A Nemzeti Örökség
Intézete Pungor Ernő vegyészmérnökre, kutatóra,
egyetemi oktatóra, az
analitikai kémia világhírű tudósára emlékezett
a Fiumei úti sírkert 27-es
parcellájában, az Akadémiai parcellában.
Pungor Ernő a rendszerváltás után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki
Fejlesztési Bizottságot (OMFB) vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az
Antall-, majd a Boross-kormánynak is.
***
Latorcai János, az
Országgyűlés alelnöke, Pungor Ernő egykori minisztertársa emlékbeszédében
hangsúlyozta, hogy Pungor Ernő számára mindig is a tudomány, az egyetem, de
főként a kutatás és a fejlesztés, a kutatóintézetek világa jelentette azt a
helyet, ahol otthon érezte magát, ugyanakkor nemcsak a tudományos megismerés és
megértés, hanem az emberi kapcsolatok bővítése, a kutatási eredmények
alkalmazása is élénken foglalkoztatta.
Hozzátette: minisztersége idején Pungor Ernő emberi és szakmai tekintélyével, a
tudományos szervezetekben kifejtett szerepvállalásával, széles körű
kapcsolataival nem csak ahhoz járult hozzá, hogy a magyar kutatók
bekapcsolódjanak a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, hanem ahhoz is, hogy a
magyar gazdaság újra fejlődő pályára álljon.
„Nemcsak kutató,
hanem a munkatársait és a tehetséget becsülő, a fiatalok előmenetelét segítő
igazi tanár volt. Olyan ember, aki mindig mindenkivel szemmagasságba tudott
kerülni, olyan ember, akinek az ajtaja mindig nyitva állt a tanácsot, a
segítséget kérők előtt”- tette hozzá Latorcai János.
***
Dr. Hudecz Ferenc
akadémikus, az MTA természettudományi alelnöke beszédében arra mutatott rá,
hogy Pungor Ernőnél a kutatási életpályához alapvetően szükséges kíváncsiság
akadályt nem ismerő elhivatottsággal és szorgalommal párosult. Hozzátette, hogy
Pungor értette az alapkutatások jelentőségét, tisztában volt azzal, hogy milyen
fontos egy-egy jelenség megértése, a tudás. Fiatal munkatársaival együtt
bejelentett szabadalma alapján indult el Magyarországon a világon elsőként az
ionszelektív elektródok gyártása.
„Pungor Ernő
akadémikus gróf Széchenyi István nyomán a kiművelt emberfők sokaságában látta
az ország erejét. Mint mondta: gondolatokra, ötletekre, kreativitásra van a
legnagyobb szükség. Egész életében ontotta is őket!” – zárta beszédét Hudecz
Ferenc.
***
Móczár Gábor, a
Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Fiumei úti
sírkert nemzeti emlékhely 27-es parcellájában 1980. március 5. óta
emlékezhetünk az akadémikusokra, akkor nyílt meg ugyanis az úgynevezett
akadémiai parcella, ahol mára több, mint hatvan akadémikus nyugszik.
Rámutatott: Pungor
Ernő szerint - „aki még él, az csak kutató, halála után derül ki, hogy valóban
tudós volt-e”. ,,Az, hogy ma itt állunk, és a neves vegyészprofesszorra
emlékezünk születésének 100 éves évfordulóját követően, egyértelműen mutatja:
Pungor Ernő tudós volt” - zárta beszédét a főigazgató.
***
Az 1923-ban
született Pungor Ernő tudományos pályafutásának fontos állomása, hogy 1976-ban
a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Székfoglalójának témája a
műszeres elemzés volt. Több könyve és 1000-nél is több, tudományos publikációja
jelent meg, találmányainak száma 100 körülre tehető.
A rendszerváltás
után 1990 és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot (OMFB)
vezető, tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-, majd a
Boross-kormánynak is (1990 és 1994 között). Ezt követően a Bay Zoltán
Alkalmazott Kutatási Alapítvány intézethálózatának tudományszervezője volt:
1994-2001-ig főigazgatója, 2002-től haláláig pedig főtanácsadója. Az
intézetegyüttes azóta is működik, jelenleg Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási
Közhasznú Nonprofit Kft. név alatt.
Pungor Ernő
kutatói munkásságát hazánkban számos kitüntetéssel ismerték el: Akadémiai
Aranyéremmel (1988), Gábor Dénes díjjal (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend
közép- és nagykeresztjével (1998, 2003) és Magyar Örökség Díjjal (2003).
Büszke volt arra,
hogy szülőfaluja, Vasszécseny díszpolgára lehetett. Emlékének méltó megőrzése
érdekében 2008 óta minden évben Pungor Ernő-díjjal ismerik el a kémiai
tudományos kutatások terén kimagasló érdemeket szerzett, 45 év alatti kutatók,
szakemberek munkáját.
(Forrás és fotó: NÖRI, MTA
TTK)
--------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár
Julianna
MMDR
Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész
(szerk.-
és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ
MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti
tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna