2021. szeptember 8., szerda

A BSZK HONISMERETI KIRÁNDULÁSA SZENTENDRÉRE (II. RÉSZ)

2021. augusztus 27-én a Budapesti Székely Kör újabb 
honismereti kirándulást szervezett, azúttal a gyönyörű 
és egyedi érzés- és hangulatvilágú Szentendrére.




 

,,Szentendre

 

Talán Szentendrét a legnehezebb bemutatni a Dunakanyar települési közül, hiszen nagy valószínűséggel Budapest után világszerte is a legismertebb, magyar városról van szó, elég csak a számtalan turistabuszra gondolnunk. Ez részben a főváros közelségének is betudható, hiszen a HÉV-nek köszönhetően gyakorlatilag össze van nőve vele, de biciklivel, autóval, busszal és hajóval is meg lehet közelíteni.

Szentendre történelme

Szentendre története, ahogyan a Dunakanyar megannyi településéé, az őskorig nyúlik vissza. A rómaiak előtt is település volt a területen, avarok lakták, majd a limesnek köszönhetően megőrizte fontosságát - egészen a 4.-5. századig. Ezt követően sem néptelenedett el teljesen a terület, de a honfoglalásig kellett várni, míg újra írásos emlék marad a helyről: egy 1009-es oklevél utal a mai Szentendre környékén fekvő településre.

A 12. századtól már több írásos emlék is őrzi a település nevét, így tudható, hogy az Árpád-házi királyok udvarhelyként használták. 1146-ban már Sanctus Andreasként említik, innen ered neve, az akkori templom helyén épült a ma is látható Keresztelő Szent János-plébániatemplom, melyet az évszázadok során többször is átépítettek, végső formáját az 1700-as évek közepén nyerte el.


Szentendre, a szerb város

A fent említett templom szomszédságában fekszik a Belgrád székesegyház, melyet a török elől menekülő, majd itt új otthonra lelő szerbek kezdtek el építeni 1521-ben. Ugyanakkor a terület nem sokkal később el is néptelenedett a törökök megérkezésével. Egészen 1684-ig kellett várni a település felszabadulásával, mely újabb szerb beáramlást hozott, ezt követően a 19. század csaknem kizárólag szerbek lakták, mikor is átrajzolódott a város etnikai térképe, ekkor ugyanis nagyszámú magyar, német és szlovák lakosság érkezett.

Ugyanakkor a városképen a szerbek hagyták leginkább rajta a kézjegyüket, a 18. században épült, ma is látható bájos házacskákat nekik köszönhetjük, no meg a bornak, amit megtermeltek, majd eladtak.

 

Látnivalók Szentendre környékén

A 19. század árvizeket és tűzvészeket hozott a városra, az újabb nagy fellendülést itt is a századforduló hozta, mikor a művészeket magával ragadta a környék és a városka bája. Az 1929-ben alapított szentendrei művésztelep kontinuitásának köszönhetően a mai napig igazi kulturális központnak számít a város, amit a számtalan galéria és múzeum is ékesen bizonyít.

A Ferenczy Múzeumi Centrum állandóan látogatható múzeumai a Ferenczy Múzeum, a Kmetty Múzeum, a Czóbel Múzeum, a MűvészetMalom, a Római Kőtár, valamint a Kovács Margit Kerámiamúzeum. Emellett számos időszaki kiállítás várja azokat, akik közelebbről is szívesen megismernék Szentendre színes, művészeti életét.

A Szentendrei Skanzen évente több ezer érdeklődőt csalogat a városba, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a 18-20. század népi építészetét, gazdálkodását és életmódját ismerteti meg velünk tárgyakkal, épületekkel és állatokkal. A parasztporták bemutatják egy-egy tájegység hagyományait és jellegzetességeit. A program remek időtöltés, akár kisebb gyerekekkel is, a Skanzen megtekintésére érdemes akár egy egész napot szánni. 

A HÉV állomásnál található Városi Tömegközlekedési Múzeumban a forgalomból korábban kivont járművek egy-egy típusát lehet megtekinteni az 5 kiállítóteremben, a bemutatócsarnokban és a szabadtéri kiállító területen.

Az édességek kedvelőit pedig a Szamos Marcipán Múzeum várja válogatott finomságokkal a Dumtsa Jenő utcában.

 

Kirándulás Szentendre környékén

Szentendre valódi turistaparadicsom, a fesztiválok, és kulturális programok sokszínűsége egyértelműen meggyőz arról, hogy a városban egy, vagy akár több napot is eltölthetünk tartalmasan. Aki kirándulni szeretne Szentendre környékén, annak is remek lehetőségeket tartogat a város.

A kisebb sétákhoz jó választás a Duna korzó, a Bükkös patak partja, és a Szentendrei Japánkert, ezeket gyerekekkel is bátran felkereshetjük. A templomdombról elképesztően izgalmas képeket lehet készíteni Szentendre belvárosáról, ráadásul ez a terület is 5-6 perces séta a főtértől. A hosszabb túrákhoz szokott kirándulók számára a Lajos-forrás és a Dömör-kapu vízesés tartogat meglepetéseket, mindkét terület egy ideig autóval és tömegközlekedéssel is megközelíthető. A túraútvonalakat és turistajelzéseket érdemes figyelemmel követni. 

Ha messzebb kirándulnánk, de még mindig Szentendre közelében maradnánk, a Kárpát-forrás Pilisszentlászlón, illetve a Petőfi-pihenő Pomáz közelében jó úti cél lehet. 

A Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajók megállnak a szentendrei állomáson is, de ha csak egy sétahajózáson vennénk részt a város legszebb Duna szakaszán, arra is van lehetőség. Ha evezni szeretnénk, érdemes a Szentendrei-sziget körül tenni egy kört kajakkal, kenuval vagy sárkányhajóval. Tapasztalatlan evezősök számára túravezető segítségével is foglalhatók csónakok a környéken.”

 

(Forrás: https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/szentendre/) 


------------------------------------------------------------ 

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                        

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA 


































































































































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése