és az azokat képviselő két akadémia között, és számos „hozománya” lehet a tudomány és a művészet összefogásának. „Mind a tudomány, mind a művészet a belső lényeget keresi, a szépet, a jót és az igazat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ezek keresése olyan univerzális szabály, amely hozzájárul a túlélőképességünk és a kultúránk megőrzéséhez.

 

(Forrás: MTA) 


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
































2022. április 27., szerda

20 ÉVES AZ EGYÜTT FOLYÓIRAT - 20 ÉVE EGYÜTT

2022. 04. 08. – Budapesten, a Kárpátaljai Szövetség dísztermében zajlott le
a 20 éves Együtt irodalmi-művészeti-humán tudományok-kultúra című
folyóirat ünnepélyes bemutatója, az anyaországban élő kárpátaljai
szerzők, a folyóirat baráti köréhez tartozó alkotók közreműködésével.

 


Mint ismeretes, az orosz-ukrán háború kapcsán érvénybe lépett hadiállapot miatt betiltották a rendezvényeket, ezért az ünnepélyre Budapesten került sor.

Beszélgetőtársak: Dupka György és Lőrincz P. Gabriella.

Köszöntőbeszédet mondott: Benza György, a Kárpátaljai Szövetség (KSZ) elnöke; Erős Kinga, a Magyar Írószövetség (MÍSZ) elnöke; Vári Fábián László Kossuth-, József Attila-díjas költő, MMA Irodalmi Tagozat vezetője, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Felköszöntötték a hamarosan 70 éves dr. Dupka György (Tiszabökény, 1952. 11. 04.) és a vele egyidős Füzesi Magda (Nagybereg, 1952. 05. 03.) József Attila-díjas költőt, az MMA Irodalmi Tagozatának tagját, a MÉKK tiszteletbeli elnökét, az Együtt folyóirat tanácsadóját. 

Ezt követően a 20 éves Együtt alapító szerzői, az itt debütált, fiatal költők egy-egy írást olvastak fel: Vári Fábián László (Tiszaújlak, 1951.); Lőrincz P. Gabriella (Beregszász, 1982), Bella István-díjas költő, a MI elnökségi tagja, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentora; Kopriva Nikoletta (Munkács, 1996.), Együtt Nívó-díjas költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója; Csornyij Dávid (Beregszász, 1991.) költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. 

Az alkalmon megjelent a széppróza, a humán tudományok művelői közül is néhány barátunk, akik  szintén megosztották gondolataikat: Gerzsenyi Gabriella (Beregszász, 1977.), prózaíró; Lengyel János (Beregszász, 1973.), író; dr. Ortutay Péter (Ungvár, 1942.), író; dr. Botlik József (Szőny, 1949.), történész, az Együtt folyóirat tanácsadója, védnöke; Kovács Sándor (Eszeny, 1954.), útikönyvíró, helytörténész; dr. Kótyuk Erzsébet (Ungvár, Rát, 1954.), néprajzkutató.

A Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatban megjelent két újabb kiadvány prezentációjára is sor került. Szemere Judit szerkesztő Ortutay Mária megszólaltatásával az írónő könyvét ismertette (Múltunk és jelenünk „lámpás emberei”. Interjúk, visszaemlékezések, önéletrajzi írások (https://kmmi.org.ua/.../multunk-es-jelenunk-lampas-emberei). Dupka György, az Intermix Kiadó vezetője pedig bemutatta Bartha Gusztáv (Mezővári, 1963.) Kiút című kisregényét (https://kmmi.org.ua/konyvtar/konyvek/reszletes/kiut), amelynek felelős szerkesztője Marcsák Gergely. Ők a hadiállapot miatt nem jelenhettek meg a rendezvényen.

Végezetül Kocsis Csaba (Berettyóújfalu, 1959.) - író, költő, fotográfus, népművelő, énekmondó - kárpátaljai költők (Bakos Kiss Károly, Dupka György, Lőrincz P. Gabriella, Marcsák Gergely, Vári Fábián László) megzenésített verseit szólaltatta meg.

Közreműködött dr. Seremet Sándor, a Kárpátaljai Szövetség főtitkára, a rendezvény online közvetítés megszervezésében; Fuchs Andrea, az ünnepi kiadványhoz kapcsolódó fotó-galéria vetítésében. A rendezvényt megtisztelte - mások mellett -: Hajdúk Márta, dokumentumfilm-rendező; Elbe István, az OSZK főmunkatársa; Horváth Júlia Borbála, író, a Magyar Írószövetség szociográfiai szakosztályának vezetője; Bódi Ferenc, történész; Fazekas Andrea, Momentum Doctorandus, a kárpátaljai magyar doktoranduszok és aspiránsok szervezet elnöke.

A rendezvény szervezői, támogatói: az Együtt c. folyóirat felelős kiadója, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK); a Kárpátaljai Szövetség; a Nemzeti Kulturális Alap; a Magyar Írószövetség; a Petőfi Kulturális Ügynökség és a KMI 12; a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet.

Az utóbbi szervezet facebook oldalán a rendezvényről készült online videó (https://www.facebook.com/kmmi.org.ua/videos/1107990006601019) is megtekinthető.


(Forrás: Kárpátaljai Szövetség, MÉKK, KMMI)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA