JÖVŐNK A GYERMEK - PÁRBESZÉD A CSALÁDOKÉRT KONFERENCIA

„Szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek” – e gondolat

jegyében rendeztek konferenciát az ELTE-n 2018. június 20-án

a kedvezőtlen demográfiai mutatók megfordítása érdekében.

Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhelyben csaknem 300 szakember működik közre a társadalmi folyamatok elemzésében, tanulmányok készítésében, javaslatok kidolgozásában és workshopok szervezésében annak érdekében, hogy a népességfogyást megállítsuk Magyarországon. E szakmai munka következő állomásaként szervezték meg a „Jövőnk a gyermek” – Párbeszéd a családokért című tanácskozást, melynek az ELTE Lágymányosi Campusa adott otthont.

A konferencia célja a kormány, az ELTE és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely családépítő javaslatainak bemutatása volt a szakma képviselői számára.

***

A rendezvény megnyitóján Borhy László akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kiemelte: ahhoz, hogy egészséges gyerekeket neveljünk, működőképes családok szükségesek. A mi felelősségünk, hogy megfelelő környezetet teremtsünk ahhoz, hogy a fiatalok elhiggyék, a jövő ígérete valódi. Ha nincs kinek továbbadni a tudásunkat, ki fogja hasznosítani mindazt, amit, mi összegyűjtöttünk? Merre érdemes elindulni? Ennek a kérdésnek a megválaszolására a legjobb helyen vagyunk – tette hozzá a rektor, aki szerint, ami a jövőben vár ránk, annak eredménye, amit a jelenben megteszünk.

***

Mészáros József, a konferenciát támogató Barankovics István Alapítvány elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a legfontosabb feladatunk, hogy ki-ki a maga helyén tegye a dolgát, azt, amit a gondviselés ránk szabott. Az emberek legtöbbször ennek teljesítéséhez intézményekben gondolkodnak, noha ahhoz, hogy becsengessünk a szomszédhoz és megkérdezzük, van-e szüksége valamire, vagy felügyeljük a kisgyerekét, nem kell sem intézmény, sem szociális munkás. Az elnök hozzátette: dicséret illeti a konferencia szervezőit, akik munkájuk során a szubszidiaritás elvét követik. 

***

A konferencia plenáris programjának nyitóelőadásán Veresné Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a kormány népesedési programját mutatta be. A szakpolitikus leszögezte: 37 éve fogy a magyar népesség, ugyanakkor a gyermekvállalás a családok legszemélyesebb döntése, és viszonylag kevesen vállalnak abból az indíttatásból utódot, hogy a népességfogyást megállítsák.

Az államtitkár szerint hazánkban egyfelől jó a helyzet, mert a fiatalok legtöbbje házasságban és legalább két gyermekkel képzeli el a jövőt, aztán mégis azt tapasztaljuk, hogy nem születik meg minden családban a két-három gyermek, vagyis a kormány kihívása az, hogy megteremtse a gyermekvállaláshoz az optimális hátteret.

Ebben a munkában lesz a politikusok segítségére a nemzeti konzultáció, amelyben az érintettektől várnak választ arra, hol és milyen típusú támogatásra van szükségük.

Veresné Novák Katalin kitért arra, hogy Magyarországon 1981 óta csökken ugyan a népesség, ám az elmúlt hat évben 22 százalékkal növekedett a gyermekvállalási kedv. Az elöregedő társadalomra a kormány válasza, hogy nem külső erőforrásokra igyekszik támaszkodni, hanem a családpolitika megerősítésére törekszik, nem csak anyagi természetű eszközök által. A cél, hogy Magyarország családbarát országgá váljon. Ezért hirdették meg 2018-ban a családok évét, és ezért fektet be a 2019-es költségvetés kétszer annyi forrást a családok támogatására.

A jövőbeni tervek között említette az államtitkár a gyermekesek adókedvezményének növelését, a főállású anyaság kérdéskörét, a bővülő lombikprogramot, a nők esetében a munka és család egyensúlyának megteremtését, a bölcsődei férőhelyteremtést, a részmunka lehetőségek fejlesztését és a felelős gyermekvállalásra nevelésről szóló gondolkodásmód kialakítását.

***

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője beszédében kifejtette: szomorú gyermektelen családokat látni, de mindenkinek saját joga eldönteni, hogy vállal-e gyermeket. A politika feladata ehhez a lehetőségek megteremtése, a közgondolkodás formálása és a társadalom családbaráttá tétele. A frakcióvezető elmondta: az elmúlt több mint három évtizedben minden évben többen haltak meg, mint ahány gyermek született, ez a különbség ma 35-40 ezer közötti, ugyanakkor örömteli, hogy a termékenységi arányszám 1,2-ről 1,5-re nőtt. Harrach Péter utalt arra a 35–45 évesek körében végzett felmérésre, amelyből kiderült, hogy az 1,6 milliós populáció több mint 40 százaléka gyermektelen és jelentős részük magányosan él.

Az okok között az előadó anyagi, párkapcsolati és otthonteremtési problémákat említett, amelyekre a kormány egyebek mellett munkahely- és otthonteremtéssel (CSOK) kíván válaszolni. Kiemelte, hogy a párkapcsolati problémákba az állam nem tud beavatkozni, de arra is rámutatott, hogy a minőségi pártalálás attól is függ, milyen nevelést kap a családban a férfi és a nő. 

Harrach Péter problémaként nevezte meg a tartós kapcsolat és az elköteleződésre való bátorság hiányát. Szerinte a mai világban nem „divat” az áldozatvállalás, a gyermeknevelés pedig amellett hogy számos öröm, szeretet, gondoskodás élményének forrása, együtt jár egyebek mellett az utazásról, kényelemről, adott esetben a karrierről való lemondással.

Megoldásként a politikus az oktatást, a munka és család egyeztetését, a családbarát szemléletű média kialakítását említette, és szerinte érdemes lenne a nyugdíjrendszert és a gyermekvállalást összekapcsolni, például beszámítani a nyugdíjba a gyermekvállalást.

***

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke prezentációjában bemutatta a KINCS híd szerepét a tudományos élet és a politika között: az intézet többek között részt vesz döntéspolitikai előkészítésben, kutatásokban, stratégiák alkotásában, javaslatok kidolgozásában. A szervezet alapelve Kopp Mária orvos, pszichológus gondolata nyomán, hogy szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek, hiszen a család boldogságunk alapja, egészségvédő faktor és a hosszú élet titka.

Fűrész Tünde azt az örömteli adatot is megosztotta, miszerint míg 2010-ben száz családban 125 gyermek született, addig ma 150 újszülött jön világra, ezzel a növekedéssel az EU-ban a második helyen állunk.

A kihívás az, hogyan tudjuk ezt fenntartani, és hogyan találunk a negatív hatások kompenzálására hatékony eszközöket. 

***

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács tagja a pénzügyi mozgásteret állította előadása középpontjába. A gazdasági szakember szólt a makrogazdasági hatásokról, miszerint a csökkenő létszámú munkakorú népesség korlátozza a gazdasági növekedés hosszú távú kilátásait: a demográfiai hatások 0,2-0,4 százalékponttal mérsékelhetik a GDP növekedést. A 2040-es évektől a Ratkó-unokák inaktívvá válásával a növekedés lassulása még nagyobb mértékű lehet. A közgazdász ugyanakkor arra is rávilágított, hogy európai viszonylatban magas a családtámogatásokra fordított kiadások aránya hazánkban, ezek 2013-ban a GDP 3,6 százalékát tették ki.

***

Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja Az ELTE hozzájárulása az alkalmazott demográfia fejlesztéséhez címmel tartott előadásában beszélt a Granasztói György Alkalmazott Demográfia Kutatóközpont létesítésének tervéről, amely a korábban létező vagy jelenleg is működő intézetek – a Teleki Intézet, az Atelier Tanszék, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, a Néprajzi Múzeum – jó gyakorlatait egyesítené interdiszciplináris és interszektoriális megközelítésben.

A központ tervezett kutatási területei három léptékre fókuszálnának: Közép-Európa és Magyarország, a családok, valamint az egyén szintjére, a konkrét kutatások között pedig a dékán egyebek mellett a fertilitás, a sikeres és sikertelen demográfiai kormánypolitikák, a kisgyermekek nappali felügyelete, az időskori szolgáltatások, a gondoskodó állampolgár és a születésszabályozás témakörét említette.

A központ vizsgálná a demográfiai folyamatokat, a család szerepét, a kortárs helyzetet, a vidék és a városok demográfiai tendenciáit, a kormány- és szociálpolitikákat, a kisebbségek demográfiai szokásait is. A munkába pedig a társadalom különféle csoportjait is bevonnák disszemináció révén, annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegekhez eljuthassanak az információk.

***

Kolosai Nedda, az ELTE TÓK adjunktusa Család, nevelés, együttműködés című prezentációjában azt foglalta össze, miért fontos, hogy a család fogalma a képzésben is megjelenjen. Az elmúlt 10 évben csaknem 20 ezer diák végzett a Tanító- és Óvóképző Karon, a pedagógusok számos gyermekkel és családdal kerülnek munkájuk során kapcsolatba, ezért kiemelkedő fontosságú, milyen szemléletet kapnak az egyetemen. A pedagógusképzés fontos eleme a család rendszerszemléletű megközelítése, a gyerek középpontba helyezése, a felelősség kérdése csakúgy, mint a családi élet szakaszai, a családi életcélok vagy éppen a krízishelyzetek megismerése. Családban élni azt jelenti, hogy heterogén összetételű csoportban képes vagyok az együttműködésre – hangsúlyozta a szakember.

***

Babos János, az ELTE szolgáltatási igazgatója arra kereste a választ, lehet-e az ELTE is családbarát. Beismerte: az intézmény bizonyos tekintetben lemaradt, hiszen a családbarát környezethez nagyon sok pénzre van szükség. Ugyanakkor számos intézkedéssel támogatja a fiatal házasokat, a gyermeket nevelőket, a nyugdíj előtt állókat vagy éppen a hallgatókat. Példaként hozta az egyes karokon kialakított baba-mama szobákat, az akadálymentesítést, a sportlehetőségeket, az egészségügyi szűréseket és a családi rendezvényeket a Mikulás ünnepségtől a nyári táborokig.

Az igazgató a jövőbeni lehetséges fejlesztések között említette a kollégiumokban a családi apartmanok kialakítását a gyermekkel rendelkező hallgatók számára, és a meglévő munkavállalói kölcsönön túl a születési támogatás bevezetését. Az igazgató összegezte: a következő öt évben – a jövőbe való befektetés részeként – szeretnének olyan infrastrukturális fejlesztéseket véghezvinni, amelyek az ELTE-t még inkább családbaráttá teszik.

***

Benda József, műhelyvezető az Összefogás a Gyermek- és családbarát Magyarországért Szakértői Műhely javaslatait mutatta be a plenáris programot záró előadásában. A műhelymunka szükségességét azzal magyarázta, hogy ha a jelenlegi úton haladunk tovább, akkor húsz év múlva nem lesznek gyerekek az iskolákban. Hangsúlyozta, hogy pusztán gazdaságpolitikai beavatkozásokkal nem fordítható meg ez a tendencia. Noha a termékenységi arányszám növekedése örvendetes, de a jelenlegi születésszámokkal kalkulálva a jövőben a 10 milliós népesség helyett csak alig több mint 6 milliós populációról beszélhetünk – éppen ezért szükséges a gyors segítségnyújtás.

A szakember egy ritkán elemzett pszichológiai és fejlődéslélektani szempontra is felhívta a figyelmet: mivel a kötődés az első 6 hónapban alakul ki az újszülött életében, a következő 6 hónapban pedig megszilárdul, aminek nyomán létrejön a bizalom, az önbizalom, az istenhit és az utógondozási képesség, ezért az anya szerepe kulcsfontosságú. Ha az anya érzéketlen, akkor a gyerek szorongó, dezorientált lehet. Példaként említette azt a korszakot, amikor az ’50-es években az édesanyákat a munkahelyekre terelték, a hathetes gyermekágyi időszak letelte után vissza kellett térniük a munka világába, a gyerekeket pedig vállalati bölcsődében helyezték el. Ekkoriban még úgynevezett hetes bölcsődék is működtek, ahol hétfőtől szombatig vigyáztak a csecsemőkre, gátat szabva ezzel a kötődés kialakulásának.

Benda József arra is kitért, hogy hazánkban háromezer településből kétezerben fogy a népesség, ez pedig egyenes út a falvak és városok elnéptelenedéséhez, az ország leépüléséhez. Előrejelzések szerint a jövőben a fiatalok 60 százaléka egyedül fog élni, és 40 százalékuknak nem lesz gyermeke.

Ennek ellenpontjaként egy másik lehetséges forgatókönyvet mutatott be, az Összefogás a Gyermek- és családbarát Magyarországért Szakértői Műhely és a Barankovics Alapítvány által közösen elkezdett munka nyomán a komplex és gyors megoldást nyújtó Hivatásos Szülők (HISZÜK) programot. Mivel a legnépesebb korosztály két éven belül kilép a szülőképes korból, a javaslatok az azonnali megoldásokra fókuszálnak, és a program alkalmas arra, hogy két éven belül megállítsa a népességfogyást.

A születésszám növelésének egyik legnagyobb esélyét abban látja a szakember, ha a 35 év fölötti korosztály minden támogatást megkap ahhoz, hogy még egy gyermeket vállaljon.

***

A konferencia további részében a szakemberek két szekcióban folytatták az eszmecserét. Az egyik műhelymunka során részletesen bemutatták a gyors megoldást kínáló Hivatásos Szülők Programot (HISZÜK), szó volt gazdasági megfontolásokról, és helyzetképet festettek a múltról, a jelenről és a jövőről is. A Gyerekvállalás és gazdaság szekcióban egyebek mellett a középtávú megoldásokat jelentő adóösztönző és nemzeti lakásprogramot, a TB- és a szülőkötvényt ismerhették meg a résztvevők, illetve a gazdasági feltételrendszer hosszútávú átalakításáról – beleértve a nyugdíjrendszert és a TB-finanszírozást is – egyeztettek. A konferencia zárásaként Scheuer Gyula, az ELTE kancellára osztotta meg gondolatait és a nap során szerezett benyomásait a résztvevőkkel.

(Forrás: https://www.elte.hu/content/parbeszed-a-csaladokert/)



------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA