ALAPKUTATÁS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - WORLD SCIENCE FORUM

A globális kihívásokról is tárgyaltak a résztvevők 

a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók 

a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés 

érdekében végzett alapkutatásban?

A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.

A WSF első napján, december 6-án „Alapkutatás a fenntartható fejlődésért: A globális kutatási nagyberendezések hasznosításának szemszögéből” címmel került sor a kísérő eseményre, amelynek szervező intézményei, az ANSO és az MTA egy-egy előadóval képviseltették magukat: az ANSO igazgatója, Jinghua Cao és a magyar Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke, Fülöp Zsolt, az MTA doktora rövid beszédben köszöntötték a jelenlévőket.

A rendezvény további előadói voltak: Di Li, a Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumok intézményének tudományos főmunkatársa, Catherine Cesarsky, a Square Kilometer Array Observatory (SKAO) tanácsának elnöke, Jiansheng Hu, a Kínai Tudományos Akadémia Plazmafizikai Intézetének igazgatóhelyettese, Andrew Harrison, az Extrém Fényimpulzus Forrás – Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (Extreme Light Infrastructure – European Research Infrastructure Consortium, ELI-ERIC) tudományos igazgatója, valamint Yuao Chen, a Kínai Műszaki és Tudományegyetem Fizikatudományi Iskolájának dékánja.

***

Az eseményen elhangzott előadások fő üzenetei a következőkben foglalhatók össze: A tudomány és a technológia nagy horderejű, forradalmi újításai gyakorta idéznek elő jelentős változásokat és minőségbeli előrelépést az emberek életében, ami minden esetben valamilyen, az alapkutatások terén elért áttörésnek köszönhető. Az alapkutatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, márpedig az alapkutatáshoz napjainkban nélkülözhetetlen a magas színvonalú kutatási infrastrukturális háttér.

A világszintű kutatási nagyberendezések a rendkívüli kihívást jelentő problémákra gyorsabb, messzebbre mutató megoldásokat kínálnak. Sokak meggyőződése, hogy a küszöbön álló, forradalmi tudományos fölfedezések nagyban fognak támaszkodni e berendezésekre. Az ilyen kutatási infrastruktúra segíthet az univerzum, a mikrovilág, illetve saját magunk mélyebb megértésében. Mi több, a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődési stratégiák kidolgozásában is segítségünkre lehetnek.

A kutatási nagyberendezések, amelyek lehetővé teszik az ismeretlen jelenségek folyamatos megfigyelését, számos olyan égető problémánkra segíthetnek megoldást találni, amelyek leküzdése szükséges az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához. A célok univerzálisak, tehát univerzálisnak kell lenniük azon eszközöknek is, amelyeket e célok megvalósításához használunk. Nélkülözhetetlen a nagy kutatási infrastrukturális létesítmények működtetése és bővítése, hiszen jövőnkről csak big data-alapú tudományos kutatások folytatása révén gondoskodhatunk.

Az esemény előadói szerte az öt kontinensen, de főként Kínában, Európában, illetve Dél-Afrikában található kutatási nagyberendezéseket mutattak be. Azon túl, hogy ezek az infrastruktúrák aktuálisan milyen tudományos felfedezések elérését szolgálják, az előadók külön figyelmet szenteltek a helyi társadalomra gyakorolt hatásaiknak is. Kiderült, hogy míg e létesítmények elsődleges funkciója az alapkutatások biztosítása, sokszor az egészségügyi, energiaellátási és kommunikációs kihívások leküzdéséhez is nagyban hozzájárulnak.

***

Részletesebb beszámoló hangzott el a SKAO-ról, amely tagállamai révén mind az öt földrészen jelen lévő kormányközi szervezet. Küldetése, hogy olyan csúcstechnológiájú rádióteleszkópokat építsen és működtessen, amelyek segítenek újraértelmezni az univerzumról eddig szerzett ismereteinket, ugyanakkor a globális együttműködés és innováció révén közvetlen hasznot is jelentenek a társadalom számára.

A nagy-britanniai székhelyű szervezet két teleszkópegyüttest fog megépíteni Ausztráliában és Dél-Afrikában. Ezek a világ eddigi legfejlettebb rádióteleszkóp-hálózatát alkotják majd. Az innovatív technológiák kidolgozásával és a társadalmi nehézségek megoldására való törekvésével a SKAO részt vállal az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében, és tagsága részére – de azon túl is – jelentős vívmányok letéteményese lehet.

A SKAO elismeri azoknak az őshonos népeknek a jogait és kultúráját, amelyek a SKAO létesítményeinek otthont adó területeken eredetileg éltek. A dél-afrikai (Square Kilometre Array) SKA-projekt egyértelmű példája annak, hogy egy ilyen beruházás milyen hozzáadott értéket képvisel. Egyrészt a projektnek köszönhetően az afrikai kutatók a jövőben használhatják majd a létesítményt, másrészt már az építési szakaszban fellendül az innovációs tevékenység.

***

Az esemény előadásokat követő interaktív részében a résztvevők főleg azt vitatták meg, milyen szerepet tölthet be Afrika a nagy kutatási infrastruktúrák fejlesztésében. Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy a csúcsszínvonalú alapkutatás számára csúcstechnológiát képviselő műszaki hátteret kell biztosítani, valamint, hogy folytatni és erősíteni kell az erre irányuló nemzetközi együttműködést.

 

(Forrás: MTA) 

----------------------------------------------------------------

Közeli idejű példa:

https://hu.euronews.com/2022/12/05/epul-a-vilag-legnagyobb-radioteleszkop-rendszere

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna 

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAPJA

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból

világszerte hívták fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének

megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre.

Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, hazánk változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Az elmúlt években zajló természetvédelmi beruházásoknál az élőhelyek helyreállítása kiemelt hangsúlyt kapott, a fejlesztések olyan értékekre fókuszáltak, amelyek megőrzésében Magyarországnak nemzetközi szinten is különösen nagy szerepe van, ilyenek például a gyepterületek vagy a vizes élőhelyek, a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágai.

A célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen növekedett hazánkban több veszélyeztetett állatfaj állománya, egyre több uhu és vándorsólyom talál újra életteret, emellett számos más faj létszámát sikerült stabilizálni. Az eredményes túzokvédelmi programunknak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek. Ez azért is fontos, hiszen fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él. Emellett az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom, vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya.

Életünkhöz elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, hiszen ennek köszönhetjük a természeti rendszerek ellenálló képességét. Az életformák, valamint az egymással és a környezettel fennálló kölcsönhatások kombinációja tette a Földet az ember számára élhető hellyé. Ez a stabilitás alapvetően fontos az emberi élet feltételei, az emberek jól-léte, illetve a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Az egészségesen működő biológiai rendszerek biztosítják - többek között - az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet.

Mára azonban ennek a sokféleségnek a fennmaradása komoly veszélybe került. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése szerint az emberi tevékenység hatására világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természet pusztításának és nem fenntartható használatának hatásai egyre inkább kézzel foghatók. A természet károsítása sajnos Magyarországot is érinti, például 2020-ban eddig rekordszámú sas esett szándékos mérgezés áldozatául, a klímaváltozás hatására pedig az elmúlt öt évben 20 %-kal csökkent a fehér gólya hazai állománya.

A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk feladata, fontos, hogy mindenki a maga szintjén tegye meg azokat a kisebb-nagyobb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bolygónk, a Föld egy élhető hely legyen, amely hosszútávon biztosítani tudja az élővilág, beleértve az emberiség fennmaradását. 

Az Agrárminisztérium (AM) csatlakozott az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény nemzetközi kezdeményezéséhez, és továbbra is arra buzdítjuk a magyar közintézményeket, a tudományos- és civil szervezeteket, valamint az üzleti szektor szereplőit, hogy önkéntes vállalásaikkal járuljanak hozzá az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez a következő évtizedben (https://www.cbd.int/action-agenda/).

(Forrás: AM Sajtóiroda)


--------------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

--------------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

9. WORLD SCIENCE FORUM - A VILÁGTUDOMÁNY FÓRUMA -- ZÁRÓNAP

A Magyar Tudományos Akadémia és a legbefolyásosabb, tudományos

világszervezetek közös rendezvényeként szerdától ismét Budapesten

tartotta a ülését a Tudományos Világfórum (World Science Forum).

Az ünnepélyes zárónap az Országház Felsőházi termében zajlott.

 

A november 20-23 között több mint 100 országból Budapestre látogató tudósok, tudománypolitikai döntéshozók és a tudományos sajtó képviselői közösen ünnepelik a Világfórumot útjára indító első Tudományos Világkonferencia 20. évfordulóját. Az 1999-es az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által szervezett kormányközi konferencia a tudomány szerepét, felelősségét és a tudomány kutatás etikai kérdéseit is vizsgálta 20 évvel ezelőtt.

A tudomány az innováció gyökere

A tudomány az innováció gyökere, az innováció pedig a gazdasági növekedés forrása - mondta Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára szombaton, az Országház Felsőházi üléstermében, a Tudomány Világfóruma (World Science Forum, WSF) zárórendezvényén.

Az államtitkár köszöntőjében kifejtette, a magyar kormány egyik fő célja, növelni az ország azon képességét, hogy innovatív gazdaságot építsen a tudomány, a technológia és az innováció területén felgyülemlett tudás hasznosítása révén.

„A tudomány az innováció gyökere, az innováció pedig a gazdasági növekedés forrása” - hangsúlyozta ki Pacsay-Tomassich Orsolya, kiemelve az innováció területén megvalósuló, nemzetközi együttműködés elősegítésének fontosságát.

Az államtitkár beszélt Magyarország azon képességének erősítéséről, hogy magához vonzza a fiatal tehetségeket, amihez egy modern, nemzetközi, felsőoktatási szektor kialakulásának elősegítésére van szükség.

„A magyar kormány évek óta a versenyképesség és a ,,puha” diplomácia szempontjából kulcsfontosságú eszközökként tekint a kutatásra, fejlesztésre és innovációra” - mondta Pacsay-Tomassich Orsolya, hozzátéve, hogy a tudományos diplomácia - mint a „puha” diplomácia egyik eszköze - az emberek, ötletek és tudás összekötéséről szól.

Shamila Nair-Bedouelle, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének (UNESCO) főigazgató-helyettese a világfórum azon szerepére mutatott rá, hogy közelebb hozza a tudományt a társadalomhoz és a társadalmat a tudományhoz.

A rendezvényen Bonginkosi Nzimande, a Dél-afrikai Köztársaság tudományügyi, oktatási minisztere is köszöntötte az egybegyűlteket, Federico Mayor Zaragoza, az UNESCO korábbi főigazgatója pedig videoüzenetben emlékeztetett, hogy idén van a világfórumot útjára indító, első Tudományos Világkonferencia 20. évfordulója.

Az ebédszünet után Lovász László, az MTA elnöke fölolvasta a 9. WSF Deklarációját, újra és többször kiemelve az etikus és felelősségteljes tudományosság szükségességét.

A Tudomány Világfórumát Áder János köztársasági elnök és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nyitotta meg szerdán a Művészetek Palotájában.

A rendezvénysorozat középpontjában idén a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálata állt. A találkozó hat plenáris ülésen és csaknem harminc szekcióban várta a résztvevőket, emellett több kísérőrendezvényt és kulturális programokat is kínált.

A 2003 óta kétévente megrendezett fórumon idén 120 országból több mint ezer tudós, döntéshozó és újságíró vett részt, köztük 150 előadó.

A WSF eseményeit Budapesten, négy helyszínen: az MTA-n, a Művészetek Palotájában, az Országházban és a Szépművészeti Múzeumban rendezték meg.

A Tudomány Világfórumát 2021-ben a Dél-afrikai Köztársaságban tartják meg.

(Forrás: MTI/MTA)



------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA