UTÓKOR-ISZAP --- 326. NAP-SUGALLAT ----- Polgár Julianna költeménye

POLGÁR  JULIANNA

 

 

 HÁROMSZÁZHUSZONHATODIK

NAP-SUGALLAT

(Utókor-iszap)

 

M. F-nek, polihisztori Pegazus-pártolómnak Los A-ba 
(valamint Francisco TÁRREGA, Arouet de VOLTAIRE emlékének; 
Hamari Júliának és Kósa Ferencnek születésnapján)

Akit agyonhallgat a Kor - az elemi

erővel tör elő az utókor-iszapból

T

Legendákból lefilmezett létem

miért háncsos gáncs - világnyi vétek -  

 

Miért öli ki bármilyen hatalom

 

,,az örök reményt” ha nem akarom

 

Szívem-lelkem tanúságtevése

a taroló igazság igaz tanmeséje

 

 

                                                                                  2000. november 21., Budai Vár 

(A vers a Polgár-strófák hatalmas variációs rendszere alapján született:

https://hu.wikibooks.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna:_A_Polg%C3%A1r-str%C3%B3f%C3%A1k_vari%C3%A1ci%C3%B3s_rendszere?fbclid=IwAR3d-2m6FcXOx8lwp9STWXHQYwReP2YP2ug4QpDeW_18gAFVJLMZxNTy5Uc)

 

------------------------------------------------------------ 

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))                       

------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

 

Polgár Julianna

MMDR Ex Libris-díjas költő, fotó- és képzőművész

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI; 
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR ÖRÖMHÍR MÉDIA; 
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com; 
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; Szabad Szalon (SK) - pjulcsillag8@gmail.com); 
06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

POLGÁR JULIANNA: CSOÓRI SÁNDOR (Requiem egy élőért)

2020. február 3-án lett volna 90 esztendős Csoóri Sándor, 

a valós magyar irodalom archaikus, szürreális ,,szavakkal közeledő" verselője; 

tényföltáró esszéista; az igazi, Magyarország egyetlen, organikus TV-jének, 

a valódi Duna TV-nek az elindítója; Sára Sándor, Kósa Ferenc stb. kortárs 

filmes filmjének dramaturgja, forgatókönyvírója; politikus (Magyarok 
Világszövetsége (MVSZ, elnök), Magyar Demokrata Fórum (MDF, alapító)); 
,,a Nemzet Művésze" címmel kitüntetett,  kétszeres József Attila-díjas 
Herder-díjas, Radnóti-díjas, Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas, 
Prima Primissima-díjas (stb.!) magyar költő, esszéíró, prózaíró, 
a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

POLGÁR JULIANNA

Csoóri Sándor 

(Requiem egy élőért) 

,,… ha megírnám hallgatásodat! hatalmasságodat írnám meg /

zokogásod horpadt oldalú fazekak között írnám a /

mérhetetlen ideig tartó fájdalmakat. álmodtam - …”

(Zalán Tibor: Mikor a csöndről már nem divat írni

én megírom hallgatásodat …)

Északi szél hozott vérembe kozmásodó
északi szél s a júliusi szél-szerelemben
hiába csörömpöltek vagonok vonatok
az összevegyülő síneken tavak
születtek és tenger és én megláttam
Mesteremet a vadvizek szegélyén
szédelgő egyedülit hazák s szavak
számkivetettjét
Megyek Veled az önkéntes száműzetésbe
de engedd hogy a költészet keresztjét
(vagy az ács-szögecselt reményt)
én is vihessem a siratóasszonyok helyét
nekem már úgyis kijelölték
Megyek Veled megnézhetjük talán utoljára
a jegenyéket és a vadgesztenyefákat
méhecskerajok és dongók cirmos
aranya felhőzi majd el ágaskodó
ágkapaszkodásukat
Megmaradni ma a szivárvány
lázadásakor hidd el a leggyönyörűbb
cselekedet ha gyermeki szemem is látja
mennyi hamis színt kever a gyűlölet
ecsetje amúgy is elszürkülő napjainkba
Higgy ,,A folyamat pillanatai”-ban
hinned kell mert Mesteremnek egyedül
Téged választhattalak mert az idő
sebvarasító bal keze toll-vezérlő jobb
kezemért nyúlt mert táltosi tobzódásomat
megérhettem megírhattam
A tengert látom újra a lázas ajkú
tengert a hab-csipkébe takart tengert
könny-vádtól vörös szemmel büszke-biztos
léptekkel közeledsz a szavakkal
megvallott látomásaiddal megvallott
látomásaimmal
Hát istenség lennél mégis az aprócska
civódó istenecskék között
Terheidből miért nem adsz rám is
valamennyit már térdrezuhantam elégszer
csak a súlyok közül csak a megkorbácsolt
hátamra kerülő súlyok közül választanék
míg az irigykedő idő engedi
Talán ismerlek - mindig a kétség -
Magyar vagy s vagyok fajtánkat féltő
dacos magyarok az egymásnak ugrók
egymásnak szegülők táborában túlzásainkba
belebukó mégis mindenek ellenére
talpraszökkenő hazafiak
Hát miért az egyetlen s elhagyhatatlan
útra szánt támadás
Hát miért a késekkel kirakott
ösvény
Hát miért az önvédekezés legcsekélyebb
lehetősége sem
Áttérítenélek pogány hitetlenségű hitemre
a fölfoghatatlan tér-idő-végtelenség
imádatára de az összedobált legyilkolt
országok üvöltését te hallottad te élted át
sorstársaiddal az egyetemes mészárszék
fölépülésének elfeledhetetlen éveit – én csak
tanultam arról s csak ránkpárásodó idegsokkját
érzékelem – mégis tanúnak hívom a hóval
veretes hegyormokat a félrevert fejű őzeket
a sirokkós sörényű lovakat a fákra kócolódó
hajkorona-felhőket fakérgek nászutas bogarait
s a hallhatatlan anyag megannyi véges férgeit
- az összpontosított szeretet föltéphető
ajtaja balra van -
Meg akartalak óvni – tartani –
de a csuklyás napok eltakarnak előlem
osztályrészem a Bolyongás maradt
útitársam az Esti dal s az északi szél
Északi szél hozott
December idusa naptáram ötvenedik
heti lapján
Még mindig megnevezhetetlen végzetes
várakozásom évszaka még mindig torkomnak
taszítja bárdját a rénszarvas-rémület
Északi szél hozott meg akartalak óvni
- tartani – legyen hát kísérőd legyen
oltalmazód zsoltáros hitem kísérjen
bátor-dühös könyörgő hangjaival
Zrínyi szózata és a Psalmus Hungaricus
Ámen

(Budapest, 1983. december)



(A vers csak Amerikában, Chicago-ban jelenhetett meg, a Mózsi Ferenc által szerkesztett
SZIVÁRVÁNY című (irodalmi, művészeti, kritikai) SZEMLÉBEN, 1991. márciusában (33.).)

--------------------------------------------------------------------------------------------

Szerző/Leközlő:

Polgár Julianna

(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI;

főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;

GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;

budapesti tudósító - HUNSOR.SE - lillatti8@gmail.com)

06-30/859-33-35; https://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Julianna

ŐRIZD AZ EMBERT - MONOGRÁFIA KÓSA FERENCRŐL

Monográfia Kósa Ferencről

Őrizd az embert címmel megjelent a Magyar Művészeti Akadémia  (MMA)

legújabb filmes monográfiája Kósa Ferencről. 
A 89. Ünnepi Könyvhéten az MMA Kiadó ezt a könyvet is bemutatta.

Kósa Ferenc - a 60-as években indult filmrendező - meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet megújításában. Diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Munkásságát később is drámai erejű művek fémjelzik. A most kiadott, DVD-melléklettel is ellátott kötet elemzések, visszaemlékezések, interjúk során keresztül mutatja be a nyolcvanéves rendező pályáját.

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, megrendítő hatású filmalkotások jellemzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató, Az utolsó szó jogán című film, továbbá A mérkőzés vagy A másik ember.

Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója-e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

A könyv - műfaja szerint - szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a filmrendező pályájának sajátosságait, s felidézze annak főbb állomásait. Az MMA Kiadó szerepe a tárlatvezetőéhez hasonlatos: arra törekedett, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet kínáljon az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismeréséhez.

A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvasható először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található.

***

Őrizd az embert – Kósa 80
DVD-melléklettel (rendező: Buglya Sándor)
Pörös Géza tanulmányával
478 oldal, 4800 Ft


(Forrás: www.mma.hu)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA

A 80 ÉVES KÓSA FERENC

A 80 éves Kósa Ferenc

Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere, 

2017. november 21-én lett nyolcvanéves, akinek a Tízezer nap című 

diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. 

Kerek évfordulós születésnapját a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti 

Akadémia (MMA) szervezésében ünnepelhette barátai és tisztelői körében.

Nyíregyházán született, gyermekkorát egy szabolcsi tanyán, nagyanyjánál töltötte. 1956-ban a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol több vizsgafilmjével is felhívta magára a figyelmet (Etűd egy hétköznapról, Jegyzetek egy tó történetéhez, A fény). Diplomájának megszerzése után a Mafilm rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1989-1992. között Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt.

Kósa Ferenc saját filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, de forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének (Vízkereszt, Feldobott kő) társírója volt. 1967-ben a József Attila életéről szóló, Öngyilkosság című rövidfilmje a többi közt elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját, 1977-ben az Adyról szóló, Szeretném, ha szeretnének című kisfilmjét az MTV elnökének nívódíjával jutalmazták.

A filmvilágba az 1965-ben készült Tízezer nap című diplomafilmjével robbant be, amely az első közös munkája volt Csoóri Sándor íróval (az operatőr Sára Sándor volt). Mivel a műben nevén nevezték az 1956-os forradalmat, a hatalom betiltotta az alkotást, a nyilvános bemutatót csak a külföldi siker és számos újravágás után tarthatták meg. A magyar újhullám kiemelkedő darabja, a szociografikus kutatásokon alapuló, balladai hangvételű mű a Cannes-i Filmfesztiválon, 1967-ben, elnyerte a rendezői díjat! A zsűriben - többek között - olyan filmlegendák ültek, mint Vincente Minnelli, Claude Lelouch, Szergej Bondarcsuk, Jancsó Miklós és Shirley MacLaine. A filmet beválasztották a Budapesti Tizenkettő, az 1948-1968. közötti időszak tizenkét, legjobbnak tartott magyar filmje közé, melyeket a magyar filmszakma 1968-ban titkos szavazással jelölt ki. Az alkotás 2014-ben felújított képpel és hanggal jelent meg DVD-n, amelyen helyet kapott a rendező két, korai rövidfilmje (a Fény és az Öngyilkosság), valamint egy beszélgetés is, amelyben a pályakezdéséről, a forgatásról és a film betiltásáról, továbbá a cannes-i seregszemléről beszél.

Kósa Ferenc több munkáját is a kelet-európai diktatúrák, különösen az egyén és a történelem, a szabadság és a manipuláció lehetőségeinek vizsgálata, valamint mitizáló, látomásos ábrázolásmód jellemzi (Ítélet, 1970.; Hószakadás, 1973.; Nincs idő, 1974.). A jelen morális és ideológiai konfliktusainak nézőpontjából jelent meg a nyilas időszak, az ötvenes évek, az 1956-os forradalom tematikája A mérkőzés (1981.) és A másik ember (1987.) című filmjeiben.

Legnagyobb vitát kiváltó munkái mégis dokumentumfilmjei voltak: a Balczó András legendás öttusázóról készült Küldetés (1977.) nagy siker volt a mozikban, de mivel a korabeli kultúrpolitika vezetői ,,rendszerellenes kritikának" minősítették, három hét után levetették a műsorról. A gyógyhatású cseppeket feltaláló Béres Józsefről forgatott riportfilmje, Az utolsó szó jogán két részben készült el, először 1976-ban, majd egy évtized múlva követte a szereplők sorsát. A rendező az utóbbi két évtizedben több magyar-japán dokumentumfilmet is forgatott (Sirakava - a világörökség része, Taigan - A túlsó part).

Kósa Ferenc 1975. és 1990. között a Magyar Filmművészeti Szövetség nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkára volt. Részt vett a rendszerváltó reformmozgalomban, erről filmeket is forgatott. Ott volt a monori találkozón és a lakiteleki sátorban is, majd az MSZMP Reformszövetség platformja vezetőjének is megválasztották. Az MSZP 1989. októberi megalakulása után az országos elnökség tagja (a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértője), 1990. és 2006. között az MSZP parlamenti képviselője volt, nevéhez fűződik - többek között - a filmtörvény megalkotása. A rendező, akinek felesége japán, 1989-től volt a Magyar-Japán Baráti Társaság (MJBT) alelnöke, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

Az évtizedek során több filmnovellát és forgatókönyvet írt együtt Csoóri Sándor, íróval, 1972-ben jelent meg közösen jegyzett novelláskötetük, a Forradás. A rendezőnek az 1970-es évek óta jelennek meg írásai folyóiratokban (Alföld, Új Forrás, Tiszatáj, Valóság, Tekintet) és napilapokban. Filmjeit több, mint ötven országban mutatták be. Tíz éve külföldi utazásain készített fotóiból rendeztek kiállítást, két éve Az idő egésze címmel több mint háromszáz fotográfiájából Hódmezővásárhelyen nyílt tárlata. Egy nyilatkozata szerint a fotózásban érezte igazán szabadnak magát, s szándéka szerint fényképei nemcsak arról szólnak, amit látott, hanem arról is, amit ott és abban a pillanatban érzett.

Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták. 1967-ben a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját, itthon ötször nyerte el a filmszemle díját. 1968-ban Balázs Béla-díjat, 1989-ben érdemes művészi címet, 1997-ben Magyar Örökség-díjat, 2000-ben Tekintet-díjat, 2001-ben Hazám-díjat kapott. 2007-ben nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért Kossuth-díjat kapott, 2008-ban a Magyar Mozgókép Mestere lett. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat, 2012-ben a Magyar Művészetért Díjjal és Prima Primissima-díjjal tüntették ki. 2017-ben Kölcsey-emlékplakettet vehetett át.

(Forrás: MTI)

------------------------------------------------------------

(Fotó: Polgár Julianna (JulCSIllag-fotó®))

------------------------------------------------------------

(Szerző/Leközlő:


Polgár Julianna
(szerk.- és fotórip., könyvtáros - volt Duna TV, MTI – gmzsa_pol_dtv_mti8@yahoo.com;
főszerkesztő - POLGÁRI ÖSSZMAGYAR RÖVIDHÍR MÉDIA;
GYÖNGYSZAVÚ MÚZSA MÉDIA - gyongy.pol.dtv.mti8@gmail.com;
nyelvi lektor, korrektor, adatrögzítő - MMgM
budapesti tudósító - HUNSOR.SE; MAGYAR PÓLUS MÉDIA - lillatti8@gmail.com)
tag - Magyar Újságírók Közössége - nemzetközi sajtóig. szám: R-1649)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

POLGÁR JULIANNA KÉPRIPORTJA