BIOSZFÉRA-REZERVÁTUMOK UNESCO-VÉDELEM ALATT

Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum 

kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar 

kezdeményezésű, nemzetközi programra irányította rá a figyelmet

A bioszféra-rezervátumok a tudomány, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait egyesítő, egyedülálló vállalkozás vívmányai. Ezek múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést az idei World Science Forum keretében, az UNESCO és az MTA közös szervezésében „Bioszféra-rezervátumok: a természetes ökoszisztémák ékes példái” címmel megtartott kísérő esemény.

***

Az UNESCO 2021-ben emlékezett meg az Ember és Bioszféra Program (Man and the Biosphere Programme) fél évszázados alapításáról, amely többek között magyar kezdeményezésre született. Magyar botanikus és zoológus akadémikus kutatók expedícióik során felismerték, hogy a természetes ökoszisztémák a biológiai sokféleség letéteményesei, és felhívták a figyelmet különleges értékeikre. Ugyanakkor az emberi beavatkozások, az iparosodás és az intenzív mezőgazdaság komoly veszélybe sodorták ezt az ökoszisztémát, ezért kezdeményezték a védelmét.

A bioszféra-rezervátumok az UNESCO 1971-ben indított Ember és Bioszféra Programjának (EBP) keretében létrehozott, természetvédelmi rendeltetésű területek. A bioszféra-rezervátumok világhálózatának irányelveit az UNESCO határozta meg 1995-ben azzal a céllal, hogy e rezervátumok az ember és a bioszféra kiegyensúlyozott kapcsolatának példájaként szolgáljanak. 2022 végéig 134 országban összesen 738 területet nyilvánítottak bioszféra-rezervátummá, amelyek közül több, mint 300 UNESCO-védnökség alatt áll, közülük 22 országhatárokon is átnyúlik.

Magyarországon 6 bioszféra-rezervátum található, az egyik legjelentősebb közülük az öt határon átnyúló Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum.

***

A Dél-afrikai Köztársaságban a világon az egyik leggazdagabb a biodiverzitás. Az idei, Fokvárosban megrendezett World Science Forum keretében december 6-án lezajlott kísérő esemény fő szervezője és levezető elnöke Balázs Ervin akadémikus volt. A rendezvényen öt előadás hangzott el.

Popp József, az MTA levelező tagja, a Neumann János Egyetem professzora a biodiverzitást veszélyeztető globális kihívásokról, a bioszféra-rezervátumok növekvő jelentőségéről, a környezet és fenntarthatóság kapcsolatáról, azon belül a „zöldre festés” rendszerszintű jelenségéről, valamint a fenntartható fejlődési célok megvalósításának problémáiról fejtette ki véleményét.

Szintén az esemény előadója volt Oláh Judit, az MTA doktora, a Neumann János Egyetem professzora, aki a körforgásos bioökonómia elterjedését tekinti a zöld gazdasági növekedés hajtóerejének. Az EU élen jár a karbonsemlegesség felé vezető úton, ugyanis vállalja, hogy 2050-ig eléri a nettó nulla kibocsátást. Az előadó ugyanakkor kiemelte, hogy a körforgásos üzleti modellek elsősorban a jövedelmező fenntartható gazdasági tevékenységekre összpontosítanak, de kevés figyelmet fordítanak a társadalmi hatásokra.

Michael W. Bairu, a dél-afrikai North-West University professzora és a nemzeti mezőgazdasági kutatási tanács egyik vezetője Dél-Afrika mezőgazdasági biodiverzitásának javítását tartja első számú feladatnak, ugyanis a biodiverzitás fenntartható hasznosítása elősegíti a gazdasági növekedést és a szegénység csökkentését. Bairu előadásában a génbankok szerepének és problémáiknak a felvázolása mellett hangsúlyozta, hogy a génbankok a biológiai sokféleség tudatos felhasználásával hozzájárulnak az emberiség élelmezéséhez, gyógyításához és a mezőgazdasági alapanyagok előállításához.

Nox Makunga, a Stellenbosch University professzora előadásában a biológiai sokféleség gazdagsága mellett kihangsúlyozta a gyógynövények növekvő jelentőségét az egészségügyi ellátásban, a tradicionális afrikai gyógymódoktól kezdve a gyógyszeripari felhasználásig. A gyógynövények tanulmányozása prioritássá vált Dél-Afrikában. A kutatások fő témája e növények gyógyászati célra való felhasználásának megalapozottsága, így új paradigmaként jelent meg Afrikában a biotechnológiai eszközök alkalmazása e növények tanulmányozásában.

Végül a fizikusi és mérnöki hátterű Topher White, a Rainforest Connection startup alapítója és vezérigazgatója tartott érdekfeszítő prezentációt. A Rainforest Connection civil szervezet a napenergiával működő, újrahasznosított mobiltelefonokat lehallgató eszközként használja az esőerdő távoli területeinek megfigyelésére és védelmére. Az eszközök a védett esőerdőkben felveszik a láncfűrészek hangját, és riasztást küldenek, lehetővé téve a valós idejű beavatkozást, így segítenek az illegális fakitermelés és orvvadászat elleni harcban Szumátrán. A rendszert további három esőerdő-rezervátumra terjesztik majd ki Indonéziában, az Amazonas régióban és Afrikában.

***

A rendezvény sikerét bizonyította a résztvevők magas létszáma, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a bioszféra-rezervátumok témájának fontossága a nyilvánosság előtt is ismert.

(Forrás: MTA)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Agrárminisztérium - Duna-Dráva NPI)                     

------------------------------------------------------------

Szerkesztő/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY (2022., MONTREAL)

A biológiai sokféleség megőrzése

közös kötelességünk

 

Az elmúlt évtizedben a természeti értékek megőrzése érdekében Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Biológiai sokféleség egyezmény részes feleinek 15. döntéshozó ülésén, Montrealban, csütörtökön.

***

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy Magyarország új agrártámogatási rendszerén keresztül számos intézkedéssel segíti a biodiverzitás megőrzését és ágazati integrációját. A januártól életbe lépő új kereteknek köszönhetően nagy hatást lehet kifejteni az élővilág változatosságára, mivel hazánk területének több mint 50%-a mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Hozzátette, az agrártámogatási rendszer például egy önkéntes alapon működő Agro-ökológiai Programmal is bővült. 

Ennek keretében a gazdálkodók a biológiai sokféleség megőrzéséért, a táj mozaikosságának növeléséért, a talajok állapotának és vízháztartásának a javításáért, a beporzók megóvásáért, illetve a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot támogató intézkedéseikért kapnak pénzügyi segítséget. A korábbiakhoz képest lényeges előrelépés, hogy a mezőgazdasági táblák közé ékelődő, termelésre nem használt, biodiverzitás-megőrzés szempontjából azonban kiemelt jelentőségű területek is részesülhetnek támogatásban. Az intézkedésnek köszönhetően gyarapodhatnak majd a kritikus fontosságú szegély- és vizes élőhelyek is – emelte ki Nagy István.

 ***

A miniszter a biológiai sokféleség fenntartása érdekében az elmúlt évtizedben hazákban megvalósult fejlesztésekre is felhívta a figyelmet. A tárcavezető kitért arra is, hogy a Magyarország területének több mint ötödét kitevő, védett területeink mintegy 15%-án, több mint 300 000 hektáron javította és javítja az élőhelyek állapotát hazánk, illetve biztosítja a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit. A beruházásokra fordított összeg meghaladta a 300 millió eurót.

További célkitűzés, hogy a következő öt évben legalább 100 000 hektáron valósuljanak meg újabb természetvédelmi fejlesztések. Az erre előirányzott 112 millió eurónyi forráskeret több mint 70%-át természet-helyreállításra, és a természetvédelmi kezelést biztosító infrastruktúra fejlesztésére fogjuk fordítani, míg a fennmaradó részből a természetvédelmi bemutatás, oktatás és monitorozás javítására, illetve természetvédelmi információs rendszereink megújítására irányuló projektek végrehajtását tervezzük - sorolta a miniszter. 

***

A Biológiai sokféleség egyezmény három évtizeddel ezelőtt, 1992-ben, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rio de Janeiro-ban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg. Az egyezmény jelentősége, hogy a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást a társadalom és az élővilág, valamint a biológiai sokféleség viszonyának meghatározásában.

Az Egyesült Államokat és Vatikánt kivéve a világ minden állama (196 részes fél) tagja az egyezménynek. A montreali esemény történelmi jelentőségű, mivel a világ országai itt fogják jóváhagyni a világ biodiverzitás-megőrzési stratégiáját, amely a következő évtizedre vonatkozó fő célkitűzéseket fekteti le annak érdekében, hogy visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját világszerte. 

***

A döntéshozó ülés keretén belül a GMO-k nemzetközi szabályozásának 2030-ig szóló globális stratégiáját is elfogadták a világ országai, amelynek kidolgozásáért felelős munkacsoport üléseinek elnöklésére Dr. Andorkó Ritát, az Agrárminisztérium szakértőjét kérte fel az Egyezmény titkársága.

Az, hogy a munkacsoportot magyar szakértő elnökölte, komoly szakmai elismerését jelenti annak a munkának, amit hazánk a GMO-k környezeti kockázatainak mérséklése és a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége érdekében végez. Az egyezmény döntéshozó ülésén most első alkalommal képviseltette magát hazánk miniszteri szinten.

 

(Forrás: AM Sajtóiroda)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna  

ÉRTÉKTEREMTŐ A KISKERT-MŰVELÉS

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti

az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki 

a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára

a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. 

Feldman Zsolt üdvözölte, hogy a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének 20 ezer tagja, és rajtuk kívül több százezer kerttulajdonos végez háztáji tevékenységet országszerte. Ez az elfoglaltság a korszerű művelésre, és a régi magyar tájfajták ápolására egyaránt kiterjed, hozzájárul az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelhez, teremtő közösséget alkot, fölvállalja a tudásmegosztás feladatát, ezért az AM - mint fogalmazott - minden eszközével segíti a Kiskert program megvalósítását.

Ennek érdekében a minisztérium pénteken együttműködési megállapodást kötött a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségével, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal, valamint a Herman Ottó Intézettel - közölte az államtitkár. Az alapok ezzel létrejöttek, és az agrártárca abban is bízik, hogy a következő években bővülni fog az együttműködés - tette hozzá.

A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a kiskertek művelői saját magukon kívül másokat is elláthatnak helyben termelt áruval, és ez minden szempontból jobb, mint több száz, vagy akár több ezer kilométerről érkezett terményeket venni. Szent-Miklóssy Ferenc elmondta, hogy Magyarországon 1916-tól működik szervezett formában a kertbarát mozgalom, és az erdélyi, felvidéki, délvidéki kertművelőkkel ma is erős a kapcsolatuk. Tagjaik példaértékű termelést folytatnak, a tapasztalataikat másokkal is megosztják, emellett nemzetközi találkozókat rendeznek, piacokat és termékbemutatókat szerveznek, kiadványokat készítenek - tette hozzá.

A szövetség a pénteken létrejött együttműködés értelmében ehhez kapcsolódó feladatokat vállalt, többek között digitális tudástárat hoznak létre, szaktanácsadó hálózatot működtetnek, és új művelési megoldásokat népszerűsítenek, például az ehető szobanövényeket, az otthoni fűszerkerteket, gyógynövényeket, a télen termő zöldségeket.

 

A Herman Ottó Intézet háttérintézményként segíti a Kiskert programhoz kapcsolódó együttműködést - közölte Bozzay Péter ügyvezető. Feladataik közül kiemelte a szemléletformálást, az informatikai háttérfeladatokat, az infrastrukturális segítségnyújtást, és a rendezvényszervezést.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ osztályvezetője abban bízik, hogy a Kiskert programhoz kapcsolódva hozzájárulhatnak a magyar tájfajták népszerűsítéséhez. Horváth Lajos közölte, hogy az intézmény több mint 17 ezer tájfajtát őriz, amelyekből nemcsak a termelőknek, hanem kertművelőknek is adnak mintákat.

 

(Forrás: AM/MTI) 

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

  

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - lillatti8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA