Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.
A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület eredeti formáját korabeli képek őrzik. Maga az épület - többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben.
Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.
Felismerve
kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar
kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975.
március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi
területté nyilvánította.
Területi adatok,
éghajlati és talajviszonyok
A Budai Arborétum
területe 7,5 hektár. A Budai-hegység délkeleti szélén, az alföldi és a
hegyvidéki klímakörzetek határán fekszik. A csapadék évi 600-620 mm, így a
helyi klíma kissé száraz. Ezt tovább módosítja a déli fekvés, a városklíma
(üvegházhatás), valamint a magas épületek mikroklíma-teremtő hatása. Az
idehozott növények többsége ezért csak rendszeres öntözés mellett fejlődik jól.
A terület talajképző alapkőzete részben mészkő és dolomit, leggyakrabban azonban az arra települt vályogos, agyagos kötöttségű, meszes, üledékes kőzet (agyag, budai márga). Ez utóbbin alakult ki a vidékre jellemző humuszkarbonát talaj, illetve helyenként barna erdőtalaj. Az eredeti erdőtalaj azonban időközben erősen erodálódott, a B vagy a C szint, azaz az alapkőzet került felszínre. Az arborétum talaja ezért a legtöbb helyen közepesen vagy erősen meszes, humuszban szegény, kémhatása lúgos (pH-értéke 8,0 körüli). A ’K’ épület körül sok a feltöltés, az eredeti talajszelvény nem különíthető el.
A jellemző őshonos növényzet a város terjeszkedése előtt a hegy alatti síkságon, a Duna öntéstalaján kialakult nyáras-fűzes bokorerdő és tölgy-kőris-szil ligeterdő volt, amelyet déli irányban a Tétényi-fennsík, nyugat felé a Sas-hegy, észak felé pedig a Gellért-hegy szárazabb növénytársulásai szakítottak meg. Így a Gellért-hegy oldalát is vízmosásokkal tarkított cseres-tölgyes, a meredekebb részeket karsztbokorerdő uralta, míg a nyílt, laposabb tisztásokon a korábbi löszlerakódásokra gyepi társulás (löszpusztagyep) települt, végül a sziklásabb részeket lejtősztyepprét és sziklagyep foglalta el.
Miután a XIX.
században a hegy jó részén szőlőművelésbe fogtak, az eredeti növénytakaró kis
területre szorult vissza, és csak a Dunára néző sziklákon lévő társulás maradt
többé-kevésbé zavarásmentes. Utóbbi ma is a Gellért-hegy leginkább érintetlen
területe. Az 1800-as évek vége felé a filoxéravész következtében a szőlőket ki
kellett vágni. Az eredeti növénytakaró már nem volt képes visszatelepülni a
teraszosított területre, részben azért sem, mert a parcellákon egyre több
villát építettek. Ennek ellenére a hegy déli oldala viszonylag szellős
beépítésű, sok zöldfelülettel. (A beépítés mértékét rendeletek korlátozzák.) A
Budai Arborétum kiemelkedő értéke, hogy eredeti épségében 1893-tól máig
megmaradt, sőt 1970-ben területe bővült.
Az arborétum legnagyobb szintkülönbsége mintegy 80 m. Legfelül a Felső Kert tetején meredeken lejt, a Ménesi út előtt kissé lankásabb. A Ménesi út alatt az Alsó Kert először még egyenletesen, de már kisebb szögben ismét lejt, míg legalul a Villányi út előtti rész már közel sík terület. A kert növények által fedett aránya (az utak és épületek nélkül) mintegy 60 %. A kert teljes területe, az itt található épületek, építmények, szobrászati díszek műemléki védettséget is élveznek.
A különleges
növényanyag létfeltételeit a sajátos mezoklíma biztosítja. Bármilyen
hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország talán legmelegebb
területe. Télen-nyáron fűti és óvja a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a
fölé boruló szennyezett ,,légkupola". Ez utóbbi szabályos üvegházként
működik: beengedi a Nap látható fény- és hősugarait, de az éjszakai lehűlés
idején visszatartja a felszín hosszúhullámú hőkisugárzásának jelentős részét.
Ezért forró itt a nyár és enyhe a tél. Tovább fokozza ezt a déli kitettség és a
területen lévő magas épületek szél- vagy árnyékvédelme.
A késő tavaszi és
kora őszi fagyoktól a kerítés-rendszer is óv: mindkét kertrészt felül tömör
támfal, alul áttört rácskerítés határolja, amelyek szélcsendes, tiszta
éjszakákon felül elterelik, lenn pedig kiengedik a lejtőn lefelé „csorgó” hideg
levegőt.
Az első kerítések
1900 körül épültek tégla lábazattal, műkő fedlappal és kovácsoltvas elemekkel.
Az arborétum
feladatai
Az arborétum elsődleges feladata, hogy bemutatókertként szolgáljon a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel ismerkedő hallgatók számára, a ,,kertészeti dendrológia", az ,,évelő dísznövények" és az ,,egynyári dísznövények" témáinak oktatásához. Megtalálható itt ezért csaknem minden olyan fásszárú és évelő lágyszárú faj és fajta, ami hazánkban forgalomban van. A terület változatos mikroklimatikus adottságaival és az öntözés lehetőségeivel megfelelő termőhelyet nyújt az eltérő igényű növények számára is. Csupán néhány, speciális igényű faj hiányzik, mint a mészkerülő Calluna vulgaris, Cytisus scoparius, vagy Rhododendron fajok. Egyes savanyúbb talajú területeken ezek telepítését is időről-időre megkíséreljük.
A másik fontos feladat a honosítás. A hazánkba újonnan bekerülő fásszárú dísznövények többek között ebben az arborétumban kerülnek kipróbálásra, majd – kedvező eredmény esetén – előzetes elszaporításra és szélesebb körű elterjesztésre. Erre a terület éghajlati és talaj-adottságainál fogva kiválóan alkalmas.
Általában elmondhatjuk, hogy amelyik növény itt jól érzi magát, az az ország bármely részén sikerrel telepíthető, és a nagyvárosok szennyezett levegőjét is elég jól elviseli. (Kivételt képeznek a Ménesi úti támfal alá, valamint a K-porta melletti, védett beszögellésbe ültetett, melegigényes fajok, melyek megmaradásukat csak a különlegesen kedvező mikroklímának köszönhetik.)
A harmadik feladat
a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ilyenek például a Tilia
tomentosa, Juniperus communis, Fraxinus ornus klónok, a Sorbus fajtagyűjtemény,
a Chamaecyparis lawsoniana és a Prunus laurocerasus hazánkban nemesített fajtái,
vagy a Magyar Gyula által a XX. század elején nemesített Lonicera ×
tellmanniana.
Az arborétum kiemelkedő dendrológiai értékei
A növényanyag összetételét két fő tényező formálta: a kert rendeltetése és az országban egyedülálló klímája. Megkülönböztetett figyelmet kaptak a hungarikumok: a hazai dendroflóra kincsei vagy a magyar nemesítés eredményei.
Ilyen például a hazai berkenyék gazdag választéka: a Bükk-hegységben őshonos kereklevelű berkenye (Sorbus rotundifolia), a vértesi berkenye (S. vertesensis), Dégen berkenyéje (S. degenii), a balatoni berkenye (S. balatonica) és mások. Közülük a legszebbek határainkon túl is nagy keresettségnek örvendenek. Híresek az ezüst hárs (Tilia tomentosa) magyar nemesítésű fajtái, világújdonság a mecseki gömbkőris (Fraxinus ornus 'Mecsek').
A különleges növényanyag létfeltételeit a sajátos mikroklíma biztosítja. Bármily hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország egyik legmelegebb területe. Télen-nyáron fűti és óvja a nagyváros kőrengetege, főképp pedig a fölé boruló szennyezett ,,légkupola". Ez utóbbi szabályos üvegházként működik: beengedi a Nap látható fény- és hősugarait, de az éjszakai lehűlés idején visszatartja a felszín hosszúhullámú hőkisugárzásának jelentős részét. Forró ezért itt a nyár és enyhe a tél. Tovább fokozza ezt a déli kitettség és a területen lévő magas épületek szél- vagy árnyékvédelme.
A késő tavaszi és kora őszi fagyoktól a kerítésrendszer is óv: mindkét kertrészt felül tömör támfal, alul áttört rácskerítés határolja, ami szélcsendes, tiszta éjszakákon felül eltereli, lenn pedig kiengedi a lejtőn lefelé ,,csorgó" hideg levegőt.
Ezek után nem meglepő a gazdag mediterrán gyűjtemény: rendszeresen termést érlel a füge (Ficus carica) és az ázsiai datolyaszilva (Diospyros kaki), évről évre gazdagon virágzanak a végzetfák (Clerodendrum trichotomum), a gránátalmák (Punica granatum), a jeneszter (Spartium junceum), a babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius) és a selyemakác (Albizia julibrissin), szépen fejlődnek a valódi ciprusok, (Cupressus), a pálmaliliomok (Yucca), károsodás nélkül áttelel az örökzöld benge (Rhamnus alaternus) és az örökzöld tölgy (Quercus ilex).
Az épületek árnyas-párás beszögelléseiben valódi szubtrópusi növények élnek: a cserepes dísznövényként ismert kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), a szobaarália (Fatsia japonica), babérsom (Aucuba japonica), a télálló fukszia (Fuchsia magellanica) vagy a délvidéki borostyánok (Hedera colchica, H canariensis) tarkalevelű fajtái. Magyarországon csak itt hoz termést az imafüzérfa (Melea aredanach) és a japánszentfa (Nandina domestica). Ez utóbbit hazájában, Japánban újévkor, a házi oltár díszítésére használják.
A Felső Kert szép és ritka idős fáiról nevezetes. Itt él az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye, (Quercus libani) ősszel csodás aranysárgára színeződik a keserű hikori (Carya cordiformis) és a kínai páfrányfenyő (Ginkgo biloba) lombja.
A Budai Arborétum
szakmai felügyeletét a kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke látja
el.
(Forrás: https://kertk.szie.hu/karunkrol/budai-arboretum)
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com);
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése