LEONARDO MESTERMŰVEI

,,LEONARDO MESTERMŰVEI; 

Leonardo da Vinci, ahogy még soha nem látta"

Filming Lady with an Ermine by Leonardo, National Museum Kraków‎ © EXHIBITION ON SCREEN

2023 júniusában jelenik meg, elsősorban a művész mozikban, az Exhibition on Screen Leonardóról szóló része. Az „eseménymozi” korábban néhány alkalommal már látható volt a hazai filmszínházakban, de a Pannonia Entertainment forgalmazó jóvoltából most ismét a filmvásznakra kerül.

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. Leonardo di ser Piero da Vinci itáliai polihisztor. Leonardo festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben. A Vinci melletti Anchianóban született Toszkánában, Ser Piero da Vinci jegyző és egy Caterina nevű parasztlány törvénytelen gyermekeként.

E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak. HD minőségben, soha nem látott közelségből, nagy vásznon jelenik meg minden egyes Leonardónak tulajdonított festmény, köztük a legfontosabb munkák, a Mona Lisa, Az utolsó vacsora, a Cecilia Gallerani képmása, a Ginevra de Benci, a Madonna Litta, a Sziklás Madonna, valamint több mint egy tucat más alkotás.

A film friss nézőpontból láttatja Leonardo életét is – találékonyságát, szobrászi kvalitásait, katonai találmányait és a mindennapi politika útvesztőiben való navigációs képességét –, mindezt művészetének prizmáján keresztül, teljes portrét adva a reneszánsz zseniről.

***

„A Pannonia Entertainment hazai filmforgalmazó 2014 óta foglalkozik rendszeresen képzőművészeti és kultúrtörténeti dokumentumfilmek terjesztésével. A közel 30 részes Exhibition on Screen sorozat egy-egy darabját eseményszámba menő vetítéseken láthatta a nagyérdemű. Eltökélt szándékunk, hogy miközben sorra készülnek az új epizódok – 2023-ban például A fotórealista Hopper, Mary Cassatt – A modern nő portréja, Vermeer – A valaha volt legátfogóbb életmű-kiállítás, Cézanne – Az impresszionizmus születése, Tokió képzőművészete –, felelevenítünk néhány korábbi, nagy sikerű témát, alkotói portrét. Így igen széles választékot nyújtunk szeretett törzsközönségünknek” – nyilatkozta Elsässer Klaudia, a kft. alapítója és ügyvezetője.

„Phil Grabskyvel 2015 tavaszán találkoztunk személyesen, amikor meghívásunkra három napra Budapestre látogatott, az akkor debütáló Nagy zeneszerzők nyomában sorozat apropóján. Többek között Bősze Ádám, a Bartók rádió akkori sztár műsorvezetője is készített vele interjút” – hangsúlyozta az üzletasszony.

„Folyton változó világunkban nehéz megtalálni azt, amire épp fogékony a közönség… A pandémia megtanított minket rá, hogy nem ülhetünk a babérjainkon” – világított rá a vezető.

***

„Leonardóról valószínűleg már mindent elmondtak, amit lehetett…, csak nekünk három kultúrtörténeti dokumentumfilmünk szól róla, mégis, továbbra is emberek ezrei próbálnak rájönni a titok nyitjára, a polihisztor géniusz utolérhetetlen tökéletességétől letaglózottan. Mi újat mondhatnak még nekem a szakértők?! Szerencsére ez is olyan kérdés, amelyre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ, újabb és újabb tudásmorzsák, leülepedett tanulságok, érzelmi érés következtében. Ezt a szöszölős munkát nem lehet és nem is érdemes megspórolni. Ezzel az intencióval dolgozunk már egy évtizede” – vallja a forgalmazó.

***

2023 nyarán ismét nagy vászonra kerül az Exhibition on Screen sorozat néhány korábbi epizódja: a Leonardo mesterművei, a Rembrandt és a ,,Festői kertek - Amerikai impresszionizmus” címűek.

Játszóhelyek hamarosan a www.pannonia-entertainment.hu oldalon!

©Kelet-közép-európai forgalmazó: Pannonia Entertainment, 2023

***

SZINOPSZIS

Exhibition on Screen - Leonardo mesterművei

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak. HD minőségben, soha nem látott közelségből, nagy vásznon jelenik meg minden egyes Leonardónak tulajdonított festmény, köztük a legfontosabb munkák, a Mona Lisa, Az utolsó vacsora, a Cecilia Gallerani képmása, a Ginevra de Benci, a Madonna Litta, a Sziklás Madonna, valamint több mint egy tucat más alkotás.

A film friss nézőpontból láttatja Leonardo életét is – találékonyságát, szobrászi kvalitásait, katonai találmányait és a mindennapi politika útvesztőiben való navigációs képességét –, mindezt művészetének prizmáján keresztül, teljes portrét adva a reneszánsz zseniről.

 

(Forrás: ©Kelet-közép-európai forgalmazó: Pannonia Entertainment, 2023.)

 

--------------------------------------------------------------------------------

Szerkesztő/Leközlő:

  

Polgár Julianna

 MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

 

CSALÁDI SZÉPMÍVES CÉHEK - KULTÚRALÁNCOLATOK

Kultúraláncolatok címmel tartott konferenciát a Magyar Művészeti

Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete február

3-án, a Pesti Vigadóban, amelynek középpontjába ezúttal

Tóth Árpád költő munkássága, kora és nem utolsó sorban szellemi

örökösei - pl. lánya, Tóth Eszter; unokája, Hollós Máté - kerültek.

A tudományos ülés legfontosabb célkitűzése volt, hogy a három generáció közötti kulturális kapcsolatot vizsgálja meg, amelynek tagjai Tóth Árpád mellett lánya, Tóth Eszter költő, műfordító, valamint az ő fia, Hollós Máté, Erkel-díjas zeneszerző. A felsorolt személyek életútja szoros kapcsolatban áll egymással, azok átfedik egymást, de történeteik érthető módon különböznek is, hiszen mindhárman más-más szempontból váltak jelentőssé a huszadik században.

Az egybegyűlteket Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója köszöntötte. Beszédében felhívta a figyelmet Kodály Zoltán egyik fontos gondolatára, amely a konferencia jelmondatának is tekinthető: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Meglátása szerint a kultúra elemeinek, területeinek változása ellenére a nagy elődök által rögzített gondolkodásmód megmaradt: olyan kulturális kapcsolódások vannak az egyes generációk között, amelyekhez vissza kell nyúlni, ezáltal lehet megalapozni a következő nemzedék tudását.

Farkas Attila filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Szent István Egyetem adjunktusa Tóth Eszter költészetét a test és a lélek, illetve a monológ és a dialógus viszonyának tükrében közelítette meg előadásában, miközben a költő korát is megpróbálta minél érzékletesebben lefesteni. Az értelmezést abból a perspektívából vitte véghez, amelyet elmondása szerint a költő maga nyit meg az olvasók számára, ezáltal a Rudolf Steiner által kezdeményezett antropozófia nyomán fő témaként kezelve a magánéletet és a világértelmezést.

Falusi Márton költő, esszéíró, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az alkaioszi strófa különféle megnyilvánulásait járta körbe az irodalomból felhozott példákkal is alátámasztva, Tóth Árpádtól egészen a kortársakig. Mint azt kiemelte, bizonyos strófaszerkezetek sajátos gondolkodásmódot, bölcseleteket is magukkal hozhatnak a múltból, így a költő szecessziósan gazdag lírája, dús formakultúrája kétségkívül megalapozza az említett poétikai műgond alaposabb vizsgálatát.

Smid Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tudományos munkatársa előadásának tárgya Tóth Eszter és az utómodernség dilemmája volt. Mint azt hangsúlyozta, a költőnek nemcsak az irodalmi modernség felerősödött tapasztalataival kellett szembenéznie, de az apai örökséget is egy megváltozott irodalomtörténeti helyzetből, a klasszikus modernségnek a történeti avantgarde által kellett feldolgoznia.

Wesselényi-Garay Andor építész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense megkísérelt párhuzamot vonni az építészet és az irodalom területe között azáltal, hogy a közelmúltban elindított kutatásokra hivatkozva paradigmahatárok helyett az egymást kiegészítő formaláncolatok folytatólagosságára hozott példákat, mégpedig több ezer éves épületek napjaink városképéhez fűződő kapcsolatának bemutatásán keresztül. Az előadó értelmezhető keretek közé helyezte, ezáltal a kultúra „láncfonatdarabjaiként” igyekezett láttatni a kortárs rekonstrukciók közelmúltban megépült példányait.

Levente Péter előadóművész megemlékezésének címeként Tóth Eszter Kortársak című versének egy sorát választotta: „hála néktek, idegen fecsegők!” Az előadó beszédében részletesen beszámolt arról, hogy háromszor is találkozott a költővel, minden alkalommal a Zsebtévé című televíziós műsor forgatókönyve miatt, amelynek egy szerencsés tévedés eredményeképpen lett a munkatársa, és bábszínész- és pantomimművész-bizonyítványának köszönhetően tizenöt évadon keresztül szórakoztatta a nézőket Móka Miki szerepében.

Kovács Őrs Levente, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa Tóth Árpád színpadi világát járta körbe a Cseresznyéskert című nagy sikerű drámafordítás példáját középpontba helyezve. Elsődlegesen színház- és kultúrtörténeti szempontból emelt ki olyan aspektusokat, amelyek gazdagabbá, színesebbé teszik a költő életművét. Felelevenítette a két világháború közötti magyar színházművészet útkeresését, és mint azt hangsúlyozta, maga a darab azért is figyelemreméltó, mert kevés olyan műalkotás van a magyar kultúrtörténetben, amely a Cseresznyéskertéhez hasonló utóélettel rendelkezik.

Fehér Anikó népzenekutató, karnagy, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó oktatója előadásának fókuszába B. Sztojanovits Adrienne karnagy alakját helyezte, aki – mint arra rávilágított – Tóth Eszter költő életében meghatározó személyiségként volt jelen, emellett korának jelentős, Kodály Zoltán által is nagyra becsült karnagyaként tartották számon. A több kitűnő zenész életművét is befolyásoló előadóművész pályáját Tóth Eszter személyes élménybeszámolóin keresztül igyekezett bemutatni.

Windhager Ákos művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója Budapest - Hollós Máté és Ránki György kantátáiban lefestett - városképét vizsgálta meg zeneelméleti és zenetörténeti aspektusból. Véleménye szerint a nagyközönség a jelenben aligha találkozhat a jellegzetes Budapest-zenékkel, amelyekből a zenetörténet-kutatás is legfeljebb csupán egy tucatnyit ismer. A két oratorikus mű elemzésével bemutatta azok zenei jelentőségét, valamint rámutatott kulturális emlékezetben betöltött szerepükre.

A konferenciát Hollós Máté zeneszerző zárta előadásával, aki Tóth Eszter zenéhez fűződő viszonyát szerette volna közelebb hozni a jelenlévőkhöz, méghozzá édesanyjával kapcsolatos visszaemlékezéseiből adódóan - szubjektív módon. Beszámolójában visszautalt a Fehér Anikó által elmondottakra, kiemelve Sztojanovits Adrienne karnagy jelentőségét a költő életében, de szót ejtett arról is, hogy versein miképpen hagyott nyomot Kistétényi Melindával való barátsága, illetve Richter és Klemperer próbáinak és koncertjeinek élménye. A beszédet követően bemutatásra került az a vegyes kari mű, amelyet Hollós Máté édesanyja A sokaságban, Kodály ravatalánál című verséhez komponált.

(Forrás: MMA-MMKI)


------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA