A Habsburg Ottó Alapítvány (HOA), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
(PPKE) és a Libri Könyvkiadó a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Kodály-termében rendezte meg 2019. november 15-én A liberalizmus kudarca
című könyv bemutatóval egybekötött konferenciáját.
A közelmúltban jelent meg magyarul Patrick J. Deneen amerikai politológus, a londoni Notre Dame Egyetem professzorának A liberalizmus kudarca c. könyve. A tanácskozás célja az volt, hogy magyar szellem- és politikatörténeti összefüggésbe helyezve ismerjük meg a szerző gondolatait, és írásának tanulságait vessük össze a liberalizmusnak manapság a magyar közéletben gyakran hallható éles kritikájával.
***
A 20. századot három nagy ideológia rendszer jellemezte: a fasizmus, a kommunizmus és a liberalizmus. Közölük mára csak az utóbbi maradt fenn.
E kivételezett helyzetben a liberalizmus képviselői hajlamosak elfelejteni, hogy a liberalizmus is csak egy ideológia, nem pedig a politikai fejlődés végpontja, a demokrácia valamiféle csúcsteljesítménye.
Patrick J. Deneen provokatív könyvében amellett érvel, hogy a liberalizmus eleve ellentmondásos képződmény: egyenlő jogokat hirdet, miközben hihetetlen anyagi különbségeket teremt; legitimitását a kölcsönös anyagi hozzájárulásból nyeri, mégis az egyént és a privatizációt erősíti; a személyes autonómiát tekinti legfőbb értéknek, ennek ellenére a történelem legátfogóbb államapparátusát hozta létre.
A szerző vitára ingerlő, gondolatébresztő kötete arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai kultúrában jelenleg megfigyelhető szélsőséges folyamatok nem csupán a rendszer felszíni repedései, hanem a liberalizmus alaptulajdonságai, amelynek globális sikere egyben a saját kudarcát is előrevetítette.
Patrick J. Deneen konzervatív nézeteket valló amerikai politológus, a Notre Dame Egyetem Politikatudomány Tanszékének professzora. Érdeklődési köre a politikai teológiától kezdve a gazdaságpolitikán át a demokráciaelméletekig széles spektrumot fog át.
Könyveiben és tanulmányaiban kritikus álláspontot fogalmaz meg a liberalizmussal szemben - főként az individualizmus dicsőítését, a hagyományokkal szembeni ellenségességet, valamint a vallási meggyőződés és a társadalmi szolidaritás hiányát kritizálja.
***
Patrick J. Deneen szerint az elmúlt 400 év legjobban teljesítő ideológiája a liberalizmus volt, ám manapság már csak a végnapjait éli. Kezd atomjaira hullni, mivel saját természeténél fogva olyan környezetet teremtett, amely részben saját feltételeit számolja fel. A professzor úgy véli, hogy a liberalizmus alkonya már nemcsak teoretikusan létezik az Amerikai Egyesült Államokban, hanem a napi gyakorlatban is tapasztalható a liberalizmushoz kapcsolható elvek, alaptételek darabokra hullása.
Patrick J. Deneen, a Notre Dame Egyetemen oktató politikatudományok professzora arra figyelmeztet könyvében, hogy a liberalizmus elbukott. Elbukott, mert az alapvető értékei és vezérelvei olyan ellentétes és visszafordíthatatlan változásokat generáltak a társadalomban, amelyek gyökeresen átalakították a politikai és a gazdasági viszonyokat, a technológiát és tudományt, továbbá a társas kapcsolatokba is teljes mértékben belefolytak. A liberalizmus egy homogenizált, sztenderdekre épülő, elszemélytelenedett amerikai társadalmat hozott létre, ahol a végső cél az egyéni elképzelések és érdekek érvényesítése.
Társadalmi paradoxon
Az író négy témakörre építi fel érvelési struktúráját, amelyből az első a társadalmi paradoxon. Érdekességként veti fel, hogy a liberalizmus legfőbb célja az egyének liberalizációja, a saját vágyak elérése és az önmegvalósítás. Ezzel ellentétben a felmérések és kutatások azt bizonyították, hogy ebben a rendszerben a legtöbben úgy érzik, hogy nincs elég erejük kontrollálni a saját sorsukat, ezáltal a vezető politikai eliteket és a kormány cselekedeteit sem. Ehhez hozzájárul még a globalizáció is, amely óriási egyenlőtlenségeket teremt az a társadalmakban, ami szintén feszültséget okoz az egyénben.
A fent említett egyenlőtlenség pedig a hosszan tartó beágyazódás miatt generációkról generációkra száll, s a kitörési esély szinte lehetetlen. Ez megmutatkozik abban is, hogy az elit egyetemekre jelentős vagyon nélkül nem lehet bejutni, amely még jobban ráerősít a nyertes-vesztes toposzra. A társadalmi változások kategóriájában a kultúra elvesztésére is felhívja a figyelmet a professzor. Jelzi, hogy a liberalizmus egyfajta „antikultúrát” hozott létre, mivel a tradicionális értékek és hagyományok háttérbe szorulásával új nemzeti „ünnepnapok” nyertek teret, mint például a Black Friday, a materializált és fogyasztó-orientált modern társadalom lenyomata. A társas viszonyok legújabb dimenziója a közösségi média és az internet világa, ami szintén negatív hatással van a kapcsolatok alakulására. Ez az elszemélytelenedés képes közösségeket és szociális készségeket tönkretenni, továbbá még jobban ráerősít a konzumerizmus, a hedonizmus és a rövid távú gondolkodás elveire.
Politikai színtér
Deneen szerint az efféle társadalmi átalakulás oda vezetett, hogy a túlzott individualizmus csak egy statikus, megfigyelő államot kívánt. Egy olyan államot, amelynek az a fő feladata, hogy állampolgárai számára biztosítsa a személyes szabadsághoz köthető összes jogot, illetve csak egyfajta eszközként létezzen, amely a kereskedelmet, a termelést és a mobilitást irányítja. Ez az igény azonban olyan messzire lökte az egyénektől a vezető politikai elitet, s magukat az állam vezetőit is, hogy szinte elérhetetlenné váltak. A kultúra, tradíciók, stabilitás és értékek biztosítása helyett csak egy jogi és gazdasági keretként működő, láthatatlan szereplővé vált az állam, amely csupán egyfajta mediátorként szolgálja ki lakosait.
Gazdasági viszonyok átalakulása
A demokrácia túlzott terjedése, a néptől eredő kontroll hiányérzete, az individualizálódás folyamata és a globalizálódó világ felerősítette az országhatárokon átnyúló társadalmi és kereskedelmi versenyt, s a kompetitív légkör egyre nagyobb rést ütött az egyes szociális státuszok között. A folyamatos versengés fenntartja a nemzetközi környezetben a feszültséget, továbbá globális méretű gazdasági összeomlásokhoz is vezethet (pl. gazdasági világválság). A radikális individualizmus és autonómia mikroközösségekre bontja le az Egyesült Államok gazdasági szereplőit, s magát az egész társadalmat is. A túlzott liberalizmus kitermeli a gazdasági verseny győzteseit és veszteseit is egyaránt, akik között szinte átugorhatatlan szakadékok keletkeznek és szilárdulnak meg.
Jövőkép és alternatívák
Patrick J. Deneen úgy látja, hogy a liberalizmus a végnapjaihoz érkezett, s manapság már csak a korábbi rendszerek és ideológiák negatív tendenciáit másolja le. A liberalizmusból fakadó végeredmény kettős. Egyrészt olyan társadalmi, politikai és gazdasági kríziseket fog előidézni a jövőben, amilyeneket az amerikai társadalom még nem látott, illetve annyira el fogja mélyíteni az uralkodó problémákat, hogy egyre nehezebb lesz megoldásokat találni az újra és újra felbukkanó nehézségekre. A professzor úgy véli, hogy e tényezők miatt a liberalizmus is elérkezett az alkonyához, s Fukuyama teóriájára reflektálva kifejti, hogy végül ez az ideológia is ugyanúgy el fog bukni, mint a fasizmus és a kommunizmus. A liberalizmust tehát saját alapelveinek következményei fogják felőrölni, s a jövőre nézve a következőket tanácsolja az író: az ideológiák korán túllépve egy közösségi gondolkodásra lenne szükséges, amelyben a jó gyakorlatok, a kultúra újrafelfedezése, a mikroközösségre való támaszkodás tölti be a vezető szerepet, ahol az állam erős, karakteres, jogi lábakon álló, dinamikus aktorként funkcionál.
***
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délután a Karmelita kolostorban fogadta Patrick J. Deneen amerikai politológus professzort, akinek A liberalizmus kudarca című kötetét a napokban mutatták be Budapesten – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A beszélgetésen az amerikai konzervatív tudós elismeréssel szólt a magyarországi családpolitikai intézkedésekről, aláhúzva, hogy a jövő - a sok helyen még ma is uralkodó liberalizmus helyett - a nemzeti és családi értékeken alapuló helyi közösségeké. Egyetértettek abban, hogy az államnak mindenütt feladata ezen közösségek megerősítése.
Deneen professzor megismételte korábban kifejtett gondolatát, mely szerint a nemzet fogalma akkor teljes, ha ,,Isten alatt" helyezkedik el, mert így alázattal és önkritikával tudja ellensúlyozni az emberi intézmények hiányosságait, és méltóvá válik a nemzeti konzervativizmus név használatára - tájékoztatott Havasi Bertalan.
------------------------------------------------------------
(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))
------------------------------------------------------------
Szerző/Leközlő:
Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése