MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI ŰRÜGYNÖKSÉG TELJES JOGÚ TAGJA LETT

Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lett

A mai megállapodással egy rendkívül értékes szövetséget erősítünk meg

és emelünk új szintre, hiszen az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés Magyarországon is az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat

az elkövetkező évtizedekben – jelentette ki Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2015. február 24-én, Budapesten abból az alkalomból, hogy hazánk teljes jogú tagként csatlakozott az Európai Űrügynökséghez.



A magyar tudósok és mérnökök régóta jelen vannak a nemzetközi űrtevékenység élvonalában, és számos technológiai és tudományos vívmánnyal járultak hozzá a világra szóló sikerekhez. A legfontosabb feladat, hogy az utóbbi években megindult fellendülést tartós növekedéssé formáljuk, és minden lehetséges módon támogassuk a tudásalapú ágazatot – hangsúlyozta az államtitkár.

A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. Az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. A magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét.

A piacképesség erősítése számos kapcsolódó iparágban is jelentkezik, az egyetemek közreműködése révén pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban – mondta Kara Ákos.

Az űrtevékenység közvetlen és közvetett vívmányai mára mindennapi életünk részévé váltak, az elért eredmények így a nemzetgazdaság egészében hatékonyan hasznosulhatnak. A csatlakozás a foglalkoztatottság, az adó- és járulékbevételek és a versenyképesség növekedésén túl jelentős kiadáscsökkenést is eredményez a létfontosságú – például mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai – rendszerek hazai alkalmazásában.

Magyarország az ESA együttműködő államaként 1991 óta vesz részt különböző tudományos és innovációs programokban. A kormány az utóbbi években arra törekedett, hogy ezt az együttműködést még szorosabbra fűzze. A csatlakozási folyamat keretében az Európai Űrügynökség munkatársai 2014-ben felmérték a magyar űrszektor állapotát és lehetséges fejlődési lehetőségeit. Az ESA adatai szerint jelenleg legalább 41 űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, amelyek mind világszínvonalat képviselnek, és képesek részt venni, továbbfejlődni és bővülni az ügynökség programjaiban.

***

Az Európai Űrügynökség (ESA) 21 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.

(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Kommunikációs Főosztály)

------------------------------------------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerkesztő- és fotóriporter - volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
sajtóreferens - TIT Stúdió Egyesület - www.tit.hu
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

 



SVÉD-MAGYAR INNOVÁCIÓS NAPOK 2013.

Svéd-Magyar Innovációs Napok 2013.

Budapest legyen a régió StartUp fővárosa – így fogalmazott Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Svéd-Magyar Innovációs Napok rendezvényén, Budapesten (2013. november 7-én). Az államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium, Svédország Nagykövetsége és a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, valamint vezető svéd cégek által szervezett innovációs szemináriumon beszélt, amelynek középpontjában az „üzleti innováció és a következő generáció” állt.

A két ország ismert szakértői, vállalkozói, mérnökei és diákjai a többi között arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lesz egy kreatív ötletből sikeres, a fenntartható fejlődést és a nemzetstratégiai célokat egyaránt szolgáló vállalkozás a svéd tapasztalatok figyelembe vételével.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyúttal bemutatta a „Runway Budapest 2.0.2.0 – StartUp Credo” kiadványát, amely célul tűzte ki, hogy Budapest az évtized végére a régió StartUp központjává váljon. Az ehhez szükséges eszközöket a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint a hazai StartUp közösség szereplőiből álló BudapestHUB munkacsoport dolgozta ki. A megújulás főszereplője a globális piacra törekvő StartUp közösség. Az államnak katalizátor szerepe van: az oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés, valamint az adózás és szabályozás területén támogató környezetet nyújt, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság mellett. A 2014-2020-as EU tervezési és programozási ciklusban a Runway Budapest 2.0.2.0 program finanszírozására mintegy 140 mrd Ft áll majd rendelkezésre a GINOP forrásaiból, amelynek kétharmadát visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök tennék ki. A globális piacot megnyerni vágyó fiatalok közül egyre többen választják az innovatív vállalkozói életformát. Budapest komparatív előnyei közé tartozik többek közt a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, sajátos kreatív látásmódot igénylő és kínáló területek. Hasonló előnyökkel rendelkezünk a biotechnológia és az orvosi műszerek fejlesztése terén.

Az innovatív gondolkodás és a vállalkozó szellem meglétéhez a jó oktatási rendszer és az üzletbarát környezet a két leginkább szükséges tényező, e két területre pedig komoly hatással lehet az állam – fejtette ki Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete, a rendezvénysorozat egyik ötletgazdája. Svédország egyike azon országoknak, amelyek GDP-jük legnagyobb részét kutatás-fejlesztésre fordítják, ennek pedig meg is van a hatása: Svédország idén sorozatban harmadszor lett az Európai Unió leginnovatívabb tagállama. A nagykövet meggyőződéssel vallja, hogy a fiatalok a leginkább innovatívak, és bennük van meg a képesség is arra, hogy más szemszögből lássák a világot. Ezért az oktatási rendszereknek a kreatív gondolkodást kell ösztönözniük, a munkahelyeknek pedig meg kell találniuk a módot arra, hogy az ifjak kreativitását az idősebbek tapasztalataival ötvözzék. Svédországban állítják, hogy a fiatalokat sújtó munkanélküliség leküzdésének egyik leghatásosabb módja, ha megtanítjuk őket vállalkozni.

Az innovációs napok megrendezésének ötlete a tavaly októberi, nagy sikerű Svéd–Magyar Innovációs Fórum nyomán született. Az események lehetőséget biztosítanak a két állam szakértőinek eszmecseréjére, tekintettel arra, hogy Svédországban és Magyarországon is a közelmúltban készült el a nemzeti innovációs stratégia, amelynek megvalósítása mindkét államban megkezdődött. A rendezvénysorozat májusi állomásán az új innovációs stratégiákat és reformokat vitatták meg, a júniusi eseményen az oktatás, a kutatás és a piaci szereplők együttműködésének lehetőségeit vizsgálták és mutatták be a résztvevők.

Ezt az innovatív szemléletet helyezik előtérbe mindennapjaikban a programsorozatot támogató vezető svéd vállaltok: Electrolux, Ericsson, Sigma Technology.

(SzövegfSvédország Nagykövetsége, Svéd Kereskedelmi Kirendeltség)
orrás:


-----------------------------------------------------------------------------------

(Fotó: JulCSIllag-fotó®)

(Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA - 2013. 09. 27.

Kutatók Éjszakája az akadémiai kutatóhelyeken, Nyílt Nap az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyarországi agyközpontjában 2013. szeptember 27-én!

Jövőt idéző technológiákkal, a kapcsolatháló-kutatás módszertanával, láthatatlan energiatolvajokkal, a növények biológiai órájával, és sok-sok tudományos érdekességgel ismerkedhetnek az érdeklődők országszerte a Kutatók Éjszakáján az akadémiai kutatóhelyeken. Pénteken kora délutántól késő estig változatos interaktív programok várják az egyetlen hazai főhivatású kutatóintézet-hálózat laborjaiba és fejlesztő műhelyeibe látogatókat. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjába hétvégén is ellátogathatnak a jövő információ-technológiai rendszerei és a fizika iránt érdeklődők.

 



A rendezvényeken a legkisebbektől kezdve minden korosztály megtalálhatja a korának, érdeklődési körének megfelelőt.

 

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti programjain az éghajlatváltozás következményei mellett az illatos növények felhasználási módjaival, a fűszernövények alkalmazásainak lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben a jövőt idéző technológiákat – pilóta nélkül repülő beltéri légi járművek vezérlésére fejlesztett programot, háromdimenziós honlapot, online alkalmazásokat – láthatnak és próbálhatnak ki az érdeklődök. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézet a sejtszintű biológiai folyamatokat, a biokémia és a biofizika legígéretesebb kutatási területeit ismerteti. Időszerű társadalmi problémákat elemeznek tudományos igényességgel előadásukban jogi, szociológiai, politológiai megközelítésből az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai, ahol a programokon a résztvevők interaktív bemutatón ismerhetik meg a kapcsolatháló-kutatás és -elemzés módszereit. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja Martonvásáron a haszonnövényekről, a növénynemesítés módszereiről, célkitűzéseiről szervez valamennyi korosztályt megszólító, sokszínű programokat, amelyek a hétköznapi felhasználástól a növénynemesítés legmodernebb módszereiig adnak széles áttekintést a tudományág eredményeiből. az MTA Atommagkutató Intézet tudományos előadása közérthetően mutat be egy részecskefizikai problémát, az MTA Nyelvtudományi Intézete pedig fonetikai tesztekkel mutatja be a beszédet tanulmányozó kutatók munkáját.

A kutatók éjszakája után sem maradnak izgalmas programok nélkül a tudomány iránt érdeklődők. Szombaton és vasárnap Európa egyik legmodernebb kutatási célú adatközpontját tekinthetik meg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban. A csillebérci telephelyen az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi központjában is dolgozó kutatók kalauzolják a programra előzetesen regisztráló vendégeket, akik átfogó képet kaphatnak napjaink legjelentősebb részecskefizikai kutatásairól és a magyar kutatók hozzájárulásáról a közös kísérletekhez.

 

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet svájci központjának "CERN Open Days" programjához kapcsolódó rendezvény keretében az MTA Csillebérci Telephelye melletti területen – a sportpályánál – kiállítást is rendeznek. Ennek ,,tárlatvezetői" a CERN-ben kutató magyar fizikusok, mérnökök, akik tudományos igényű, közérthető előadásaikkal világítják meg a CERN-ben zajló kísérletek jelentőségét. Az MTA kutatói már több mint két évtizede részt vesznek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkájában. A külön regisztrálás nélkül látogatható alkalmi tárlat segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a felfedező kutatások új korszakát jelentő CERN munkájába.

A rendezvényekkel kapcsolatban bővebb információ a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható:

 

http://mta.hu/mta_hirei/akademiai-kutatohelyek-a-kutatok-ejszakajan-132562/

http://mta.hu/mta_hirei/cern-nyilt-nap-a-wigner-adatkozpontban-132560/

 

(Forrás: MTA Kommunikációs Főosztály)

(Leközlő:

Polgár Julianna
(szerkesztő- és fotóriporter – volt Duna TV, MTI - gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő – POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com))